Így nyomták az első magyar Bibliát

Magyar nyomdászokat és a szerzői kiadásban dolgozó magyar írókat, a reneszánsz idejéről jó néhányat ismerünk. Hogy nyomon kövessétek ezt a betű, könyvtörténeti sorozatunkban, olvassátok el a korábbi cikkeket is a blogon.

Olvassatok Huszár Gálról és a nyomdájáról, valamint az ő tanítványáról, a pap, nyomdász Bornemisza Péterről, akit eretneknek kiáltottak ki és igen kalandos élete volt.

 

a_vizsolyban_nyomtatott_biblia_elso_lapja_amit_manskovit_farinola_balint_keszitett.jpg

Vizsolyi Biblia,  vagy Károli Biblia. Nevezik még Károlyi Bibliának is.

"Nyomtattatott Mantskovit Bálint által 1590. Bódog asszony havának 20. napján"

 

Nem kevésbé volt kalandos az első, magyar nyelvű nyomtatott szentírás, a Vizsolyi Biblia elkészítése sem. Ez Károli Gáspár gönci esperes, bibliafordító és Mantskovit Bálint nyomdász, tipográfus nevéhez fűződik. 

1586-os_rekonstrualt_vizsolyi_sajto_nyomdagep_ami_jelenleg_a_vizsolyi_templomban_van_kiallitva.jpg

A rekonstruált vizsolyi nyomdagép, amelyen a bibliát nyomtatták. Fotóforrás: Wikipedia.

Bornemisza Péter halálával 1585-ben a nyomda teljes felszerelése, azzal is, amit Huszár Gállal közösen hozott létre, a teljes készlettel együtt Manskovit Bálint lengyel származású nyomdászra maradt.

Mantskovit Bálint, Farinola latinos néven is ismert. Farinola Rárbokon kezdte meg a munkát, majd folytatta Galgócon, hogy végül Vizsolyban dolgozzon a biblián. 

vizsoly_honlapja.jpg

A Vizsolyi Biblia, a templom, ahol a szentírást őrzik a településen és egy köztéri műemlék. Fotóforrás: Vizsoly honlapja. 

Vizsolyban 

Manskovit Bálint a biblia nyomtatására már évekkel korábban készült. Ehhez először egy nagyon szép antikva betűtípust szerzett be. Ezenkívül háromféle iniciálétípussal gazdagította készletét, fametszetes nyomdászjegyet, fejléceket, záródíszeket, nyomtatható magyar címert vett a munkához. 

Vizsoly, Borsod-Abaúj Zemplén megyében fekszik. A település mai napig arról híres, hogy itt nyomtatták az első, teljes magyar nyelvű bibliát. A Bibliát azért hívják Károli Bibliának, mert a nevét Károli Gáspár gönci esperesről kapta, aki lefordította magyar nyelvre a teljes szentírást. 

a_vizsolyi_biblia_vizsolyban_kiallitott_peldanya.jpg

A Vizsolyi Biblia a helyszínen kiállított példánya. Fotóforrás: Wikipedia.

Károli Gáspár nem csak lefordította, hanem szerkesztette és sajtó alá rendezte a nagy művet. Ő volt a református egyház gönci lelkésze, a Kassavölgyi Egyházmegye szuperintendense.

A munkához 1586-ban kezdett hozzá, majd három évig dolgozott rajta. A szöveg stílusából megállapították, hogy három segítőtárssal dolgozott. Ezt az Ószövetség szövegéből derítették ki, mert ott vannak stílusbeli eltérések.

Az Újszövetség szövege viszont egységes, ezen minden bizonnyal egyedül dolgozott. 

vizsoly.JPG

Vizsoly temploma, fotóforrás: Magyar Barangoló.

Vizsolyi Biblia, a nagy mű 

A nyomtatás 1589. február 18-án kezdődött, amelyhez Mantskovit Bálint Németalföldről hozatott betűket, másrészt felhasználta a Bornemiszától örökölt nyomdakészletét. Mivel Mantskovit Bálint lengyel származású volt, papírt Lengyelországból hozatott. 

 

karoli_gaspar_bibliaval_es_tollal_matrai_lajos_gyorgy_bronzszobra_1890_gonc.jpg

Károli Gáspár, Nagykároly, 1530 körül-Gönc, 1591., Mátrai Lajos György bronz szobra, Gönc, 1890

Amikor nekiálltak a nyomtatásnak, Károli Gáspár és társai még nem készültek el az egész fordítással, ezért a kézirat minden lapját egyesével hozták a diákok Göncről, többek között a híres Szenczi Molnár Albert. 

