A Napkirály nyomdásza

Ki is volt ő? Mert, ha azt mondom Pierre Simon Fournier, akkor a név csak a betűművészet iránt rajongók, a tipográfusok, grafikusok, művészettörténészek, nyomdászok, könyvkiadók és maga a Napkirály fülében cseng ismerősen. 

louis_xiv_of_france_hyacinthe_rigaud_1701.jpg

Napkirály, azaz XIV. Lajos Hyacinte Rigaud festményén, 1701-ben. Pierre Simon Fournier betűinek megrendelője. XIII. Lajosnak és Annának, a spanyol király (III. Fülöp) lányának a házasságából született. 1643-ban, öt éves korában került a trónra, felnőtt koráig édesanyja és Mazarin bíboros uralkodott helyette, aki Richelieu-t követte a miniszteri székben. Az ő idejében valósult meg az abszolutista monarchia és Franciaország nagyhatalommá vált. Állítólag lovaglóruhában, lovaglópálcával ment be a parlamentbe és ott kitépte a jegyzőkönyv neki nem tetsző részeit. Szállóigévé vált mondtata: "Uraim! Önök azt hitték, hogy az állam Önök. Tévedtek. Az állam én vagyok!" És valóban megvalósította az elképzeléseit, mert Franciaországot nemcsak nagyhatalommá formálta, de okos tanácsadói véleményére is sokat adott. Pénzügyekben és gazdasági kérdésekben tanácsadója Colbert volt. Imádta a nőket és támogatta a művészetet. Az ő idejében épültek olyan nagyszerű kastélyok, mint a Versailles, Fontainebleu, és a számunkra tragikus emlékű Trianon. Az írók közül támogatta Moliere-t a drámaírót, Corneille-t és Racine-t. Descartes matematikust és Pascalt viszont nem. Több, mint hetven évig uralkodott. 

Megszokhattátok, hogy hétről-hétre érdekes betűtörténeti cikkekkel jelentkezünk itt a blogon, a múlt héten Jean Jannon nyomdász életművében és a párizsi betűtörténeti tikokban merülhetett el az, aki követi az eseményeket. Most folytatjuk. 

fournier_portre_weimark-branding-fournier-tipografo-cicero-pierre-simon-didot.jpg

Pierre Simon Fournier metszetes portréja és Manuel Typographique-jának a borítója egy képen. 

1. A tipográfiai pontmértékegység alkalmazója

Pierre Simon Fournier 1712-ben született Párizsban, ahol 1768-ben hunyt el.

Ha abból a szempontból nézzük, hogy jó volt akkoriban Párizsban, a világ szerencsésebb felében születni ahhoz, hogy valakiből a király tipográfusa váljék, az téved.

Hiszen erre a pozicióra a szakmai kiválósága és alapos felkészültsége juttatta. 

Ha össze akarnánk foglalni egy mondatban a tevékenységét, akkor francia betűmetsző, tipográfus-művész, öntő, nyomdalapító és betűtörténeti elméleti művek írója a XVIII. században. 

Gyűjtője is volt a korábbi betűtípusoknak és tervezője is. Hiszen nem is lehet új dolgot tervezni, ha nem vagyunk tisztában a szakma törvényszerűségeivel és szabályaival. 

pierre_simon_fournier_betu_konstrukcioja_-konstruktion_fournier.png

Pierre Simon Fournier betűkonstrukciója. 

2. Milyen tervek fűződnek a nevéhez? Miről híres?

Iniciálékat, díszítéseket és betűket tervezett. A fő érdeme mégis a betűméretek szabványosítása. 

1737-ben hozta létre a saját pontmértékegység rendszerét, tizennégy évvel a francia kormány szabványosítási rendelete után. 

Azzal vált híressé, hogy betűi magukba foglalták a dekoratív tipográfia, betűművészet díszítményeit. 

Fournier életműve legfőbb érdeme, hogy létrehozta a szabvány szerinti mérték rendszert, ezzel mindörökre forradalmasítva a betűtervezési és nyomtatási ipart.

versailles_kastely_park_reszlet.jpg

A versailles-i kastély parkjának részlete. 

