Mi fán terem a tipográfia?

Tipográfiatörténet, betűtörténet cikkeimben, olyan izgalmas ismereteket közvetítek az olvasók felé, amelyek hasznosak mindazoknak, akik írnak és azoknak is, akik könyveket olvasnak. Megismerkedhetünk a betűtípusokkal, az írásbeliséggel, a betűk formáival, alakjával, amelyek a későbbi tipográfiában és a nyomtatásban, könyvekben és napjaink e-könyveiben is használatosak.

1734_caslon.gif

Caslon betűtípus

 

Az írás a rajzolásból alakult ki. Az emberi kultúra fejlődésével a festésből betűírás és a rajzolt jelekből betűvésés lett. A korai írásbeli emlékek nagyon szoros kapcsolatban álltak az épített környezettel, műemlékekkel, szobrokkal már a nagy ókori kultúrákban. Minden ember gyerekként először rajzol és csak utána kezd el írni tanulni. Végeredményben egy ember rajzolás és írás-olvasás tanulásában végigkövethető az emberiség írásfejlődésének, a betűk kialakulásának, a könyveknek a története.

Később az íráshoz használt alapeszközök, mint a véső, az ecset, a toll, a papír, a papírusz, a pergamen, a tinta folyamatos szellemi és technikai fejlesztésekkel átalakultak, amikor a szövegeket sokszorosítani kezdték.

A nyomtatás alatt azonban nem csak betűk nyomtatását kell értenünk, amelyek szintén a tipográfus feladatai közé tartoznak. A betű és könyvnyomtatás előtt ugyanis jóval korábban már léteztek kézzel készült kódexek, gazdag rajzi és képi díszítéssel a középkor folyamán. A tipográfusok ősei voltak a kódex készítő szerzetesek, illuminátorok, scriptorok, akik rajzolták és írták a pompás példányokat. 

kalmancsehi_breviarium.jpg

Kálmáncsehi breviárium.

Később a sokszorosítás igénye miatt készültek a fametszetes képek, ahol az illusztráció mellé írásos részeket is véstek a fatáblákba, főként Ázsiában, de Európában is. Vagy az ördög bibliájaként számon tartott kártyák fametszetes képeit is külön ki kellett faragni, hiszen a kártya paklikra nagy igény volt. A fa anyagának könnyű kopása miatt később tértek át a betűmetszők és a tipográfusok a tartósabb anyagokra, csontra, fémre.

Egy mai tipográfusnak nyilván már nincsenek ilyen feladatai, de a betűtervezés mindenképpen. Ha valaki ezen a területen szeretne elmélyülni, vagy ezzel a szakmával foglalkozni, mindenképpen érdemes ismerni a történelmi előzményeket, hagyományokat, amelyek idáig vezettek.  

vespasiano_da_bisticci.jpg

Vespasiano da Bisticci által készített, kézzel festett csodálatos kódex egy lapja. A nyomtatott könyvek majd erre épülnek.

Amióta az első nyomtatott könyvek megjelentek Budán Hess András nyomdájában, ami alig húsz évvel később létesült, mint a Gutenberg nyomda 1455-ben Németországban rengeteg idő telt el. Igaz ugyan, hogy Hess András nyomdáját nem sokáig működtethette, hisz elemi kár pusztította el két éven belül, de a tipográfus alap feladatai sem a magyar, sem a nemzetközi tipográfiában nem igazán változtak. Ilyenek a könyv alapos megtervezése, a szép külalak, a szöveg egységes elrendezése, az oldalak átláthatósága, az információ érthető közlése az olvasó felé.

Mi is az a tipográfia?

A tipográfia fogalmát régen a betűtervezéssel és a nyomdászattal hozták kapcsolatba. Napjainkban a számítógépek és a digitális technika lehetővé tette, hogy tipográfiának nevezzünk bármilyen írott, formailag elrendezett anyagot, amellyel bárki kísérletezhet, aki kedvet érez hozzá és tehetsége is van.

Az írás módjai a következők lehetnek: kézírás, de az írott nyelvhez használhatunk napjainkban számítógépes szövegszerkesztőt, internetet, emailt, faxot, közösségi média csatornákat, chatet, nyomtatót, tervező programokat, mint az indesign és hagyományos írógépet is.

Az írás szoros kapcsolatban áll a tipográfiával, ez utóbbi egy szabályokra épülő tevékenység, amely az üzenet tartalmát közvetíti. Ahhoz, hogy megértsük a tipográfiát, szükségünk van annak a nyelvezetnek az elsajátítására, hogy azt különböző kommunikációs helyzetekben alkalmazni tudjuk.

A tipográfia szakértőit a régi időkben, amikor a betűket öntötték betűkészítőknek, betűtervezőknek és vésőknek nevezték. Ma tipográfusok, grafikusok, webdesignerek foglalkoznak ezzel a nem is annyira könnyű, nagy odafigyelést és alaposságot igénylő szakmával.

A könyvek, nyomtatás múltjával és jelenével, mint például az e-könyvek is, amiket nem lehet a hagyományos értelemben véve könyvnek nevezni, hisz nincsenek benne "lapok" olyan szakemberek foglalkoznak, mint a történészek, művészettörténészek, epigráfusok és paleográfusok. Továbbá ezen a területen dolgozhatnak még írók, törvényszéki szakértők, írásszakértők, filozófusok, nyelvészek, grafológusok és pszichológusok.

Melyek a tipográfus, könyvtervező grafikus, webdesigner legfontosabb feladatai?

A tipográfus a napjainkban betűtervezést, tipográfia történetet tanult grafikus, webdesigner, aki erre a területre specializálódott. A szakembernek az a feladata, hogy a könyv oldalain, a képernyőn, bármelyik sík vagy térbeli felületen használt betűk, írásjelek formáját esztétikusan, olvashatóan jelenítse meg. Valamint azt úgy közvetítse az olvasó felé, hogy az információk minél hatékonyabban jussanak el a felhasználóhoz. 

tipografus.jpg

Tipográfus, grafikus, vagy webdesigner munka közben.

Ezeknek a szakembereknek a feladatai közé tartoznak a betűformáknak, ékezeteknek, az írásjeleknek és a különleges szimbólumok alakjának, vonalvastagságának és méretének, képeknek a meghatározása a könyvekben, kiadványokban, magazinokban és a képernyőn.

A tipográfusok döntik el a szavaknak, a karaktereknek, az írásjelek közötti térköznek, sorközöknek és margóknak a formáját és a helyét.

Azt is ők határozzák meg munkájuk során, hogy hova kerüljön a fejléc és az oldalszámozás. Milyen legyen a mérete, súlyozása?

Milyenek legyenek a főcímek és az alcímek, a hivatkozásoknak a formái. Kiadványokban előforduló diagramok és táblázatok kialakítása, amelyeket szintén meg kell tervezni és képaláírásokkal ellátni.

atf.jpg

Az American Type Founders (röviden: ATF) könyve az Amerikai betűtípusok, stílusok mintakönyve.

Aki könyv, vagy web tipográfussá szeretne válni, annak szüksége lesz grafikai és tipográfiai hagyományok alapos ismeretére, elsajátítására. Olyan felsőfokú iskolai végzettségre, ahol ezt tanítják Magyarországon például a MOME-n, a Képzőművészeti Egyetemen, a KREA-ban, vagy a Metropolitan Egyetemen. A szokások és az előítéletek ismeretére. Ugyanakkor figyelembe kell vennie napjaink igényeit, a könyvön, magazinon kívüli technikákat, a modern táblagépeket, az okostelefonokat és minden olyan alkalmazást, ahol a grafikai és betűtörténeti tudás, korszerű formában is megjelenhet.

Az egyik legkorábbi a könyvnyomtatásról szóló könyv Joseph Moxon Mechanik Exercises (Nyomdászat a gyakorlatban, 1863) című kézikönyve, amely tartalmazza a jó tipográfus ismérveit. Ezek között találjuk azt, hogy a tipográfus feladata a szerző gondolatainak a közvetítése az olvasó felé. Fontos, hogy a munka tetszetős és a szöveg olvasása a szem számára kellemes legyen. Ezek az aranyszabályok mind a mai napig érvényesek.

„A mai tipográfia annyira különbözik, akár a húsz évvel ezelőttitől, hogy megértéséhez figyelembe kell vennünk a digitális technológiát, aminek esetében változtak a módszerek és a művelők köre is.” 

 „A nyomdai pontrendszer kialakítása Pierre-Simon Fournier nevéhez köthető az 1730-as évek táján. Az ő munkájának egyik folytatója Firmin Didot, aki 1770-ben a francia királyi láb 6X12X12-ed részeként határozta meg a pontot, a tizenkettes számrendszer szerint…. Ma már tipométerrel ciceró-centi és pica méretekkel, az amerikai-angol tipográfiai pica-pontrendszerrel tudjuk összehasonlítani az egyes szövegek betűtípusainak méretét.”

Az utóbbi pár évben az okostelefonok, tabletek piacra kerülésével olyan szembeötlő változás ment végbe a tipográfiában, hogy a szakembereknek teljesen új ismeretekre van szüksége ahhoz, hogy tudásukat új módon tudják alkalmazni és az olvasók elé tárni. 

„Tipográfiai szempontból nagyon jól használható az Ipad. Lehetőség van ugyanazokra a finomságokra, precíz, hozzáértő tervezői megoldásokra, mint egy nyomtatott anyag esetében. Természetesen más egy elektronikus platform háttere, itt muszáj redukálni a fájlméreteket, ha már hipersebességű is lesz az Internet, vagy a hardverek teljesítménye, az ésszerűség akkor is megkívánja a kompromisszumot. Míg egy gyártásra előkészített magazin mérete, nagy felbontású fotókkal, raszteres grafikákkal elérte a többszáz megabájtot, lényegtelen volt a végterméket illetően, hiszen a tervezőkön kívül legfeljebb a nyomdának kellett olyan hardveres környezettel rendelkeznie, amely képes befogadni ezeket a méretű fájlokat. Ha a tartalomfogyasztás is elektronikusan történik elkerülhetetlen a méretredukció, így nem véletlen, hogy a weben is a programozók minél inkább algoritmusokba próbálják átalakítani a vizuális tartalmat."

 macbook-laptop_szamitogep.jpg

 Laptopok, Ipadek.

A fent idézett korábbi szakmai és legújabb idők elvárásainak megfelelő részletekből az derül ki, hogy ma már egy tipográfus nem egyszerűen csak betűt, könyvet tervez, hanem a tudását kiszélesítve és bővítve a modern kor igényeinek megfelelően alkalmazza. Ha piacképes kíván maradni, akkor ezeket az ismereteket a korszerű platformokon tudnia kell alkalmazni. 

 

Írta: Kocsis Nagy Noémi

 

Felhasznált szakirodalom

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr579835334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.