Aki mert különbözni a kortársaitól: John Baskerville

Ma megint egy izgalmas téma! Barangoljatok velünk itt a blogon ismét, a régi könyvek és kalandos betűtörténeti események világában! 

John Baskerville, akiről mai cikkünk szól, az angol betűtervező, tipográfus és feltaláló, a XVIII. században élt az ipari találmányok időszakában.

Ha szeretitek ezt a korszakot, akkor tekintsétek meg a cikkhez kapcsolódó videókat és a kortársait bemutató cikkeket is!

496px-john_baskerville_by_james_millar.jpg

James Millar portréja John Baskervilleről. 

 

birmingham.jpg

Birmingham John Baskerville városa. Hagyomány és megújulás: Jobbra a Szent Márton (Martin) templom, balra az új Selfridges épület a Bull Ringben. 

Sok újítás fűződik a nevéhez, olyanok inspirálódtak tőle, mint William Caslon, vagy Giambattista Bodoni, mégsem volt sikeres, főleg anyagi értelemben nem. Az ő személye azért fontos, mert a tipográfia művészetének nagy megújítója és a modern értelemben vett könyvkiadás ikonja. 

De feladta a harcot és a küzdelmet? Haláláig nem. Tanulhatunk tőle rosszabb pillanatainkban, amikor elakadunk a szakmai, vagy magánéleti útvesztőkben. 

Ma reneszánszát éli az a sok betűtípus és font készlet, amit ő tervezett.

A grafikusoknak, tipográfusoknak, könyvtervezőknek, vagy csak lelkes amatőröknek az interneten rendelkezésre áll rengeteg webáruház, ahonnan pár tíz dollárért, vagy euróért letölthetőek a munkához szükséges készletek. 

baskerville_betuvel_irt_canada_felirat.png

Baskerville betűivel írt Canada felirat. 

Ki volt Baskerville és mikor született? 

John Baskerville angol tipográfus, metsző és tervező vagy 1705 végén vagy 1706. január 28-án született, a közép-angliai Worcestershire-ben található Wolverleyben.

John Baskervilleről egy barátja William Hutton, a következőt írta 1835-ben: 

Ha zsémbesnek mutatkozott is, vegyük tekintetbe, hogy a jó természet és az elmélyült gondolkodás nem feltétlenül találtatik együtt.

 A legjelentősebb angol betűtípus tervezése fűződik a nevéhez, munkásságához. 

A John Baskerville által alkotott barokk, angol antikva a maga korában a legkiemelkedőbb változat volt. Más tipográfusok és kutatók úgy tartják, hogy a barokk betűművészetben is a legkiválóbb.

book_of_common_prayer_1760.jpg

The Book of Common Prayer 1760. A könyv több imakönyvet foglal magába, amelyet az anglikán egyház használt. Az eredeti könyv 1549-ben jelent meg, VI. Edvard idejében, aki az angol reformáció idején szakított Rómával és a katolikus egyházzal. Ezt a könyvet adta ki John Baskerville. 

Merj különbözni a kortársaidtól! 

Az ő betűművészetéről leginkább az mondható el, hogy betűi különleges világosságukkal tűnnek ki. Hogy érte el ezt? Munkája precízségével.

Igen pontosan és élesen metszette ki a betűket, és vonalak által körülzárt, nagyobb fehér felületekkel vette körül a papíron.

A kerek betűelemek tengelye (O betű) függőleges és majdnem központi elhelyezésű.

A vékony és a vastagabb vonalak között erőteljesebb a különbség, mint más barokk betűtípusoknál.

baskerville_kulonbozo_konyveihez_tervezett_oldalak.jpg

Mely későbbi betűtervezőkre hatott? Miért fontos a könyvművészete? 

Mivel Baskerville antikva betűtípusa előfutára, a XVIII. századi betűknek, ezért a klasszicizmus tipográfusai és mesterei Bodoni és Didot előszeretettel használták példaképül antikva típusaiknál.

Baskerville műhelye Birminghamben volt. A betűmetszésen kívül itt igen fontos könyvnyomtató tevékenységet is folytatott. A kiadványait esztétikai igényesség és nagyon alapos kivitelezés jellemezte.

Művei könyvgrafikai szempontból is kiemelkedőek, mert a grafikai hatást kizárólag az igényes betűválasztással és a laptükörben való elhelyezéssel akarta elérni.

Az elrendezésnek ezt a módját később Giambattista Bodoni itáliai betűművész fejlesztette tökélyre. 

baskerville_olombetuk.jpg

Baskerville ólombetűi. 

Baskerville, a sokoldalú személyiség

Baskerville  az a XVIII. századi polihisztor, aki betűtervezéssel foglalkozott ugyan, de nem volt nagy jövedelme belőle, mert ezzel a munkájával inkább felélte a pénzét. Sorsa hasonló volt sok íróéhoz, de attól még kiemelkedőt alkotott.

