"Az igazi csapás a könyvkereskedelem cápa mohósága"

A Publio Írói Klub helyszíne a Hadik Kávéház, a kortárs irodalom fellegvára. A havonta megtartott irodalmi estjeink jeles vendégei írók, irodalomtörténészek, kiadó vezetők, akik megosztják velünk írás és könyvkiadás során szerzett több évtizedes tapasztalataikat.

2017. április 12-én, este hat órakor Szalay Károly író, irodalomtörténész és tanár volt a vendégünk.

szalay_karoly_iro_a_publio_iroi_klubon_a_hadikban_a_festmeny_caravaggio_szent_jeromos_festmenye_utalas_szalay_karoly_regenyere.jpg

Röviden az íróról. Kandidátus, József Attila díjas magyar író, szerkesztő és újságíró. A Sánta Kutya díj bizottságának a tagja. Az alternatív Kossuth díj birtokosa. A jeles novellistát, esszéistát és publicista írót, mint irodalomtörténészt főleg a szatíra és a humor szakértőjeként tartjuk számon.  2014-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét.

 

Szalay Károly beszélt a könyvkiadásról, újságírásról, irodalmi sikerekről és arról, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a regény témája minél hitelesebb és érdekesebb legyen. Az előadás közben és után kötetlen beszélgetés következett az íróval és a Publio Kiadó munkatársaival.

Amint Szalay Károly elmesélte egész életműve legfontosabb eleme az 1985-88-89-ben megjelent regény-trilógiája:

  1. Szerelmes éveink
  2. Párhuzamos viszonyok
  3. Bikakolostor

Szinte hihetetlen módon ez a három regény a kritika szerint az egész magyarországi kommunizmus szatírája. Az első regény az 1956-os szabadságharchoz vezető utat ábrázolja, a parasztkínzásoktól a koncepciós pereken keresztül a kitelepítésekig.

A 2. kötet a szabadságharc részletes megjelenítése, pontos esemény-leírásokban, a 3. pedig a szabadságharc utáni általános erkölcsi lezüllés szatírája.

Legalább ötven lelkes kritika, sőt önálló könyv is megjelent róluk.

Ez a trilógia mai ésszel elképzelhetetlen mennyiségben, majdnem 100 ezer példányban jelent meg. Antikváriumokban alig kapható, ami azt jelzi, hogy tulajdonosai nem akarnak megválni tőlük.

Szent Jeromos mellett fontos történelmi regénye a „Szerelem és halál Pompejiben”, amelyet írd és mondd 11 ezer archeológiai adat alapján írt meg. C. I. L. gyűjtése szerint. „A sátán helytartója” Listius László életrajz a legújabb kutatások szerint.

Szalay Károly fontosnak tartja az ősember művészetéről írott kötetét, amely megint csak a legfrissebb nemzetközi kutatások alapján készült el és meglepő tanulságokat vonhatunk le korunk művészetére vonatkozólag is.

szalay_karoly_szent_jeromos_ejszakaja.jpg

Most van kiadás előtt „Az ötödik evangélista” című tanulmánykötete, amely Nagy Sándor uralkodásától kezdve a XIV. században élt Szent Katalinig vezeti le a történelem különös alakulását. Ennek a lényege a kereszténység európaivá átlényegülése, vagyis az európaiság, mint kereszténység. 

Azoknak, akik nem lehetettek jelen ezen az izgalmas esten, kérdezz-felelek formában megismételjük az est során elhangzottakat. 

 

1. Kedves Károly kérlek válaszolj arra, hogy milyen kiadási tapasztalatokat szereztél? Mi a fontos, amit megosztanál az olvasóinkkal? 

 

A rendszerváltozás körüli időkben, években, megváltozott a könyvkiadás helyzete. Megszűnt az államilag irányított és finanszírozott könyvkiadás, a kiadók és a könyvkereskedelem is privatizáltatott, ennek következtében megszűnt ugyan a cenzúra, ami a nyolcvanas években fokozatosan oldódott, de összeszűkült a könyvpiac, tönkrementek a kiadók, s néhány kiadó helyett kb. ezer kezdett működni.

A könyvek honoráriuma összezsugorodott, míg a hetvenes-nyolcvanas években egyetlen, huszonezer példányban, megjelent könyv után annyi honorárium járt, hogy abból az országban kapható legdrágább autót „Paraszt Mercédeszt” 1500-as Ladát meg lehetett venni. Manapság a honorárium nélküli mű sem hoz hasznot. Nem csoda, mert az 500-1000 példány között megjelent kiadvány sem kel el. Az igazi csapás azonban a könyvkiadásra nemcsak az olvasóhiány, hanem a könyvkereskedelem cápa mohósága. Egy könyv árából hatvan százalékot is zsebre vág, ezzel anyagilag tönkretéve nemcsak a kiadót, hanem a szerzőt is. Vagyis, piaci körülmények között működő könyvkiadás senkinek sem hoz hasznot.

