Így legyen mindenre időd!

A Pomodoro technikával profin be tudod osztani az idődet úgy, hogy közben a leghatékonyabban végzed el a feladataidat. David Penny író ezt a technikát előszeretettel használja arra, hogy ne folyjon ki kezei közül az idő írás közben.

David az fajta író, aki le tudja magát ültetni az asztalához, fejére teszi a fejhallgatóját és üvöltő zene mellett órákon keresztül csak ír egyhuzamban. A végére 3-4000 szót leír és masszív nyakfájdalomra tesz szert. Úgyhogy ezt senkinek sem ajánlja, mert alapvetően elég megterhelő élmény. Többek között ezért is örült meg annak, amikor belefutott egy cikkben a Pomodoro technikába, ami segített neki, hogy sokkal ésszerűbben ossza be az idejét, merev nyak nélkül térjen minden nap aludni, ne hajtsa túl magát és mégis megírja naponta a kitűzött mennyiséget.

A Pomodoro lényege, hogy minden figyelemelterelést iktass ki, ha az írásra kell épp fókuszálnod.

Ha belegondolsz, ezermillió apróság van körülötted, ami miatt sosem érsz egy feladat, ebben az esetben az írás végére. Jön egy üzenet Facebookon, válaszolsz egy levélre, kávét főzöl, kiteregetsz, közben csipog a telefonod, mert valaki most rögtön meg akarja tőled tudni a tökéletes tejbegríz receptjét. Észre sem veszed és már eltelt egy óra, és még nem írtál le egy sort sem. A Pomodoro abban segít, hogy átszervezd a fontossági sorrendedet.

A technika alapja, hogy bármit csinálsz, apró részfeladatokra bontsd le, kezdd azzal a napot, hogy összeírod, milyen feladatokat szeretnél elvégezni és oszd be 25 perces adagokra. Abban a 25 percben pedig semmi mást ne csinálj, csak írj. Minden 25 perces etap között tarts 5 perc szünetet, amikor lehet telefonálni, kávézni, felüléseket csinálni… Aztán jön újabb 25 perc fókuszált írás, ami közben semmi mással nem tereled el a figyelmedet.

David például két ilyen 25 perces szakaszban 1500 szót tud leírni, így azóta, amióta használja a Pomodorot, csak két órányi írásra van szüksége ahhoz, hogy a napi adagot teljesítse. Megspórolt ezzel magának napi 3-4 órát, amiben szerkeszt, kutyát sétáltat, kutatásokat végez a könyvéhez és végre eljut odáig, hogy elmosogasson néha.

Az író tapasztalatai, amióta használja a Pomodoro technikát:

-       Amikor lejár a 25 perced, akkor azt az 5 perc szünetet használd arra, hogy sétálj egyet, igyál kávét, bámulj ki az ablakon. Mindegy mi az, csak állj fel az asztalod mellől.

-       Zárd be az emaileket, zárd be az internetet.

-       Koncentrálj a szavakra, még akkor is, ha nem akarnak maguktól felbukkanni az elmédben. Lehet, hogy furcsa ülni a monitor előtt és nézni ki a fejedből, de végül beindul az írás, ne hagyd elterelni magad.

-       Ha valamilyen információra lenne szükséged a könyvedhez, akkor ne nyúlj rögtön a Google után, inkább írd fel a füzetedbe, mit szeretnél kikeresni és térj később vissza hozzá. Minden 25 perc csak az írásé.

-       Ne feledd, hogy semmi sem tökéletes, a történeted első verziója sem lesz az. Ne szerkeszd, javítsd menet közben. Csak tedd egymás mellé a szavakat, majd finomítod később. 

Az igazi kérdés David szerint ebben az, hogy el kell dönteni íróként, mennyire fontos neked az írás. Hajlandó vagy mindenféle figyelemelterelés nélkül csak és kizrólag írni 25 percig? Egy próbát megér.