Úgy tartják, hogy a Vizsolyi Biblia Mantskovit Bálint legszebb nyomdai munkája. Formára nagy fólió alakú, több, mint ezerkétszáz levélből áll. A tipográfiája nagyon alapos, gondos és betűtípusa változatos, többféle. 

brunner_attila_fotoja_a_vizsolyi_biblia_a_sarospataki_reformatus_konyvtarban_2008-ban_allitottak_ki_a_biblia_eve_alkalmabol.JPG

A Vizsolyi Biblia a sárospataki Református Könyvtárban, a 2008-as Biblia Éve alkalmából kiállított példánya. Fotó: Brunner Attila. 

A Biblia három részből áll. 

Az első címplapján fekete és vörös nyomtatású a szöveg, a cím és alatta Magyarország címere látható, amelyet két sas fog közre. Hátlapján az első rész tartalomjegyzékét találjuk. Itt Károli Gáspár  részletes előszavát, bevezetőjét olvashatjuk, dátummal:  

„uraknak, vitézlő, nemes népeknek, istenfélő községnek, prédikátoroknak, Magyarországban és Erdélyben Gönc 1589 január 1”

vizsolyi_biblia_eredeti_kotese.jpg

A Vizsolyi Biblia eredeti kötésben. 

A második címlapon zárómetszet található és második és harmadik részre vonatkozó információkat tartalmaz. 

A harmadik címlapon Mantskovit Bálint nyomdai jele látható, amely Famat, a hírnevet ábrázolja. Továbbá itt is találunk tartalomjegyzéket. 

A bibliát a nyomdász még díszítette reneszánsz stílusú, szimmetrikus fejlécekkel, volutákkal (csigavonalakkal), puttókkal, gyümölcsfűzérekkel és iniciálékkal. Ezen felül keret nélküli, leveles díszű iniciálékkal, amelyek egy bizonyos Jacobus Lucius fametszőtől valók. Méretük 39X39 mm. 

a_2009-ben_elrabolt_es_szerencsesen_megkerult_vizsolyi_biblia.jpg

A 2009-ben ellopott és orgazdáknál szerencsés körülmények között megtalált Vizsolyi Biblia egyik példánya. Fotóforrás: Rtl Klub. 

A munkát, a Károli Biblia nyomtatását, 1590. július 20-án fejezték be.

Nyomtattatott Mantskovit Bálint által 1590. Bódog asszony havának 20. napján.

Egy év és öt hónapig dolgoztak rajta és hét, nyolcszáz példány készült belőle. 2412 oldalból áll és összesen hat kilogrammot nyom egy-egy példány. 

Természetesen, mint minden jó ügynek ennek is voltak ellenségei. Rákóczi Zsigmond kiállt mellette, mint Vizsoly ura, mert igen jó kapcsolatokkal rendelkezett Bécsben. Ki tudta védeni az intrikákat, támadásokat, amellyel a nyomdászokat megvádolták, hogy nem bibliát, hanem naptárat nyomtatnak. 

a_sarospataki_reformatus_kollegium_konyvtara.jpg

A Sárospataki Református Kollégium pompás könyvtára, ahol az egyik Károli Bibliát őrzik. 

Megvédték még a jó ügyet Ecsedi Báthori István országbíró, aki imádságokat írt és Drugeth Bálint az előbbi sógora, zempléni főispán is. Így, több ember összefogásával készülhetett el a magyar nyelvű szentírás, a magyar nyomdászat történet, könyvkiadás egyik legfontosabb emléke a Vizsolyi Biblia. 

A jelenlegi példányokat Budapest, Debrecen, Kalocsa, Kecskemét, Sárospatak, Sopron, Szeged, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Máramarossziget, Marosvásárhely, Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség levéltára, Pozsony, Eperjes, Kassa, Rozsnyó, Bécs, Olmütz és Koppenhága városaiban őrzik.

Mindegyiket saját számmal és jegyzettel ellátva királyi (Koppenhága Királyi Könyvtár - Det Kongelige Bibliotek), közösségi könyvtárakban és egyházi gyűjteményekben őrzik. 

Ha tetszett a Vizsolyi Biblia cikk, hasonló témában Gutenberg biblianyomtatásáról írott cikkemet olvassátok el itt. 

Kocsis Nagy Noémi

Felhasznált irodalom

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr3712079981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása