Szinonimák – avagy mi fán terem a változatos fogalmazás

Stílusgyakorlatok – 1. rész

Az írás egyik sarkalatos pontja, hogy sok az írnivaló, és olykor elkerülhetetlen, hogy bizonyos kifejezéseket, szavakat ne kelljen újra leírni. A szóismétlés pedig, valljuk be, mindannyiunk mumusa. A fogalmazás akkor szép, ha gördülékeny, letisztázott, és egyértelmű. A nagy kérdés azonban az, hogy ennek eléréséhez mit kell tennünk.

 szinonimi.jpg

„Gyakorlat teszi a mestert” – szól a mondás. A betűvetés sem kivétel ez alól. Minél többet ír valaki, annál tapasztaltabb lesz. Minél többet olvas valaki, annál változatosabb szókinccsel fog rendelkezni. Együttvéve, minél többet foglalkozik valaki a nyelvvel, annál jobban fogja tudni használni – nyelvtanárként állítom, ez nem csak az anyanyelvünkre, hanem minden nyelvre vonatkozik.

Előfordul azonban, hogy az embernek egyszerűen nincs ideje annyit és úgy foglalkozni a nyelvvel, amennyit, és ahogyan szeretne. Van az úgy, hogy csak leülünk, és egy helyben meg szeretnénk írni egy novellát, egy cikket, egy regényt, és rájövünk, vannak még hiányosságaink. Hosszú percek, vagy még több idő telik el azzal, hogy a megfelelő kifejezéseket keresgéljük, mert ott van a nyelvünk hegyén, de mégsem jön…

Erre tudok egy remek alternatívát ajánlani. Nevezzük stílusgyakorlatnak. Ne misztifikáljuk a megnevezését: egyszerű, és gyors, de annál hatásosabb feladatról van szó, ami napi szinten való gyakorlással rakétasebességgel fogja fejleszteni a nyelvi rutint.

 

Mindössze két lépésből áll:

  1. Végy egy, vagy két rövidke mondatot.
  2. Írd le ugyanazt a mondatot, vagy mondatokat (akár összefűzve), méghozzá úgy, hogy az értelmén nem, vagy alig változtatsz, csupán rokon értelmű szavakkal helyettesíted az eredeti kifejezéseket.

Segítségképpen hetente fogok rövid bejegyzésben példákat hozni. Mint említettem, nyelvtanár vagyok, így biztosan tudom, nem csak a saját gyakorlás hatásos a nyelvi fejlesztésben, hanem az is, ha minél több példát látsz az adott gyakorlatra.

 

E heti, első példánk a következő:

 

Letette a levelet maga elé. Izgatott lett a hírektől.

Maga elé tette a küldeményt. Zaklatottá vált a friss információktól.

Ölébe ejtette a sürgönyt. Nyugtalanná tették a benne lévő újdonságok.

Az asztallapra helyezte az üzenetet. Az értesítéstől feszültté vált.

Hagyta, hadd hulljon combjára a távirat. A tények, melyekről szólt, felkavarták.

Letette maga elé a sürgönyt, melynek tartalmától feszültté vált.

A levelet az asztallapra ejtette, miután a benne lévő tények felzaklatták.

A nyugtalanító hírekről szóló küldeményt az ölébe ejtette.

Felkavarta az üzenet, melyet olvasás után hagyott, hadd hulljon az ölébe.

Maga elé tette a levelet, miután izgatottá tette annak tartalma.

A táviratot, mely alaposan felzaklatta, az ölébe hullajtotta.

* Vigyázz a fogalmazással, ne légy félreérthető: Ölébe ejtette a levelet, melynek tartalma alaposan felizgatta. (Biztos erről van szó? :) )

Ha tudtok még további variációkat, írjátok meg bátran! Legközelebb újabb mondatot csűrünk-csavarunk. Addig is jó gyakorlást!

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr988933972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.