3. Mi volt a teljes neve? Mit tanult korai éveiben? 

Teljes nevén Fournier le Jeune-nek (Junior) hívták, megkülönböztetve őt apjától Jean Claude-tól, aki szintén a nyomdaiparban dolgozott. 

Ifjú éveiben vízfestést, azaz akvarellezést és fametszést tanult J. B. G. Colsontól, amely technikák a későbbi nyomdászati működésére, rajzkészségére, tervezési képességeire nézve igen hasznosnak bizonyultak. 

1737-ben jelentette meg első elméleti művét, amelyben megírta a betűk tervezésének szabályait.

Itt arra hívta fel a figyelmet, hogy hogyan kell a két betű közötti minimális távolságot megtervezni úgy, hogy az olvashatóságot is megőrizzük azok számára, akik a könyveket lapozzák. 

fournier_rokoko_kapitalisai_pierresimonfournier--rocococapitals--ca1760.png

Fournier rokokó kapitálisai, azaz nagybetűi. 

4. Fournier életművének főbb pontjai és a szabványosítás

1723-ban a francia kormány rendeletet hozott, a betűk szabványméret szerinti egységesítéséről. 

1737-ben Pierre Simon Fournier úgy döntött, hogy elkészíti a hat Cicerós, vagy 72 pontos skáláját. A Paris inch-et szabványosította, a korábbi papír, oldal magasság mértékegység helyett. 

fournier_skalaja_fournierscale144pts.png

Pierre Simon Fournier 144 pontos skálája. 

Az általa létrehozott pont érdekessége, hogy kisebb, mint a későbbi Didot pont, amit Francois Ambroise Didot metszett ki harmincnyolc évvel később. 

Fournier munkája igen érdekes és pontos volt, hiszen a betűtervezés lényege a számolás. Mértékegységként a Párizsi lábat (0,298 m) használta, Didot viszont a Királyi lábat (pied du roi, 0,325 m). 

xiv_lajos_charles_le_brun_festmenye_1661.jpg

Charles le Brun: XIV. Lajos portéja, 1661.

5. XIV. Lajos azaz a Napkirály rendelete

1739-ben Pierre Simon Fournier létrehozta a saját nyomdáját. 

Amikor Franciaország elfoglalta Hollandiát, a Napkirály rendeletet adott ki, hogy új betűk készüljenek szigorúan csak udvari használatra. 

Az új fontkészletet csak a királyi kiadványok nyomtatására használhatták és büntetésre számíthatott az, aki másolta ezeket. 

 pierresimonfournier-specimen-1742c.png

Pierre Simon Fournier 1742-ben kiadott könyvének betűtípusai. 

Az új betűkészlet megalkotására XIV. Lajos, Pierre Simon Fourniert kérte fel. 

Az új betűk lényege az volt, hogy nem volt nagy távolság közöttük, könnyen olvashatóak voltak és rokokó díszekkel ékesek. 

Fournier a Modéles de Caracteres kiadványában 1742-ben folytatta a Roman de Roi (Királyi római típusbetűk) stílusát, amelyet a kor követelményei szerint alakított és alkalmazott. 

A Modéles de Caracteresben, a rokokó szellemében kiadott betűtípus könyvében újraélesztette a XVI. századi betűdíszítés koncepcióját. 