2. Szerkesztőként milyen volt a munkád? 

Egy kiadványt nagy apparátus készítette. Két lektor, szerkesztő, ellenőrző szerkesztő, nyomdai előkészítő, korrektor, kiadói korrektor. Ma ezt nem tudja senki sem megfizetni. Minek következtében teljesen megváltozott a kiadás helyzete és a megjelent művek technikai minősége.

3. Kérlek mesélj arról, milyen volt az, amikor a könyved, konkrétan az 1956-os történelmi trilógiád 100.000 példányban jelenhetett meg és ez el is fogyott? 

A harminc-negyven év alatt megváltozott kritika kezdetben, 1985-1990, burkoltan írhatott arról, hogy miről szól a kb. 100.000 példányban és több kiadásban megjelent trilógiám a Szerelmes éveink, a Párhuzamos viszonyok, a Bikakolostor. Amely trilógia a kommunista korszakok szatírája és az 1956-os szabadságharc hiteles és rokonszenves ábrázolása. Ezt az 1985 és 1989 közti megjelenést lehetővé tette a cenzúra lassú fölhígulása, valamint az a tény, hogy a Magvető igazgatója két közvetlen rokonomat is a katona politika vezetőjeként juttatta börtönbe. Mivel ez az igazgató is börtönbe került 1951-ben és elvtársai által meg is kínoztatott, nyilván hatalmas átalakuláson mehetett keresztül, s a kiadót politikai üldözöttek menedékévé tette. Tegyük hozzá, hogy 1985 körül az erotika ábrázolásában is fordulat következett be, egyre szabadszájúbbá vált az irodalom, amiben Szász Imre Ménesi út c. regénye és az én trilógiám ment akkor a legmesszebbre. E tény a politikai pikantériát tompította és a cenzorok nem a politikai mondanivalóval, hanem ezzel voltak elfoglalva.

4. Mivel magyarázod trilógiád sikereit, amellett, hogy alaposan és jól megírt sorozat? Valóban az erotikus részletek vitték el a regényt a közönség siker irányába?

Könyvem sikerét részben a Rákosi és Kádár korszak szatírájának és másfelől az erotikus szókimondásnak köszönhettem. Tematikailag a koncepciós perek, ideológiai gúnyolódások, parasztkínzások, országos rettegés-hangulat, terrorral megnyomorított élet ábrázolása és a szabadságharc hiteles megjelenítése személyes tapasztalataim alapján. A több mint százötven oldalon keresztül érzékletesen megjelenített események az addig tiltott forradalom az erotikus vonatkozásokkal egyetemben óriási sikert arattak az olvasók körében. Ezek a könyvek olyan hatást gyakoroltak az olvasóra, hogy ma is ritkán fordulnak elő antikváriumokban. Minden bizonnyal azért, mert Kolozsvári Grandpierre Emil kritikáját idézve az, aki átélte ama napokat, hiteles élményeit kapta vissza a regényekben. És a kritika véleménye szerint jól sikerült alakok, vonzó romantikus figurák megjelenítése és a kommunisták szatirikus kigúnyolása meghökkentő olvasmánnyá tette könyveimet. Még abban az időszakban, amikor rendszerváltozásra nem is gondolhattunk.

5. Kérlek mesélj kicsit a Lyukasórás főszerkesztői munkádról!

Gyurkovics Tibor hallatlan támaszom volt a folyóirat szerkesztésében. Több írót, költőt sikerült útjára indítanom, de a legfontosabbnak azt tartom, hogy kialakíthattam egy kb. 20-22 főnyi fiatal csapatot a folyóirat baráti körét. Ez a társaság részben a Baptista Hittudományi Főiskola kommunikációs szakáról toborzódott, amely szaknak a tanszékvezetője voltam. Közülük tíz-tizenkét  személy ma is fontos szerepet tölt be a kulturális életben.

6. Elmondanád, hogyan írtad a Szerelem és halál Pompeiben című könyvedet? Milyen úti élmények és kutatások előzték meg az írást? 

