Jelenünkről - írói szemmel

Szia, Palánta!

Az előző cikkben (Teremtsd meg írói világod) kértelek, hogy válassz, mennyire akarsz a múltról, jelenről vagy jövőről írni.
Sikerült?

Ha igen, akkor az remek! Ha még nem, az sem baj.
Kapsz ismét egy kis segédletet - arra az esetre, ha épp erre esett volna
a választásod, vagy ezen gondolkodnál most; de még arra az esetre is, ha elvetetted volna ezt:

Fotó: Kerényi Zoltán

A közelmúlt - jelen.


Csak mert ez tűnik legkönnyebbnek.

Mondhatnánk, hogy az is, hiszen ebben élünk mi, ebben éltek a szüleink. De még a nagyszülők is biztosan sokatokat untatták a régi történetekkel, hogy miként volt más minden anno.
Rengeteg film játszódik a jelenben egyébként is (mondhatnánk szintén), vagy majdcsak száz évvel ezelőtt, amit mintául vehetünk.

De tévedés! Nem ez a legkönnyebb időszak, ha írásról van szó. Főleg ha a történeted nem is kis hazánkban játszódik - de még akkor sem, ha a helyszín a pont itt, az idő pedig az épp most. Erre is kitérek nemsokára.

Példa No.1:
A helyszínnek Londont választod.
Vegyük számba, mi jut eszébe a nagy átlagnak a városról:
Tea, eső, emeletes busz, eső, Mary Poppins, Big Ben, Tower, eső... Brexit. Nagyjából ebben a sorrendben.
Sztereotípiák csak, illetve a legfrissebb "hír".
De tudtad-e, hogy a britek, írek és skótok, hiába szomszédok (vagy talán épp ezért), nagyjából sosem voltak jóban? Pontosabban a XII. szd. második fele óta. De annyira, hogy még 1998-ban is voltak ennek áldozatai. Csúnya, véres áldozatai. Tizennyolc éve. Lehet, hogy már éltél is akkoriban.
Vagy az mennyire kerülte el a figyelmed, hogy 2014. márciusának vége óta legális a melegházasság Nagy-Britanniában?
Vagy az, hogy 2015 nyarán hetekig ugyanazt a forró szárazságot kapták Természetanyától, amit mi itthon? 35 fokos kánikula volt, az ottaniak pedig úgy élték meg az időszakot, mintha a Szaharába csöppentek volna hirtelen. A légkondik megadták magukat, a britek pedig fulladoztak az irodákban, otthonaikban; de még a közlekedés is lelassult.
Nem tudtad?
Pedig ezek fontos tények lehetnek, ha erről a környékről írsz napjainkban.

Példa No.2:
A helyszín egy kis magyar város, legyen mondjuk Kőszeg. A történet pedig rendőrsztori.
De, tudod-e egyáltalán hogyan működik a Magyar Rendőrség? Azt most tegyük félre, hogy nem megfelelően - szintén sztereotípia. Nem erre gondolok most.
Nem is arra, hogy nyilván nem tudhatod élből, név szerint, hogy kik szolgálnak a Kőszegi Kapitányságon.
Hanem arra, hogy ilyen szempontból akaratlanul is az amerikai filmekre alapozol, ha teszem azt, a főszereplődet zaklatja egy idegen.
Nálunk nincs olyan, hogy a házat körbeállják civil autókkal a rendőrök, és még a lakásba is beköltözik egy a főszereplőhöz. Nincs mindenütt poloska, amin a fagyis/virágárus/medencetisztítós furgonból figyelnek négyen.
Ahogy a koronatanút sem költöztetik át az ország másik végébe és nem kap új személyazonosságot, sem állandó őrizetet.
Felejtsd el!

Példa No.3:
India? Japán? Kentucky?
Mit tudsz ezekről? Azt, hogy keresel egy térképet és ráböksz egy pici városra? Mert úgyse tudja senki, hogy attól, hogy te azt írod, ott sheriff van, meg erdőszéli faházak; nem az van?
Ezt is verd ki a fejedből. Ha alapos akarsz lenni, akkor tudd, milyen a környék, milyen az időjárás, milyenek az emberek. Mert a Te könyvedről van szó. A könyved pedig jóformán a gyermeked.

Gondolom, most kicsit úgy érzed, hogy nem tudsz semmit. Hogy egy álmot foszlattam szét, mert kegyetlen vagyok. De ha így van, akkor úgy a jó.

Mert nulláról könnyebb építeni, mint ha előtte még rombolni is kell.

Ha a jelenről, közelmúltról akarsz írni, akár szerelmi történetet, rendőrsztorit; de még akkor is, ha káoszelmélet-történetet, vagy fantasy-regényt, legyél alapos! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy olyan száraznak kell lennie a könyvednek, mint egy történelemkönyv vagy lexikon. Nem kell mindent leírni, csak amit jónak látsz, amit fontosnak tartasz megemlíteni.
Nem fog senki a nyakadon ugrálni azért, ha kiszínezed a sztorit - sőt! Lehet szó káoszelmélet-boncolgatásról, sci-fi elemekről, vagy fantasy témáról, mind bejöhet.
A cél pusztán annyi, hogy tudd legalább magadban hova helyezni azokat a dolgokat, amik meg fognak történni a sztoriban, az elemeket (pl. természetfeletti fajok, vagy képességek, befolyásos csoportosulások, stb.), és a személyeket. Hogy otthon tudj lenni akár te is a saját történetedben - mert az olvasó is csak ekkor fogja tudni beleélni magát, átérezni a helyzeteket és kedvelni vagy gyűlölni a szereplőket.
Hogy (az 1-es számú példával élve) ne csak az esős, nyirkos Londonról írj, meg a piros emeletes buszokról; hanem a történetedbe beleszőhess olyasmit, amit nem mindenki tud a helyszínről és az időszakról - és vica-versa.

Ahol ez már remekül működött:

Harry Potter. Egy elképzelt világ, szépen beleépítve a 90-es évekbe, felhasználva utóbbinak sok-sok vonását. Például számon tartva, hány vágány volt az állomáson akkoriban. Említ Play Station-t, autó márkákat, kimondottan egy üzletet a városkában, s azt, hogy mivel foglalkozik... stb. Mutat mindenből egy kicsit, ami épp jellemző az adott évben, és ez így tökéletes. Mint a só és más fűszerek az ételben.

Vagy másik példa: az Outlander c. filmsorozat első évada. Ezt bár félve említem kicsit, mert némelyik rész eléggé "18-as karikás", de most talán nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy remekül mossák össze a főszereplőnő karakterdrámájában az 1945-ös Angliát az 1743-as, Skótokkal vívott háborúval, mindebbe belehúzva egy kis fantasy-t. S (bár emiatt korhatáros, de) nem habozik a sorozat hitelesen bemutatni, milyen erőszakos időszak is volt az a 250 évvel ezelőtti háború.

Tehát mindenből kelleni fog egy kicsi. Egy kis történet, egy kis bonyodalom... Egy kis képzelet és egy kis valóság.
Utóbbihoz némi utánajárásra lesz szükséged. Nézz képeket legalább. Kérdezd meg egy ismerősöd ismerősének ismerősét, ha az kell. Keress Wikipedia-n, vagy egyszerűen Google-n. Ők úgyis mindig, minden körülmények között a barátaid. Nézz filmeket, sorozatokat, vagy játssz hasonló témájú játékokat.

Még mindig úgy gondolod, hogy könnyű dolog a jelenről, közelmúltról írni?
Akkor ideje annak, hogy elkezdd a kutatómunkát!

Sok sikert és kitartást!

RoraLF

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr8510416970

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.