fran_ois_boucher_019_madame_de_pompadour.jpg

Francois Boucher: Madame de Pompadour, (1721. Párizs - 1764. Versailles), francia polgárleány, XV. Lajos elsőszámú, hivatalos szeretője. XV. Lajos (1710-1774) XIV. Lajos, a Napkirály dédunokája és a Bourbon dinasztia negyedik tagja volt. Madame de Pompadour-t, eredeti nevén Jean-Antoinette Poisson-t 1745 februárjában mutatták be hivatalosan az udvarban XV. Lajos előtt. A nő korábbi, házasságból származó gyermekei addigra elhunytak. 1745 márciustól gyakori vendég volt a királyi udvarban, mint a király hivatalos szeretője. Júliusban a király megajándékozta a Pompadour márkinője címmel és szeptemberben hivatalosan is bemutatták az udvarnál. A szép és művelt nő kitűnően táncolt, klavikordon játszott és intelligensen társalgott. Folyamatos intrikáknak volt kitéve, különösen a király fia részéről, aki megmérgeztette a király gyermekével várandós Madame de Pompadourt. A gyermek így meghalt. A hölgy egyébként a művészetek és a tudomány bőkezű támogatója volt. Ő kérte fel Pierre Simon Fourniert is saját nyomdája létrehozására. 

6. Fournier, mint szakmai tanácsadó

1750-től a nyomdász egyre feljebb került a szakmai ranglétrán. 

Tanácsadóként vett részt a svédországi és a szardíniai nyomdák létrehozásában. 

Madame de Pompadour segítségét kérte nyomdája létrehozásában. 

fournier_kotta.gif

Joseph Gerard Bardou 1765-os kottás kiadványa, Fournier betűivel. 

Ez az időszak szakmai szempontból sikeres volt számára, érdeklődése a zene és a zenével kapcsolatos kiadványok irányába terelődött.

1756-ban együtt dolgozott J. G. I. Bretikoffal és vele együtt fejlesztette ki a kerek hangjegyeket, mert korábban a nyomtatásban szögleteseket használtak. Az új hangjegyek lényege, hogy eleganciát tükröztek és könnyebb is volt olvasni őket. 

Ez az újítás hamar népszerűvé vált és el is terjedt a zenei világban. 

1762-ben szabadalmaztatta ezt a találmányát, ami más kiadók számára meglepő volt és a konkurencia el is ítélte, mert nem értették az újításban rejlő lehetőséget. 

Ebben az időben írt és adott ki egy történeti, kritikai értekezést a zenei karakterek eredetéről és kialakulásuk folyamatáról és elkészítette öntöttvas hangjegyeit.

Zenéről szóló értekezésében megpróbálta elfogadtatni a találmánya jelentőségét, azzal az állásponttal szemben, amit Ballard képviselt. Ez utóbbi élvezte ugyanis a zenei kiadványok monópoliumát.  

fontainebleau-i_kastely.jpg

Fontaineblue -i kastély, a másik csoda, amit XIV. Lajos a Versailles és a Trianon kastély mellett épített. Ez utóbbi nekünk magyaroknak egy történelmi tragédia emlékét őrzi. Mindazonáltal érdemes ezeket a kastélyokat egy nyári kirándulás alkalmával meglátogatni. Páratlan élmény. 

7. Tipográfiai kézikönyv, Manuel Typographique

Fournier 1764 és 1768 között adta ki a "Manuel Typographique"-ot azaz a tipográfiai kézikönyvét. Ebben rendszerbe foglalta a francia betűk alakját, formáját és a nyomtatványok elrendezését. Részletesen tárgyalta a betűtípusokat és kitért a pontrendszer jelentőségére. 

manuel_typographique.jpg

Pierre Simon Fournier: Manuel Typographique, 1764- 1766. 

Fournier halála után nyomdája a XIX. századig fennmaradt. Tipográfiai és betűtervezői hagyatékát, munkájának eleganciáját sokáig ha nem is elfelejtették, de az ő általa kidolgozott módszerek egy ideig elvesztették jelentőségüket.

Mígnem újból felélénkült iránta az érdeklődés 1922-ben, amikor D. B. Updike felelevenítette a Printing Types című művében. 

Innen egyenes út vezetett Fournier XX. századi "karrierjéhez", amelyben a Monotype Corporation (az USA egyik legnagyobb betűtervező és nyomdai egyesülete) új tanácsadója Stanley Morison kezdeményezte, hogy véssék ki újra a múlt típusait. Így került piacra a Fournier-ről elnevezett font. 

Kocsis Nagy Noémi 

Felhasznált irodalom 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr6612257856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása