Mit írtak és hogyan az ókori Mezopotámiában?

 Napjainkban, amikor sokunknak teljesen természetes az, hogy írni-olvasni tanulunk az iskolában, kezdetben ceruzával papírra, később tollal. Megtanuljuk az írott és a nyomtatott betűk formáit, alakjait, megismerjük a könyveket. Később, vagy a mai fiatal generációknak már idejekorán a kezébe kerül az okos technika, akkor el sem tudjuk képzelni, hogy ennek a kultúrának az őse már több ezer évvel ezelőtt létezett. 

Pedig igen.

mezopotamia_ekiras.jpg

Mezopotámai ékírásos pecsét. 

Az írás elsősorban azokon a földrajzi területeken alakult ki, ahol az emberek a vándorlások után megtelepedtek, gazdálkodtak, növényeket termesztettek és állatokat tartottak. Egyiptomban, Iránban, Közép- Ázsiában, az amerikai kontinensen az indiánoknál és Mezopotámiában is.

mezopotamia_terkep.jpg

Térkép részlet a legfontosabb városok elhelyezkedéséről Mezpotámiában. 

A korabeli feljegyzéseket, emlékeket úgynevezett fogalomírással rögzítették. Így hagyták ránk gondolataikat és törvényeiket. Az ókori kultúrákban az írás a kereskedelem, a vallási rítusok és közigazgatás céljaira alakult ki.

Elsősorban ezekhez a feladatokhoz kapcsolódó, közigazgatási épületeken és azok „irataiban” találták meg őket a régészek és a kutatók. A korabeli könyv, az akkori „közösségi média” hordozói az épület falába helyezett, vagy korabeli „könyvtárak” kőtábláira vésett feliratok voltak. Számtalan feliratot találtak még a sírhelyeken az uralkodók mellé helyezve. 

37_babiloni_istar_kapu.JPG

A babiloni Istar kapu, Berlin, Pergamon Múzeum. Fotó: Kocsis Nagy Noémi

De mit is jelent a fogalomírás?

Lényege a természetből vett látvány megörökítése és jelképekké formálása. Az ember taglejtéseinek leegyszerűsített ábrázolása. Ezek a szimbolikus jelek sokrétűbbek voltak az ókorban, mint a mostani nyelvek szavai. A fogalomírás gondolatok és fogalmak összességét jelenti.

A szóképzés később a fogalomírásból alakult ki. Kr.e. a IV. évezredben jött létre, a réz használatának megjelenésekor, a rabszolgatartó társadalmakban. Erre azért volt szükség, mert az állam, a hivatalnokok, a katonák vették át a hatalmat, akiknek a mindennapi kommunikációját ez gördülékenyebbé tette. Szükség volt egy érthető, használható írásra.

ekiras.bmp

Képírásos és ékírásos táblák jelei, azok értelemzései a különböző mezopotámiai birodalmakban. 

Mindez Egyiptomban, Mezopotámiában a Tigris és Eufrátesz völgyében zajlott így. Majd a későbbiekben Indiában és Kínában is. Az akkori írást szóképrajznak hívjuk. Az egy egyszerűsített írás volt, amelyben az azonos hangzású szavak jelölésére ugyanazt a szót használták. Például, mint a magyar nyelvben a levél szó, vagy a körte, amit kétféleképpen is értelmezhetünk.

Ebből lett a szóhangzó-írás. Két vagy több jel összefoglalásával bonyolultabb kifejezéseket is létre lehetett hozni, amit kiegészítettek különböző értelmező jelekkel.

dur-sarrukin-2.jpg

Dur Sarukkin palotája. Rekonstrukciós rajz az ásatások alapján. 

Milyen volt az írás Mezopotámiában? És ez mely városokhoz kapcsolódott?  

Mezopotámia földrajzi elhelyezkedése a mai Irak területén található Perzsa öböltől Törökországig és Szíria északi részéig húzódott. Északon a mai Szíria területe felé nyúltak el a síkságok, délnyugaton az Arab-sivatag felé, keleten Perzsia nagy kiterjedésében. A nagy területek és a nomád népek állandó fenyegetése miatt nem volt egységes a művészete. Az ókorban termékeny félhold néven volt ismeretes és a Mezopotámia nevet a görögöktől kapta, akik a folyók közötti országnak nevezték.

300px-folyamkoz_a_sumer-korban.png

                                                                   A folyók közötti ország a sumér korszakban. 

A sumérok és akkádok lakta Alsó-Mezopotámiát más néven Káldeának, az asszírok  lakta Felső- Mezopotámiát más néven Asszíriának nevezzük. Ez utóbbiak hegyekben gazdag vidékein harcosabb népek laktak. A mezopotámiai kultúrát természeti, gazdasági és politikai, háborús változásai miatt az örökös jó és rossz harca jellemzi a művészetben és az írás kultúrában.

23.jpg

Agyag "szög" díszítésű korabeli oszlopok. Pergamon Múzeum, Berlin. Fotó: Kocsis Nagy Noémi

Gyakoriak az oroszlánok, bikák vagy kitalált lények harcainak ábrázolásai a domborműveken és szobrokon, amik a háborúskodó istenekre is utalnak, akik szintén lehettek jók, de egyben gonoszak is. Fennmaradt írásos kőfaragványaikon és pecsétjeiken sok ehhez kapcsolódó szöveg található.

pecsetnyomok_es_hengerek_pergamon_muzeum_berlin.JPG

Pecsétnyomók és hengerek. A sokszorosított írásos eljárások egyik ős változata. Berlin, Pergamon Múzeum. Fotó: Kocsis Nagy Noémi. 

Mi volt az ókor egyik legfontosabb írásos emléke? Mai szóval élve könyve?

A Gilgames eposz.

Gilgames sumér uralkodó volt, aki Uruk város királya volt. A monda úgy tartja, hogy ő épített először falakat városa köré. Az eposz úgy szól, hogy a hatalmas erejű hős legyőzte az égi bikát, aminek dobbantása alatt beszakadt a föld. Gilgames elindult, hogy megszerezze a hallhatatlanságot, egy dologgal nem számolt, hogy hét napig nem bírja ki alvás nélkül. Felhozta ugyan a tenger mélyéről az élet füvét, de sajnos nem nyerte el az örök életet. 

Az állatos, viadalos történeteket írott formában megörökítő mű a kor történeteinek, eseményeinek kulturális  összefoglalója. A fennmaradt írások mellett a mezopotámiai művészetben igen fontos volt az épületeket díszítő fantasztikus lények ábrázolása. A hiedelmek szerint az állati attribútumokkal felruházott emberek, kapcsolatba léphettek a természeti erőkkel. Ez a hagyomány aztán az egyiptomi és a Földközi-tenger keleti partvidékének népeinél és művészetében is megjelent és Európában a középkorig megfigyelhető volt. Állat és szörnyalakos oszlopfők a templomokban.  

27.jpg

A babiloni palota színes kerámiacsempés, oroszlános díszítései. Berlin, Pergamon Múzeum.

Fotó: Kocsis Nagy Noémi

Az írás Mezopotámiában főként olyan, a Tigris és Eufrátesz folyók mentén elhelyezkedő városokban alakult ki, mint: Assur, Akkád, Babilon, Nippur, Sumér, Girszu, Uruk, Lagas, Larsza, Umma és Úr. Egyik oldalról az Arab Sivatag, másik oldalról a Zágrosz hegység övezte ezeket a területeket. Ékírásos jeleket hagytak ránk, az uruki nagytemplom környékén talált – Kr. e. 3200 körül – agyagtáblákon. 

agyagtabla.jpg

                                                                                      Ékírásos agyagtábla. 

A sumérok kezdetben piktogramokkal, képjelekkel hagyták az utókorra a feljegyzéseiket, de ezekkel csak egyszerű dolgokat lehetett leírni. A sumérok kultúrájának a része volt az az írás, az ékírás, melynek formája, alakja a kiégetett agyagtáblákba nyomkodott, háromélű szerszám hatására alakult ki. Ezek a voltak azok a képjelek, amikből kialakult az írás. Később jöttek létre a hang és szótagjelek.

Mezopotámia művészetében az írásos emlékeket, a pecséthengereken és pecsétnyomókon maradt jelek közvetítik számunkra. Az első pecsétek még igen laposak voltak. A Kr. e. IV. évezredben készült pecséthengereket agyag és viasztáblákon gördítették végig, amitől egyenletes rajzolat, dombormű - szerű felület alakult ki. 

pecsetnyomok.jpg

Pecsétnyomók Mezpotámiából, Berlin, Pergamon Múzeum, fotó: Kocsis Nagy Noémi. 

A pecsétnyomók anyagai lehettek márványból, mészkőből, vagy bármilyen más puhább faragható kövekből. Írások maradtak fenn kiégetett agyagtáblákon is. Ezeket a pecséteket okiratok hitelesítésére használták.  A pecséteken számunkra is érdekes híres mitológiai, rituális hősök, történetei maradtak fenn. A Gilgames eposzból Gilgames és barátja Endiku kalandjai vagy állatviadalokról szóló leírások maradtak fenn.

A lineáris formában elrendezett történetek, a henger nyomat formáját vették fel. Ezeket egyéb szövegekkel egészítettek ki. A szöveges pecsét hengereket ékszerként is viselhették, mert mágikus erőt tulajdonítottak neki.

Kr. e. 2500-ban alakult ki az ékírás, amelyek vízszintes és függőleges vonalak egymáshoz igazítása volt. Agyagtáblákba nyomtak háromszögletűre faragott nádakat, amelyeket később az ékírásos jelek fémbe, vagy kőbe való vésése követte. Ezek rendszerint imaszövegek voltak.

gudea.jpg

Gudea sumér fejedelem kis szobra. Viszonylag kisméretű, mégis monumentális. A ruha aljába vésett ékírásos szövegek a kor fontos dokumentumai. 

Ki volt az a híres uralkodó, akinek ruháján írások maradtak ránk?

Kr.e. 2100 tájékán, az Újsumérok idején élt Lagasban, Gudea sumér fejedelem. Sok, róla készült álló és ülő fogadalmi szobor maradt fenn, amelyek közül kettőt a Louvre Múzeumban találunk, Párizsban. Kr. e. a III. évezredben készült. Lagas városában kiemelkedő és pezsgő művészeti élet zajlott. Az itt készült elsősorban szobrászati alkotások különleges formáját és megfigyelőképességét, tömör és visszafogott ábrázolási módját a későbbi korok nem követték. Gudea sumér fejedelem fellázadt az akkádok ellen és le is győzte őket. Ezt örökítették meg a sumér művészek és írástudók, akiket akár a kor íróiként is számon tarthatunk. Nevük homályba burkolózik, csak a fejedelem révén tudunk róluk. Számos őt ábrázoló szobrot készítettek, amelyek közül az egyik, a trónoló változat 45 cm magas, amelyen kezét összezárja és ruhája ékírásos szöveggel gazdagon díszített.

518px-head_gudea_louvre_ao13.jpg

Gudea sumér fejedelem Párizsban őrzött szobrának feje. 

A másik egy álló szobor 62 cm, amelyen kezében egy poharat tart, amelyből a víz kiárad. Ezen a változaton is a ruha ékírással díszített. Az ő uralkodásához és nevéhez köthető az, hogy legyőzte a káoszt a birodalmában és újjáépítette a templomokat. A róla készült mintegy harminc fennmaradt szobor szövegei fontos írásbeli emlékek, rendszerint vulkanikus kövekből, dioritból készültek. A szövegek, amik a ruháján találhatóak imaszövegek. Az egyik:

királyom által fölfegyverkezett pásztor vagyok, bár hosszan tartana az életem.”

hammur1.jpg

Hammurapi törvénykönyve. 

Melyek voltak Mezopotámia legfontosabb könyvei?

A másik legfontosabb írásos emlék Mezopotámiából a Hammurápi törvénykönyve, ami egy 2,25 m magas bazaltkő, jelenleg Londonban található. Az akkád törvényeket tartalmazza, készítési ideje Kr. e. a 18. század. Felső része egy dombormű, amelyen Hammurápi a trónoló Samas elé járul, aki az igazság és a hatalom jelképeit nyújtja át neki. A két alak szemtől szemben áll egymással és hasonló azokhoz az ábrázolásokhoz, amelyeken Jahve átadja az isteni törvénytáblákat Mózesnek, a Sínai-hegyen. A bazaltkőtömb, a sztélé egyfajta hegyjelkép és isteni természetét mutatja be a jelenetnek. A királyi hatalmat és méltóságot jelképező műemlék legfontosabb része a kőbe vésett 282 törvény. Vagyis egy olyan, törvényeket tartalmazó könyv, melynek hordozója kő.

ekjelek.jpg

A másik fontos emlék az asszír kultúrából maradt az utókorra. Az asszír hatalom erősen katonai jellegű volt és jellemzője, hogy mindenkit leigáztak maguk körül. A céljuk az isteni kinyilatkoztatás révén kapott hatalom megszilárdítása volt. Emlékük a III. Sulmánu-asarídu Fekete obeliszkje, egy két méter magas bazalt tömb, ami a British Museumban található Londonban. Négyszögletes zikkuratszerű végződéssel rendelkező kő, amely a Kr. e. 9. században négy oldalfelületén sávokban Jazael damaszkuszi király feletti győzelmet ábrázolja. Az alatta található részletes ékírásos felirat, az egyiptomiaktól átvett obeliszk változatban, politikai propagandaként, nagyon részletesen írja le a szomszédok elleni hadjáratot. Az akkori asszír főváros, Nimrúd a mai Irak területén található. A Tigris nyugati partján. 360 hektáron terült el, hét és fél kilométeres, 15 méter magas fal övezte. Az asszír emlékek leggazdagabb gyűjteménye ma a British Múzeumban található.

Mezopotámia írásbelisége és kronológiai felépítése

Őstörténet: Kr. e. 4500 – 2800 (sémi népek),

Ósumér kor: Kr. e. 2800-2350 (Gilgames,Uruk királya, Kr. e. 2675),

Akkádok: Kr. e. 2350 – 2200,

Újsumérek: Kr.e. 2200 – 2000 (Gudea, Kr.e 2144-2124),

Óbabiloni Birodalom: Kr. e. 2000-1590,

NépcsoportokHettiták: Kr. e.  1590- 1450,  

Asszírok: Kr. e. 1450 – 612 (II. Asszurnaszirpál Kr.e. 883-859, Asszurbanipál), Újbabiloni Birodalom: Kr. e. 612-539 (II. Nabukodonozor Kr.e. 612-562),

Perzsa Birodalom: Kr.e. 539-330 (II. Nagy Kürosz Kr.e. 558-528, I. Dareidosz Kr.e. 522-486, I. Xerxész Kr.e. 486-465), Párthus Birodalom: Kr.e. 3. sz.- Kr. u. 3. sz. (5.) 

Írta: Kocsis Nagy Noémi

Felhasznált szakirodalom

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr7811356428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.