Egy testben két lélek: Dan Abnett - Rácsatlakozva

Dan Abnett brit képregény, novella és forgatókönyvírót mindig is a science-fiction foglalkoztatta leginkább. Ezek közül a legismertebbek a Warhammer 40k témájában íródott könyvei melyek közül a „Gaunt szellemei” című mű érte el a legnagyobb sikert. A Marvel berkeiben is aktívan tevékenykedő szerző több számítógépes játék, és mozifilm történetéért, forgatókönyvéért is felelős. Ezek közt az a közös, hogy mind már egy korábban megálmodott világban játszódnak, vagyis nem használhatta teljes mértékben írói kreativitását, azonban a Rácsatlakozva című regényében teljes mértékben az ő érdeme minden. Lássuk mi is sülhet ki egy egyedi ötletből, egy talán kicsit már ismerős, kissé utópisztikus világban!

Közel kétszáz évvel járunk a jelenünk után, az emberiség számtalan bolygót fedezett már fel, kolonizálta őket, és terjeszkedik tovább. Több szembenálló fél létezik, jó esetben versenytárs, de az Egyesült Államszövetség, és a Blokk örök haragosok.
Szóban forgó regényünk főhőse Lex Falk, ünnepelt újságíró, aki leginkább a „Hatvanas” bolygón történt konfliktus feltárásáért lett ismert. Főhősünk a negyvenes-ötvenes éveiben jár, szervezetét kikezdte a folyamatos utazás, mesterséges gravitációban eltöltött idő. Egy szaftos tényfeltáró/haditudósító cikk miatt érkezik a „Nyolcvanhatosra” ahol reményei szerint megírhatja élete nagy és talán utolsó cikkét, amivel végleg visszavonulhat a szakmából.  Persze a „Nyolcvanhatoson” sem minden olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Több cég és társaság verseng, bányászvállalatok, hadseregek, milíciák és sorolhatnám. Itt is minden a pénzről szól, és háttérbe szorulnak az emberi életek. Aztán egy „baleset” hirtelen felpörgeti az eseményeket.





Mint minden háborúban, itt is kell kiváltó ok, vagy legalább alibi a csapatok elindítására, itt azonban szép nagyot csavar a szerző a dolgokon. Falkot sosem engednék valós harci helyzet közelébe, azonban egy hirtelen lehetőség mégis garantálja neki ezt. Két tudat összekapcsolódása és folyamatos küzdelme adja a történet legérdekesebb részét. Falk, mint okleveles firkász és pacifista, Nestor Bloom szakaszparancsnok szemein és akaratán keresztül tanúja lesz mindennek, amit elítél, majd szép lassan ez a kettő elkezd együttműködni. Sajnos nagyobb spoiler nélkül nem tudom tovább boncolgatni a témát, így térjünk inkább a tárgyra!

A könyv első száz oldala durván csak karakterábrázolással, megismerkedéssel telik. Főhősünk Falk egyáltalán nem szimpatikus, de öniróniája valahogy mégis ad neki valamiféle bájt, ami miatt képtelenek leszünk teljes mértékben utálni. Nem hős alkat, nem tökéletes, de pont az van meg benne, ami társában nincs. Bár társulásuk egyfajta kényszer, a két karakter tökéletesen egészíti ki egymást. A szerző előéletét tekintve nem lepődhetünk meg azon sem, hogy a regényben leginkább a háborús, és akciódús részek működnek a legjobban, míg a világ ábrázolása számomra kissé kevésnek bizonyult. Hiányoltam pár helyszínleírást, okot bizonyos dolgokra, amiket csak úgy lefektet. A környezet, és a szereplők akkor működnek a legjobban, amikor a katonák is megjelennek. A köztük zajló párbeszédek, gesztusok mind egy szálig tökéletesek és az ilyen apróságok miatt az ember úgy érzi, mintha a tagja lenne a „Kilo” rajnak, és ott ülne a „Nyuszibuszban” ahogy épp áthasítja a horizontot. Mivel a könyv túlnyomórészt akcióval, kevéske nyomozással, okfejtéssel telik, így számomra nem lett csalódás, azonban ha még ötven oldallal többet töltöttünk volna a „Nyolcvanhatos” bolygó bemutatásával, talán még igazi áttörő siker is lehetett volna. Bármennyire is élem az ilyen típusú sztorikat, sajnos nem mondhatom teljességgel sikeresnek Dan Abnett könyvét a részemről. Érződik rajta Hollywood, és a korábbi művei hatása, éppen ezért egy pörgős háborús-scifiként jobban működött volna a vásznon, mint regényként. Azonban akiknek megjelennek az események olvasás közben így is átélik majd a mozivászonra szánt jeleneteket. Hangulatra nekem leginkább a Holnap Határán című filmet idézte a mű.

A magyar kiadás Oszlánszky Zsolt fordításában jelent meg 2013-ban. A mű nyelvezete igényes, a katonai zsargonok szépen kijönnek benne. Sajnos a fordítót azonban éppúgy, mint a szerzőt a civil részeknél hagyta el a képzelőereje, így nagyon sok dolog furcsának, kissé erőltetettnek tűnik a „Nyolcvanhatos” mindennapi nyelvezetében, mint például a „Felvet a pénz” üdvözlés, vagy a nyelvi chip működése.

A híres utolsó szavak: Nem tudom ajánlani ezt a könyvet mindenkinek. Dan Abnett próbálkozása mindenképp dicséretes, de sajnos jobban működik a szerző a már meglévő világokban, mint azokban, amelyeket ő teremt meg, és ennek nem a fantáziátlanság az oka, hiszen biztos vagyok benne, hogy rengeteg munkája volt a megalkotásban. A Rácsatlakozva egy pörgős, akciódús háborús-scifi, a maga hibáival. Biztos vagyok benne, hogy képernyőn jobban működne, mint könyv formájában.

Értékelés: 10/7

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr3211657448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.