Legalább olyan sokoldalú személyiség volt, mint az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat megalkotója Benjamin Franklin, aki nyomdászként, tudósként, filozófusként és postaügyi miniszterként is ismert volt. Ő John Baskerville-t is személyesen ismerte. Vagy, mint a magyar betűtörténeti polihisztor Misztótfalusi Kis Miklós.

baskerville_betutipusos_tabla.jpg

Baskerville betűtípusait ábrázoló tábla. Birmingham Központi Könyvtára Képforrás. 

Baskerville vállalkozásai és élete legfontosabb művei 

Baskerville családja elég jólszituált volt, de fiatalember korában inasként dolgozott, majd sírkő és betűfaragóként. 

A Birminghami Központi Könyvtárban egy tábla őrzi emlékét, a következő szöveggel: 

 Sírkövek John Baskervill SZÉPÍRÁSMESTER vésetei.

A táblán díszes kézírással, kiskapitálissal, gót betűvel és kurzív nagybetűvel vannak feliratok. Baskervillenek nagy gyakorlata lehetett szép betűformák létrehozásában. 

a_lunar_society_epulete_a_soho_house_hansworth-ban_birminghamban.JPG

A Lunar Society épülete, a Soho House Hansworth-ban, Birminghamben.

Egyesületi tagságok, tisztségek

Baskerville-t Royal Society of Arts és a Lunar Society egyesületeknek is tagjává választották. 

Ez utóbbi miért volt érdekes? 

A birminghami Lunar Society egy olyan klub volt, amelyben Közép-Anglia legjelentősebb iparmágnásai, természetfilozófusai és más nagy koponyái gyülekeztek.  

Rendszeresen találkoztak az 1765 és 1813 közötti években Birminghamban, Angliában. Először Lunar Circle-nek nevezték a társaságot, majd 1775-től Lunar Societynek. Metszeteket, találmányokat és tagokat bemutató kisfilmet nézhettek meg a jelölt linken. 

A klub nevét onnan kapta, hogy mindig holdtöltekor találkoztak. A tagok magukat gyakran lunarticks-nak nevezték, ami a lunátikus (holdkóros) kifejezésből ered.

Az alábbi linken megtekinthetünk egy kis filmet a Lunar Societyről, valamint az ipari forradalom feltalálóinak a személyeiről. 

baskerville_terence_cimu_muvenek_egy_valtozata_napjaink_arveresen.jpg

John Baskerville Terence című kiadványának borítója, napjaink egyik árverésén. 1772-ben jelent meg Birminghamban. Egyik internetes ára 172 dollár 50 cent, máshol 450 dollár napjainkban. 

John Baskerville, mint önálló vállalkozó

Baskerville vállalkozásait tekintve saját betűvágó és betűkészítő műhelyét igazgatta és sok hasonló megjelenésű betűtípusát tervezte.

1738-tól apja halála után, japán lakkozással kezdett foglalkozni, amit fém háztartási tárgyakra alkalmaztak: gombokra, kis szelencékre, piszkavasakra, képkeretekre, amitől mahagóninak, vagy teknőchéjnak hatottak a tárgyak.

Birminghamben ezek a dolgok akkoriban jövedelmezőek voltak, ezáltal vagyonra tett szert.

baskerville_terence_cimu_muvebol_egy_oldal.jpg

John Baskerville Terence című kiadványának borítója, napjaink egyik árverésén. 1772-ben jelent meg Birminghamban. Egyik internetes ára 172 dollár 50 cent, máshol 450 dollár napjainkban. 

Áttérés a könyvnyomtatásra

1751-ben kezdett nyomtatással foglalkozni, ezen belül is a papírral, festékkel, az általa használható betűkkel kapcsolatos kísérletek érdekelték.

Baskerville célja a tipográfia magasabb szintre emelése volt, hiszen ekkoriban William Caslon betűtípusai voltak divatosak. Azt tűzte ki célul, hogy a betűöntöde rendelkezzen saját nyomdagépekkel.

baskerville_vergilius_kiadas_1766-ban_angol_nyelvre_forditotta_rober_andrews.JPG

John Baskerville Vergilius kiadása, angol nyelvre fordította Robert Andrews 1766-ban.

Baskerville jól ismerte a japán lakkozást, ezért szakmai szempontból fontosnak tartotta a jó minőségű, fekete festék kikísérletezését. A papír gyártására is nagy gondot fordított.

Melegsajtolással a papírt rézlemezek, vagy hengerek közé helyezte, ezáltal nagyfokú simaságot ért el. A papírt a lakkozásban elsajátított módszer alapján, a sajtolás után kifényesítette. Ez szakmailag nagy előrelépés volt, de üzletileg nem.

easy-hill-was-badly-damaged-by-rioters-in-1791-image-in-the-public-domain.jpg

Easy Hill, Baskerville lakhelye, amit 1791-ben bontottak le. 

Easy Hill 

1748-ban jövedelméből vett egy házat, az Easy Hill-t, amelyet vállalkozása helyeként jelölt meg és ahova odaköltöztette ötgyermekes kedvesét Sarah Eaves-t, akit férje korábban elhagyott.

1764-ben Saraht, csak korábbi férjének halálakor, a megismerkedésük után tizenhat évvel tudta elvenni.

1758-ben John Baskerville megismerkedett Benjamin Franklin-el, aki ekkor adta ki Vergilius műveit, amivel a korban nagy népszerűségre tett szert. 

Betűtípusai, Benjamin Franklin legnagyobb csodálatát váltották ki. Ugyanebben az évben John Baskerville az University of Cambridge-nek nyomtatott munkákat. 

800px-baskerville_bible_wikipedia.jpg

John Baskerville 1763-as bibliája. 

Biblia nyomtatás, technikai újítások 

1763-ban egy nagyszerű folio Bibliát is készített, annak ellenére, hogy nem volt vallásos.  

Baskerville munkáját irigy versenytársai gyakran kritizálták, de ezek szerencsére nemsokára eltűntek, kiestek a megrendelők kegyeiből.

Baskervillnek tulajdonítható számos fontos nyomdászati találmány, papír, új tinták és nyomdafesték termékek. Kialakította a fehérebb papír és a sötétebb betűnyomtatás technikáját.

Baskerville abban is úttörő volt, hogy egy tökéletesen új stílust hozott létre a tipográfiában azzal, hogy széles margókat és megfelelő sortávolságokat alkalmazott.

Kritikusai a szemére vetették, hogy túl hegyesek a betűi és túl fehér a papírja, ami természetesen olyan vélemény, amit olyanok fogalmaznak meg, akik általában nem csinálnak semmit.

baskerville_esopus_valogatott_mesei_megjelent_birmingham-ben_1761-ben.jpg

Baskerville: Aespous válogatott meséi, megjelent 1761-ben. Képforrás

Betűtörténeti besorolás, szakmai nehézségek

Baskerville betűtípusa, ma egy átmeneti betűtípusnak számít, a Caslon Old Style-hoz képest, ami barokk antikva, vékonyabbak és vastagabb szárak közötti nagyobb különbséggel.

Baskerville kiadványait sajnos nem vásárolták olyan nagy mennyiségben, mint a Caslon műveket és ez anyagi gondokat okozott neki. Horace Walpole képviselőnek 1762-ben írott levelében panaszkodott pénzügyi nehézségeire, mert kevés megrendelést kapott a könyvkereskedőktől.

Különös megpróbáltatás, hogy ne kapjak kenyeret a saját hazámban (és külföldre menni már túl késő), miután kitűnő hírnévre tettem szert az emberiség által ismert leghasznosabb művészetben, miközben aki csak játékosként, hegedűsként, táncosként stb. jeleskedik, az nem egyszerűen jólétben él, de még vagyont is gyűjthet.

Baskerville szakmai sikertelensége feletti elkeseredésében felajánlotta munkásságát a franciáknak, de nemzeti kincstárukat kimerítette a hétéves háború, ami 1756-1763 között tartott.

Végül Baskerville megvált nyomdájától, az 1760-as évek végén, s egy munkása Robert Martin vette át cége vezetését.

mrs_eaves_wikipedia_valtozata.png

A Mrs. Eaves betűtípus, Baskerville felesége emlékére, amit Zuzana Licko tervezett, alacsonyabb X magassággal a képernyők, kijelzők számára. 

Mikortól számított klasszikusnak a munkássága? 

Az 1760-as évek vége felé fedezték fel Angliában a Baskerville-t, mivel ebben a korban tipográfiai stílusváltásról volt szó, de amint látjuk haláláig nem hozta meg neki a várva várt sikert.

1772-ben viszont, amikor Nicholas Boden nevezetű nyomdász úgy döntött, hogy kiadja a Bibliát, akkor John Baskerville is újból felvette a kesztyűt.

1773-ban megint el akarta adni a franciáknak a nyomdáját, két év múlva viszont meghalt.

376px-national_gazette_baskerville_betuivel_kiado_philip_morin_freneau_wikipedia.jpg

A Gazette National, Baskerville betűivel, Philip Morin Frenau kiadásában. 1791 november 14-én megjelent szám. 

A Baskerville betűmintakönyv és a Gazette National

1777-ben felesége Sarah, akit a korban nagyon okos nőnek tartottak, kiadta a Baskerville Betűmintakönyvet.

1779-ben meg eladta a papírkészítési eljárásokat, Beaumarchais francia drámaírónak, A Sevillai borbély, és a Figaro házassága szerzőjének. Beaumarchais célja a Voltaire művek kiadása volt, a Baskerville betűkkel.  

Sarah Baskerville halálakor, a patricák Franciaországba kerültek.

A Gazette Nationalt, ami a Francia Köztársaság hivatalos lapja volt, innentől kezdve azzal nyomtatták.

Az angliai érdektelenséget, csak franciaországi sikerek tudták felülmúlni, sajnos csak a nagy betűtervező halála után.

Kocsis Nagy Noémi

Felhasznált irodalom 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr8712334141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása