Forradalmi emlékezet: a Landerer és Heckenast nyomda

 

Itt a blogon rendszeresen megjelenő betűtörténeti sorozatunkban igyekszünk nem csak a történelem, a könyvkiadás, a tipográfusi életpályák és sorsok kacskaringós útvesztőiben kalauzolni benneteket, de évről-évre ismétlődő aktualitásokkal is megörvendeztetni, amilyeneket a régi kalendáriumok jeleztek.

Ilyen a március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódó Landerer és Heckenast nyomda is, amit a 1848/1849 -es szabadságharc emlékére szoktunk felidézni. Ma van a 169. évforduló. 

Fontos tudni még, hogy Landerernél és Heckenastnál nyomtatták a Pesti Hírlapot is, ami több, egymástól független, magyarországi politikai hírlap címe is volt.

az_irinyi_jozsef_altal_megszovegezett_12_pont.jpg

Az Irinyi József által megfogalmazott és a Landerer és Heckenast nyomdában kinyomtatott tizenkét pont. 

Számtalan író, költő műve jelent meg a nyomdájukban, a nagy magyaroké, mint Petőfi Sándor és társai, de Jókai Mór regényei is.

Továbbá olyan korábbi évszázadokban kedvelt angol írók, mint Charles Dickens. Vagy vallási témájú könyvek, olyan szerzőktől, mint Luther Márton, a reformátor.

Művészettörténeti, oktatási kiadványok, Dr. Henszlmann Imre művészettörténész elméletei és színházi plakátok.

heckenast_gusztav.jpg

Heckenast Gusztáv arcképe. 

Heckenast Gusztáv életútjának kezdetei 

Heckenast Gusztáv Kassán született, 1811. szeptember 2-án és Pozsonyban halt meg 1878. április 10-én. A betűtörténetben úgy tartjuk számon, mint könyvkiadót, kereskedőt és nyomdászt.

A jól ismert tipográfiai sémához képest, a szakma nem a családból öröklődött, hiszen apja a kassai német polgárok evangélikusok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait a felső-magyarországi, ma felvidéki Eperjesen (Presov) végezte.

Családja rossz anyagi körülményei azonban arra kényszerítették, hogy megszakítsa tanulmányait. Megélhetését egy ideig fűszerkereskedéssel fedezte. 

heckenast-nyomdagep_1848-bol.jpg

Heckenast nyomdagépe 1848-ból. 

Tanuld meg a szakmát, ha érvényesülni akarsz!

Heckenast Gusztáv könyvekkel kapcsolatos első szakmai lépése az volt, hogy Wigand Ottó könyvkereskedőnél vállalt munkát Pesten, akinél 1826-ban helyezkedett el.

1832-ben Wigand Ottó Lipcsébe költözött, ezért megvásárolta az üzletét, amit innentől kezdve ő vitt tovább.

Boltja a Váci utcában volt, ezért amikor az 1838-as pesti árvíz elárasztotta a várost, akkor a víz a vállalkozását majdnem teljesen, minden felszerelésével elpusztította. 

menekites.jpg

A lakosság menekítése a pesti árvíz elől. Korabeli akvarell. 

A magyar írók Heckenast Gusztávnak az újraindításban úgy segítettek, hogy kiadták a Budapesti árvízkönyv című művet és az ebből befolyt jövedelmet erre fordították.

Külföldi kollégái, hitelezői szintén elengedték tartozásait, ami arra utal, hogy igen nagy tekintéllyel rendelkezhetett.

Első kölcsönkönyvtárát 1838-ban nyitotta meg, nyolcezer kötettel.

1840-ben Landerer Lajos nyomdásszal társult, innentől kezdve a cég neve Landerer és Heckenast lett.

landerer_lajos_1867-ben_metszet_ismeretlen_szerzotol.jpg

Landerer Lajos portréja 1867-ből. Ismeretlen XIX. századi művésztől való metszet. 

Landerer Lajos

Landerer Lajos (Pozsony,1800. május 1. - Pest, 1854. februrár 1.).

Landerer, Heckenast Gusztávval ellentétben viszont híres, német eredetű, de már magyar nyomdászcsaládba született.

Amikor édesapja meghalt, Landerer 1810. április 16-a után megörökölte a család tulajdonában álló pozsonyi és pesti nyomdát, aminek további felvirágoztatásáért ezentúl ő felelt.

henszlmann_imre_parhuzam_az_o_es_ujkor_muveszeti_nezetek_es_nevelesek_kozt_kulonos_tekintettel_a_muveszeti_fejlodesre_magyarorszagban_pest_1841_landerer_es_heckenast.jpg

Dr. Henszlmann Imre: Párhuzam az Ó és Újkor Művészet és Nevelések közt, különös tekintettel a művészet fejlődésére Magyarországon. 

Tanulmányait bölcsészettudományi szakon végezte, majd egy ideig katonáskodott.

A litográfiát és a hagyományos Gutenberg típusú könyvnyomtatást viszont már Ausztriában, Bécsben tanulta meg. 

Csak tizennégy évvel a szakma alapos megismerése után, vette át nyomdái vezetését.