Szerelem és halál Pompejiben című regényem születése voltaképpen véletlen. Fiamat már gimnazista korában módszeresen túráztattam, kempingeztünk Európában, és vele jutottam Pompejibe, ahol eltűnt a romok között. Míg kerestem, turisták elől elzárt területeken is, a nagyközönség számára ismeretlen világ tárult föl előttem. Hazatérve nekiláttam a C.I.L. óriási ókori latin dokumentumgyűjtemény megismerésének, s ezután többször is visszamentünk Pompejibe. Mintegy 11.000 adat, idézet, ábrázolás és ábra fölhasználásával, a legújabb archeológiai eredmények birtokában írtam meg a művet.

7. Tényleg 11.000 falfeliratot használtál fel hozzá?

Igen. Ez az elképesztő archeológiai gyűjtemény az egész világra kiterjed, például főszereplőjét, Aszteropeuszt is a dokumentumokból alakítottam ki, akiről 2000 év után tudjuk, hogy kortársai a világ hetedik csodájának tartották. A többi szereplő is hiteles, a bankártól az utcalányokig, nevüket is tudjuk, a Kauponák, kocsmák, tulajdonosáig. Természetesen a dokumentumok csak az alakok csontvázait rögzítették, a húst és életük történetét én raktam rájuk, ennyiben a fantázia szülöttei. A Vezúv kitörésének körülményei és hatása az öbölbeli városkákra azonban a legkorszerűbb kutatások eredményei fölhasználásával ábrázoltatik.

8. Kérlek mesélj olvasóinknak nagyszabású regényedről a Szent Jeromos éjszakájáról, amelyik 2014-ben jelent meg! 

Szögezzük le: minden világvallás keleti eredetű. Egyedül a kereszténység vált európai vallás csoporttá, vagyis európaiság és kereszténység azonosult. Azaz: európai azt jelenti, hogy keresztény, a keresztény pedig azt, hogy európai. A latin és a görög kultúra és a keleti eredetű kereszténység páratlan, a maga nemében a legmagasabb rendű szellemiséget alkotja. Csak sötét és tudatlan agyak nem értik meg ma ezt a tényt. A kereszténység európaivá válása a IV. században Nagy Konstantin uralkodása alatt következik be, még pedig úgy, hogy a Nagy Sándor által megszállt országok és az általa alapított városok hellenizálódtak.

A hellenizmusnak sorsdöntő szerepe volt a kereszténység kialakulásában és elterjedésében, mégpedig a diaszpórában élő hellenizált zsidók hathatós közreműködése által. A háromszázas években azonban a görög nyelv helyébe a latin nyomult. Ez veszélyeztette a kereszténység világméretű elterjedését, hiszen az evangéliumok is görög nyelven születtek, egy kivételével, sőt még a zsidó szent iratok közül is egy hellenizált görög zsidó által iratot. A 300-as években Damasus pápa fölismerte, hogy a görög nyelvet latinra kell váltani, ezért bízta meg Jeromost, aki máskülönben görög származású volt, hogy fordítsa latinra az Ó- és az Újszövetséget. Ezzel a forradalmi tettével kulcsszerepet játszott a kereszténység világvallássá tételében.

A másik ok maga Jeromos személye. Egyfelől ez a görög származású és Pannónia melletti születési helyű, eredetileg nem is keresztény ifjú csúfsága ellenére veszett nőbolond volt, ami a kor vezető keresztény gondolkodói számára nem volt ritkaság – Origenésztől Szent Ágostonig. Regényemben végig kísérem Jeromos tökéletes átalakulását szexőrültből, megkomolyodó hivatástudattal rendelkező Krisztus-hívővé. Akik oktalanul nem értik meg regényem erotikus mibenlétét, nem fogják föl, hogy a szinte naturalista jellemábrázolással tudtam csak érzékeltetni Jeromos csodával azonos átalakulását, s heroizmusát.

Ebben a regényemben is szigorúan történelmi tényekre hagyatkoztam, még a palesztinai környezet ábrázolásában és a korabeli gyógyászat hiteles ismertetésében is. De még az étkezési szokások is hitelesek. Keller Lajos főgimnáziumi tanár Eperjesen földolgozta Martialis régiségtani adatait, köztük az étkezési szokásokat is. Kuriózumként megemlítem, hogy nagyapám ferences noviciátból lett klasszika-filológus, sőt az egész Kárpát-medence latin tanításának  volt „minisztériumi látogatója”, vagyis a klasszikus nyelvek tanításának főfelügyelője. Így még családi hagyományaim is kötnek az ókori és mellesleg a vallásos témához.

Kocsis Nagy Noémi

A bejegyzés trackback címe:

http://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr9212433089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.