Nyomda a tulipánok földjén

A németalföldi nyomdászatnak a XVII. században komoly hagyományai voltak, többek között a Plantin-ház működése volt érdekes Antwepenben. A gazdasági előretörés, a jólét békés és megbízható anyagi feltételeket teremtett a fejlődéshez.

A korabeli Hollandia legfontosabb jellemzője a gazdaságból kiinduló kulturális átalakulás volt. Ennek eredményeként a könyv a városi civilizáció részévé, tömegcikké vált, mert mindenki olvasni akart, aki adott magára a polgárosodott társadalomban. 

A kézműipari nyomdákból sok nyomdagéppel dolgozó manufaktúrák váltak, amelyek tekintettel voltak a korabeli igényekre és az átmeneti betűtípus kikísérletezésével igyekeztek kiszolgálni azt.

A XVII. században a legismertebb könyvkiadó és nyomtató ház az Elzevir családé volt. A mai napig van ilyen könyvkiadó, ami tudományos szakkönyvekkel foglalkozik, nekik dolgozott a híres betűmetsző, Christoffel van Dyck is.

az_elzevir_csalad_legfontosabb_nyomdaszjelvenye_nikolaes_heinsius_the_elder_poemata_elzevier_1653_druckermarke.jpg

Az Elzevir család legismertebb nyomdászjelvénye. 

Mit kell tudnunk az Elzevir családról? 

Úgy tartjuk őket számon, mint a leghíresebb németalföldi nyomdász családok egyikét. 

Leginkább azzal váltak híressé, hogy hibátlanul kivitelezettek és rendkívül igényesek a kiadványaik. 

Tevékenységük aktív időszaka és virágzása a XVII.-XVIII. századra tehető. 

az_elzevir_csalad_egyik_nyomdaszjelvenye_hugogrotius-mareliberum-1609.jpg

Az Elzevir család  másik nyomdászjelvénye. 

Miben rejlett az újításuk? 

A tudományos könyvek kiadásában új korszak következett be általuk. Teljesen új külsővel, formában és olcsóbban tudták előállítani és a megnövekedett igényeket kielégíteni. 

Tizenkettedrét, olasz szóval dudecimo formában sokszor utánnyomták és ezzel sokakhoz eljutottak és kedveltté váltak ezek a könyvek. 

respublic_elzevir_litvania_es_lengyelorszag_1627.JPG

Litvánia, Lengyelország Respublika 1627. Elzevir Kiadó. 

A kezdetek

A korábbi cikkekhez hasonlóan tudjuk, hogy Angliában nyomdász dinasztia volt a Caslonoké és Franciaországban a Didot családé. Hollandiában viszont ez Louis Elzevir nevéhez köthető, aki 1542 és 1617 között élt. A nyomdászatot Antwerpenben tanulta és egy ideig Cristoffel Plantin munkatársa is volt. 

Jövedelmét 1580-tól könyvkereskedőként egészítette ki Leidenben és 1586-tól egyetemi pedellusként dolgozott. 

leiden-hollandia.jpg

Leiden, Hollandia. Régies holland írásmódja a városnak Leyden a legtöbb holland festővel kapcsolatos adatban így találunk rá. 

Álmai között azonban egy kiadóvállalat létrehozása szerepelt. 

Melyek voltak azok a legfontosabb üzleti ismeretek, amelyek a sikeréhez hozzájárultak? 

- Olyan kiadói, nyomtatási teljesítmény, ami mindenki számára elfogadható, kiegyensúlyozott és sokoldalú. 

- A piac, amelyen termékeit el kívánja adni kellően szerteágazó legyen. 

- Kapcsolatai sokoldalúak és kiterjedtekké váljanak. 

1592-ben kezdte meg kiadója a működését és jól műkődő szakmai kapcsolatai révén hamar hírnévre tett szert. 

Az azóta is létező és minden évben megrendezett Frakfurti Könyvásárra járt ki rendszeresen, majd szert tett egy könyvraktárra, ahonnan teljes Németországot el tudta látni könyvekkel. 

antwepen.jpg

Antwerpen, Belgium, Flandira. Képforrás.

A Louis Elzevirt követő generációk

Louis Elzevir két fia Matthys és Aegidius volt. Matthys Leydenben nyitott nyomdát, amelyet fiai Jakob, Bonaventura, Abraham és Isaak folytattak. 

Isaak Elzevir specialitása a klasszikus témájú könyvek nyomtatása volt. 1618-tól "apud Elzeviros" vagy "ex officina Elzevirorum" jelzéssel adta ki könyveit. 1625-ben átengedte a vállalat vezetését testvérének Bonaventurának és unokaöccsének Abrahamnak. 

de_fechten_fabri_p_001.jpg

A vállalat fénykora 

Bonaventura Elzevir és Abraham idejében érte el a szakmai tetőpontot a vállalat. 

A könyvek megjelenésének legfőbb jellemzői: 

- tökéletes szedés és hibátlan nyomtatás, 

- szép, jó minőségű papír, 

- a könyvek elegáns kiállítása. 

Már az ő idejükben magasabb színvonalon jelentek meg a könyvek, mint Isaak idejében és 1635-re olyan műveket jelentettek meg, mint az ókori klasszikusok írásai. Ezek között voltak Terentius, Plinius, Julius Caesar, Vergilius és Cicero. 

1625-től kezdték meg a latin klasszikusok dudecimo, azaz tizenketted alakú, formájú könyveinek kiadását. 