350px-budapesti_arviz_john_hurlimann_1838.jpg

Pesti árvíz, 1838-ban. John Hürliman metszete. 

Jó érzéke volt az üzlethez és felismerte Pest fejlődésében rejlő lehetőségeket, ezért erre a nyomdájára fordított több pénzt és alaposan felszereltette gépekkel.

Magyarországon elsőként ő készített színes nyomatot 1833-ban, ami abban a korban újdonságnak számított.

Az 1838-as pesti árvíz idején sok ember neki köszönhette az életét, akiken áldozatkészen segített. Ezért a város díszpolgárává választották.

Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv együttműködése

1840-ben Heckenast Gusztáv könyvkereskedővel társulva Landerer és Heckenast néven nyomda és kiadóvállalatot alapított. 

Ezt azért tekinthetjük történelmi pillanatnak, mert korábban a magyar nyomdászat történetében, kezdve a reneszánsztól a XIX. századig azt tapasztaljuk, hogy egyes szakemberek igyekeztek egymással együttműködni. Számos fontos könyvet meg is jelentettek, de igazán nagy megrendeléseket nem tudtak ellátni.

biedermeier_szalon.jpg

Reformkori lakásbelső, úgynevezett Biedermeier szalon. Képforrás

A kor és az olvasók igénye a reformkori Magyarországon odáig fejlődött, hogy az igényes kiadású könyv a kultúrember életének részévé vált.

A magára adó polgár polcait, szép kiadású kötetek gazdagították. Az olvasás immár nem csak a legfelsőbb körök privilégiuma volt.

kossuth_lajos_kalapban_1848-ban.JPG

Kossuth Lajost ábrázoló metszet 1848-ból. 

Pesti Hírlap

Landerernek, mint vállalkozását jól irányító nyomdásznak jó kapcsolatai voltak a bécsi udvarral és titkosrendőrséggel is. Társával közös nyomdájuk 1840-től, a Pesti Hírlap kiadása 1841-ben kezdődött. 

Metternich herceg  javaslatára a lap szerkesztésével Kossuth Lajost bízták meg.

Metternich és az  osztrák császári udvar arra számított, hogy ezzel a politikai fogságból éppen kiszabadult Kossuth Lajos tevékenységét cenzúrázni tudják.

474px-_1.JPG

A Kétforintos Kossuth bankó nyomódúca. Emléktábla. 

Szerencsére a számításuk nem vált be, ennek ellenére Landerer Lajos 1844-ben nyomásukra elérte Kossuth Lajos szerkesztésről való lemondását.

A heves vérmérsékletű Kossuth Lajos a következő, egyáltalán nem hízelgő módon emlékezett meg a kiadóiról:

 Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a Pesti Hírlapnak. Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni.. 

kossuth_elete_4.JPG

A Landerer és Heckenast által kiadott Pesti Hírlap.

Azért ennél jóval árnyaltabb a kép, mostani tudásunk szerint két, nagyon művelt kultúrember munkásságáról van szó, akik sokat tettek a magyar irodalom írók és költők megismertetéséért.

Az általuk megjelentetett könyvek magas színvonalúak és jó minőségűek voltak, még mai szemmel nézve is. 

A Pesti Hírlap megjelenési formája igen érdekes.

Betűtípusát, amivel a lapot szedték, először használták Magyarországon.

vasarnapi_ujsag_landerer_es_heckenast_kiadasa.jpg

Landerer és Heckenast: Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok. 

A jelenlegi digitális változathoz, a Pesti Hírlap 1943-as arculatát használták fel. Napjaink tudása szerint a betűnek nincs sem dőlt, sem félkövér típusa, vagy még nem terveztek hozzá.

A dőlt változat helyett betűritkítást szoktak alkalmazni, félkövér helyett egyiptomi betűt használtak. Speciális karakterek az fi ligatúra, a dollár és a kettős kereszt helyén.

Valamint a nyomdászati jelzésekből (cifrákból) jól ismert kézfej, aminek a mutató ujja, a kéz helyzetétől függően balra, vagy jobbra mutat.

fischer_jozsef_konyve_nemetul_aki_a_szerzot_kossuth_a_pesti_hirlapban_magyar_pestalozzinak_nevezte_a_mu_masodik_kiadasa_magyar_nyelven_jelent_meg_landerer_es_heckenast.jpg

Fischer József könyve németül. A szerzőt Kossuth a Pesti Hírlapban magyar Pestalozzinak nevezte. A mű második kiadása magyar nyelven jelent meg. Kiadó: Heckenast Gusztáv, Pest 1853. 

Landerer és Heckenast közös munkái, jelentőségük a magyar történelemben 

Landerer és Heckenast közösen indították el a Bibliographiai Értesítőt, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű, könyvvel foglalkozó folyóiratot. A lap 1842-ben szűnt meg. 

Vállalkozásuk és nyomdájuk leghíresebb pillanata 1848. márciusában következett be, még ha általuk nem előre elképzelt forgatókönyv szerint zajlottak is a dolgok. 

