Ti tudjátok hogyan igyekezett egy-egy könyvekkel, híres írók, szerzők műveivel foglalkozó szakember megküzdeni a kortársak értetlenségével, anyag hiánnyal és történelmi viharokkal?
Milyen felfedezéseik voltak, mit csináltak másképp, hogyan újítottak? Gutenberg, Aldus Manutius, a kolozsvári Heltai Gáspár, vagy a brassói Honterus János? Avagy a Vizsolyban működő Károli Gáspár? Ki volt a Richelieu bíboros által csodált tipográfus Jean Jannon? Vagy éppenséggel a XIV. Lajos, a Napkirály kedvence Pierre Simon Fournier? Hogyan gyűjtötte könyvtárát a franciákkal egyidőben működő Teleki Sámuel?
Antoin- Jean Gros: Napóleon Bonaparte hadvezér az arcolei híd csatájában, 1796. Ő nevezte ki és bízta meg Firmin Didot az Imprimerie Impériale, a Császári Nyomda betűöntődéjének a vezetésével. Napóleon Bonaparte, francia császár, hadvezér és politikus. Ajaccio-ban született, Korzikán, 1769. augusztus 15-én és Szent Ilona szigetén halt meg, 1821. május 5-én. A világtörténelem egyik legnagyobb és leghíresebb hadvezére, a katonai és hadvezetés máig élő példaképe. Francia és egyben korzikai nemzetiségű. Neki köszönhető, hogy létrejött a modern polgári állam, a polgári törvények bevezetésével és a feudalizmus felbomlasztásával.
Ma olvassunk a franciákról ismét! Cikkünkben egy valóságos nyomdász dinasztiával, a Didot családdal fogunk megismerkedni.
A Didot család tagjait bemutató családfa.
1. A Didot család, a dinasztia alapítása
A Didot család olyan francia tipográfus, nyomdaalapító, kiadó és betűtervező többgenerációs család, akik mély nyomot hagytak Franciaország betűtörténetében és az európai könyvművészetben is.
A családi vállalkozás alapítója Francois Didot (1689 - 1757) volt, aki nyomdászként és könyvárusként kezdte pályafutását Párizsban, 1713-ban.
Franciaország szerte arról ismerték, hogy kiadta Prévost Abbé írásait húsz kötetben.
Ebben az időszakban még királyság intézménye van Franciaországban, az abszolutista monarciáé, amely XIV. Lajos a napkirály életében valósul meg.
Ekkoriban írja műveit Spanyolországban a kiváló muzsikus Tomás Luis de Victoria (Ávila, 1548 - Madrid, 1611), de már erőteljes léptekkel közelít a francia forradalom pusztítása és Napóleon Bonaparte hadjáratai.
Firmin Didot: Collection des moralistes ancien, 1782-1783.
2. Francois - Ambroise Didot
Francois Didot legidősebb fia Francois-Ambrois Didot (1730-1840). Az ő érdeme, hogy megváltoztatta a hagyományos betűtervezést azzal, hogy nagyobb kontrasztot alakított ki a vékony és a vastag betűszárak között.
Francois - Ambrois Didot kijavította és tökéletesítette a Fournier által létrehozott szabványt és mérési módszert.
A Didot pontrendszerrel, amely 72 pontból áll, francia inchben mérve, létrehozta az egységes betűmérést és mértékegységet.
Francois-Ambroise is elhagyta a hagyományos megnevezéseket, mint Parisienne vagy Petit Romain és helyette típusméretet vezetett be, amelyeket pontokban adott meg. Tizenkét pontos, vagy huszonnégy pontos méret szerint.
1780-ban a könyvekhez bevezette a nagyon jó minőségű, sűrű szövésű, textúrájú papírt, ami hasonlatos volt John Baskerville angol nyomdaalapító által használthoz.
Pierre és Firmin Didot sztereotíp Racine kiadásának címoldala, 1799.
3. Pierre - Francois Didot
Francois Didot ifjabb fia. Pierre - Francois Didot (1731 - 1793) között élt, nyomdaalapító, kiadó és papírkészítő is volt.
Három fia is csatlakozott a családi vállalkozáshoz. Henri (1765 - 1852), neve a mikroszkópnyi méretű könyvek révén maradt fenn. Találmánya a Polymetype valójában egy hosszú matricás rúd volt, amelybe forró olvadt fémet lehetett önteni a betűk gyártásához.
Körülbelül kétszáz darab betűt lehetett így kiönteni. Léger Didot (1767-1829) kitalált egy papírgyártó gépet és harmadik fia, akit szintén Didotnak hívtak, követte Henrit a betűgyártásban.
A Didot család legfontosabb vállalkozása a Henri Estienne által összeállított Theasurus Graecae Lingue. 1855-1859.
A legfontosabb kiadói vállalkozásuk a Henri Estienne által összeállított "Theasurus greacae linguae" című könyv volt, amelynek kötetei 1855-1859 között jelentek meg.
Sok más fontos mű mellett, a kiadói vállalkozások a kétszáz kötetből álló, görög szerzők könyvtára volt. De kiadták a latin szerzők könyvtárát és a francia szerzők könyvtárát is (Bibliotheque des auters grecs, Bibliotheque latin, Biblitoheque francaise).
Firmin Didot nyomdászjelvénye.
4. Pierre Didot L'Aine (1761-1853), Francois Ambroise Didot fia
Francois Ambroise Didot fia azzal szerzett hírnevet, hogy megszüntette a könyvművészetben az oly kedvelt rokokó betűtdíszt, amit még Pierre Simon Fournier tett népszerűvé.
1789-ben a francia forradalom idején örökölte meg és vette át a nyomda vezetését.
Pierre Didot L'Aine (1761-1853), Horatius kiadás, metsző: Charles Percier, kiadás éve: 1799. A könyv a negyedik darabja a híres, öt részből álló Louvre Kiadásoknak (1798-1816, francia nevén: Éditons du Louvre). A Vergilius művei és a Racine művei között jelent meg. Képforrás.
Pierre Didot L'Aine olyan kitűnő munkát végzett, hogy amikor az Állami Nyomda kivonult a Louvre épületéből, akkor ő vette át az épület megüresedett termeit erre a célra.
Itt adta ki méltán híressé vált sorozatát az Éditions du Louvre címűt, amelynek jelentése Louvre Kiadások.
Ehhez egy új és különleges antikvát használt, amely külföldön és egész Franciaországban híressé tette.
A Louvre Palotája, Párizsban. Itt jelentek meg Pierre Didot híres Louvre sorozatának (Éditions du Louvre) darabjai. Az épület ma múzeum.
A Louvre sorozat főbb darabjai:
Vergilus művei fóliókiadással, 1798-ban, amely leginkább a szövegpontosságról híresült el és a tipográfiai szépségével szerzett tekintélyt a betűtörténetben.
La Fontaine meséi.
Horatius, 1799.
Racine, III. kötet, 1801-1805. Ez azért volt különleges, mert a kor nyomdászai minden idők legkiemlekedőbb nyomdászati teljesítményének tartották.
Továbbá kiadott, kis formátumú, nagyon olcsó könyveket is, amelyhez öccse Firmin Didot találmányát a sztereotípiát használta.
Ambroise - Firmin Didot dőlt betűs, metszett írása. Képforrás.
5. Firmin Didot (1764-1836), Francois-Ambroise Didot fia
A legnagyobb nyomdászegyéniség a korában, s mint széles műveltséggel rendelkező ember a Didot család legkiemelkedőbb egyénisége.
1789-ben vette át a betűöntödét és testvére Pierre Didot számára is ő szállította a betűket a Louvre sorozathoz.
Az ő érdeme, hogy kialakult és megszilárdult a Didot betűtípus végleges formája, aminek következtében száz évig a legelterjedtebb és legkedveltebb antikva volt Európa szerte. 
Firmin Didot metszetes portréja.
De mi is az a sztereotípia, amit róla neveztek el?
Az eljárást ő szabadalmaztatta. Lényege, hogy olcsón és gyorsan tudott vele francia, olasz, angol kalsszikusokat kiadni.
Firmin Didot cifrái, zárósorai. Képforrás.
Díszkiadások is fűződnek a nevéhez.
Nyomdája abból a szempontból is érdekes volt, hogy Franciaország minden híres embere meglátogatta és sok külföldi érdeklődő is járt nála.
Napóleon Bonaparte figyelmét is felkeltette és ezért őt bízta meg az Imprimerie Impériale, a Császári Nyomda betűöntődéjének a vezetésével.
Francois - Ambroise Didot: A Pireneusok hegység, metszett térkép.
6. Mitől híres és jelentős még a Didot család?
Ők készítették a legszebb rézmetszetekkel díszített könyveket. Valamint ők hozták létre azt az antikvát, amely a francia klasszicizmus legkiemelkedőbb és legjobb minőségű könyveiben fordult elő.
Találmányaik még ezen kívül: a tipográfiai pontrendszer és a betűk rendszerezése, a sztereotípia ezzel elősegítve a nyomdaipar technikai fejlődését.
Szakmájukat teljes mértékben hivatásnak és nem elsősorban kenyérkeresetnek tekintették, ezért fejlődött az ő idejükben olyan gyorsan.
A Didot mértékegység:
1 pouce (francia királyi hüvelyk) = 72 Didot-pont = 2,7067669 cm
1 Didot-pont = 1/2660 méter = 0,3759398496 mm
1 cicero = 12 Didot-pont = 4,511278195 mm
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.