A duodec könyvek

Az első könyvek, amelyek ebben a formátumban megjelentek Horatius és Ovidius művei voltak, majd szép lassan kiadták a francia klasszikus szerzők műveit is.

Az igényes megjelenés mellett még volt egy elengedhetetlen szempont, mégpedig az olcsóság. Ez magyarázta hihetetlen sikerét. 

A különböző írók és tudósok, akik ebben a sorozatban közreműködtek megtiszteltetésnek vették, hogy így jelennek meg írásaik. 

A duodecimo formátum egész Európában elterjedt és más kiadók is átvették. Franciországban különösen kedvelt volt. 

A bibliofil, azaz a szép könyvek iránt rajongók, gyűjtők valósággal vadásztak ezekre a kiadványokra és már a megjelenés után szétkapkodták őket. 

elzevir_webfont.jpg

Az Elzevir webfont normál és Italic változatok, napjaink felhasználásában

Az Elzevirek, mint üzleti modell

Egy idő után piacaik kiszélesedésével mindenhol ismert kiadóvállalattá fejlődtek. Németországot szinte ők látták el minden városban könyvekkel.

A harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd alatt (1618-1648), a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedt. Szokták a XVII. század világháborújaként is emlegetni. A becslések szerint a kontinensen ezalatt nyolc - tizenegy millió ember halt meg. 

A harmincéves háború alatt az Elzevirek németországi üzleti lehetőségei lecsökkentek, így az északi piacok, a Skandináv államok felé is nyitottak. Abraham és Bonavantura Elzevir, a két üzleti újító 1652-ben meghalt, így a céget fiaik Daniel és Jean vették át. 

Kezdetben jól tudtak szakmailag együttműködni ezt mutatja két jeles kiadványuk a Krisztus követése és a Psalterium 1653-ból. Az Elzevir kiadóvállalat nagyszerű művei. 

Pár év múlva azonban megszűnt közöttük az összhang, mert a szüleik sokkal nagyobb szakmai tapasztalatokkal rendelkeztek az évtizedekig tartó kitartó munkájuk révén. Ez nekik nem ment. 

leiden.jpg

Leiden, régies írásmóddal Leyden városa.

Louis Elzevir, az alapító névrokon unokája

Leidenben tanulta a nyomdászatot, bejárta egész Európát Teleki Sámuelhez hasonlóan, aki egy évszázaddal később tette ugyanezt. Amikor betöltötte a harmincadik életévét, akkor visszament Hollandiába. Amszterdamban 1638-ban alapította meg a nyomdáját mintegy a leideni versenytársaként. 

Mivel világlátott volt széles látókörre és felvilágosult gondolkodásra tett szert és sokkal műveltebb volt leydeni rokonainál, akik nem voltak olyan képzettek, mint ő. 

Olyan felvilágosult szerzők műveit adta ki, mint René Descartes könyveit 1642-től.

A lángésznek számító francia filozófus gondolatait, tehát az ő könyvein keresztül ismerhették meg az olvasók. A tudós 1629-ben Hollandiában telepedett le, ahol húsz évig élt és visszavonultan írta meg műveit. Legjelentősebb és legfontosabb művei jelentek meg Louis Elzevirnél. 250px-frans_hals_portret_van_rene_descartes_1582-1666.jpg

Frans Hals: René Descartes portréja (1582-1666). Készült 1649-ben, őrzési hely: Louvre, Párizs. 

A kiadó továbbá Hugo Grotius (neve hollandosan de Groot) írásai is itt jelentek meg. 

1640-ig csak kiadóként dolgozott, ettől az évtől már nyomdával is rendelkezett.

Mivel az amszterdami kiadó már nagyobb tekintélyre tett szert, mint a leideni Daniel Elzevir a munkájával innentől kezdve Louis munkáját támogatta, Jean pedig maradt Leydenben. 

leyden_prodigal_son_lucas_van_den_leyden_a_tekozlo_fiu_hazaterese_1510.jpg

Lucas van den Leyden (1494 - 1533. augusztus 8.) németalföldi, holland festő, rézmetsző és fametsző. A tékozló fiú hazatérése, kedvelt bibliai téma ábrázolása 1510-ből. A rézmetszet és fametszet, azaz a sokszorosító grafikai eljárások, amelyekhez ugyanúgy présgép kellett, mint a könyvnyomtatáshoz mutatják, hogy mennyire fejlettek voltak ezek a technikák Hollandiában is. Louis Elzevir, amikor 1638-ban visszatért, s megalapította kiadóját Amszterdamban, akkor már két évszázados grafikai és nyomdászati hagyományok ismeretében kezdhette el a munkáját. 

Daniel Elzevir bekapcsolódása az amszterdami üzletbe jótékony hatással volt annak még nagyobb felvirágzására, mert a duodec könyvek kiadását itt is folytatták. 

Louis Elzevir 1664-ben hagyta abba a munkát a kidójában. 

1670-ben halt meg. 

Ettől az évtől kezdve a kiadó vezetése Danielé lett, aki még kiadott kilencven könyvet különböző témákban. Jelentős és remek kiadványokat jelentetett meg. Mikor ő is meghalt megszűnt a vállalat és 1712-ben ugyanez lett a sorsa a leydeni testvér vállalatnak is. 

Kocsis Nagy Noémi 

Felhasznált irodalom

 

A bejegyzés trackback címe:

http://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr5312400053

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.