1848. március 15-e napjának előestéjén Heckenasték értesültek arról, hogy mire készülnek Petőfi Sándor és barátai. Heckenast Gusztáv nem ment be aznap a nyomdába. Azt nem tudjuk, hogy politikai kapcsolatait féltette, vagy üzleti óvatosságból döntött így. 

A nyomdászok neve most már örökre összefonódik a márciusi ifjak tevékenységével. Mert a papírkészlet, ami a forradalmi iratok kinyomtatásához kellett oda volt készítve Petőfinek és társainak. 

petofi_sandor_nemzeti_dal_cimu_verse_a_landerer_es_heckenast_nyomda_kiadasaban.jpg

Petőfi Sándor: Nemzeti Dal,  kinyomtatták a Landerer és Heckenast nyomdában. 

1848. március 14 - e. Landerer Lajos már este hírt kapott arról, hogy mi készülődik; tehát másnap kora reggel nyomdászokkal s a szükséges papírkészlettel várta az ifjúságot. Az ifjúság radikális képviselői - részben saját szerzői, lapszerkesztője- Vasvári Pál, Irinyi János, Jókai, Petőfi s néhányan mások beléptek a Landerer és Heckenast nyomdahelyiségbe, és felszólították őt, hogy nyomtassa ki a Tizenkét Pontot és a Nemzeti dalt. Landerer fennhangon szabadkozott, hogy miután a kéziratokról hiányzik a cenzori jóváhagyás, ezt nem teheti, halkan viszont hozzátette, hogy foglaljanak le egy nyomdagépet.

Szalay László, aki a Pesti Hírlap főszerkesztői posztján követte Kossuth Lajost, minden segítséget megadott a forradalmi ifjúságnak a Nemzeti Dal és a Tizenkét Pont, valamint a Kossuth bankók kinyomtatásához. 

to242szi090.jpg

Landerer és Heckenast nyomda és Tizenkét pont kiadása. Korabeli metszet. 

A kiadó emlékét őrző tábla 

Az Emléktábla  Kossuth Lajos utca 3. - Szép utca 1/a-b. cím alatt található, amit 1967-ben állítottak. Szövege a következő. 

Szabadsajtó udvarnak nevezte el ezt a házat Petőfi Sándor a nagy magyar költő, az 1848. március 15-én benne lejátszódó történelmi események emlékére. Itt működött 1840-től Landerer és Heckenast Nyomda- és Kiadóvállalata. Itt adták ki Kossuth Lajos Pesti Hírlapját, majd az Életképeket: Petőfi Sándor, Jókai Mór és a forradalmi ifjúság folyóiratát. 1848. március 15-én a magyar ifjúság vezetői: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi János és mások lefoglalták a nyomdát, kinyomtatták a Tizenkét Pontot és a Nemzeti dalt. Később itt készítették elő a Kossuth-bankók nyomóducait. A 1854-ig itt működött nyomda helyén nyílt meg a Kammon Kávéház, a fiatal magyar írók, költők és művészek találkozóhelye. Egykor e házban lakott Arany János, Bajza József, Garay János, Kossuth Lajos, Kultsár István és Vörösmarty Mihály is. 

kossuth_banko.jpg

A Landerer és Heckenastnál kiadott tíz forintos bankó. 

A kiadó későbbi sorsa 

A kiadót 1849-től Heckenast Gusztáv vitte tovább.

Landerer Lajos pedig nem tudta lemosni magáról a forradalmárokkal való szövetkezés bélyegét, bármilyen jó kapcsolatai voltak a bécsi kormánnyal. 1854-ben meg is halt. 

A nyomda 1863-ig működött Landerer és Heckenast néven. 

oliver_goldsmith_vilaghiru_regenynek_1766_meg_a_xix_szazad_vegen_is_volt_magyar_kiadasa_a_fordito_acs_zsigmond_elso_kiadasa_1855-ben_jelent_meg_illusztralt.jpg

Oliver Goldshmidt: A vékfildi lelkész, Pest, 1858, Kiadja: Heckenast Gusztáv. 

1873-ban a későbbi híres kiadó a Franklin Társulat vette meg a Landerer és Heckenast nyomdát.

E nagy kiterjedésű vállalat az Egyetem utcában működött. Heckenast Gusztáv 1874-ig dolgozott alelnökként a Franklin Társulatnál, amely részvénytársaság volt. 

1901-ben a Franklin Társulat részéve vált a Wodianer nyomda és kiadó, valamint a Werbőczi Könyvnyomda épületében dolgoztak tovább, amit szintén megvásároltak.

A XX. század elején a Franklin Társulat az ifjúsági könyvek és tankönyvek legfőbb kiadója lett. A világháborús bombázások elpusztították az épületeit. 

1848-ban a nagy államosításokkor ezt a kiadót is államosították, majd 1949-ben egyesült a Szent István Társulat Stephaneum nyomdájával, mint Franklin nyomda. 1950-től kezdve Szépirodalmi Könyvkiadó. 1992-től kezdve Franklin Nyomda és Kiadóként működött tovább. 

Kocsis Nagy Noémi

Felhasznált irodalom

 

A bejegyzés trackback címe:

http://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr6312317527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu