Miért hált bikával Minosz felesége?

Az elmúlt alkalmakkor izgalmas betű és könyvtörténeti cikkeimet olvashattátok. Ilyen volt az előző is az egyiptomi írásbeliségről. Ma a krétai-minószi kultúra szépségeibe, a bika kultuszba és a phaisztoszi korong rejtelmeibe és az antik görög világ írásbeli, művészeti emlékeibe vezetlek be. Mindegyik írástörténeti cikk lényege a napjainkkal való kapcsolat és az a tudás, ami beépült a gondolkodásunkba. Légy részese te is! 

minotaurusz_bika_fej.jpg

Minotaurusz bika szobra. A bika szent állatnak számított a térségben. A szobor valódi funkciója ivókürt volt. 

Mi az a minószi kultúra? Hol maradt fenn az évezredek egyik legfontosabb írásos emléke? Miért imádtak női istenségeket?

A Kréta szigetén uralkodó Kr. e. 2500-ban virágkorát élő civilizációt feltételezések szerint anatóliai telepesek hozták létre. A minószi kultúra egyébként sok rokonságot mutat az egyiptomival, abban a tekintetben, hogy hajózási módokat és hajófelépítést, ami a kereskedelemhez szükséges volt, tőlük vették át.

knosszoszi_palota_16_makett_eredti_felepitese_forras_www_gorogorszagklub_network_hu.JPG

A knosszoszi palota eredeti megjelenésének makettje a régészeti feltárások alapján. 

Kréta legfontosabb városai  Knosszosz, Malia és Phaisztosz voltak, ahol paloták is épültek, a csatornázás, padlófűtés, fürdők szolgálták e települések lakóinak kényelmét. Itt a kereskedelemmel összefüggő s az ebből a gazdagságból fakadó, magas színvonalú művészet létezett. A vallás nagyon fontos volt e kultúrában. Női istenséget imádtak, a társadalmat is nők irányították, akik elsősorban a keleti országokkal kereskedtek a mediterrán térségben. A Kr. e. 2000 és 1450 közötti időszakot aranykornak is nevezik, mert ekkor folytak a legnagyobb palotaépítkezések.

A minószi kultúra legendája úgy szól, hogy Minosz, Zeusz fia elvette a Nap leányát Pasziphaét, aki az Istenek bosszúja szerint bikával hált. Ebből a nászból született a bikafejű, félig állat, félig ember testű szörny Minotaurusz, aki a labirintusba bezárva élt. Minotaurusz évente tíz athéni ifjút és athéni lányt pusztított el. Amikor Thészeusz megküzdött a szörnnyel és legyőzte, akkor Ariadné fonalával kijutott a labirintusból. 

knossos_fresco_women_harom_not_abrazolo_fresko_a_knosszoszi_palotabol.jpg

Korabeli szépségeket ábrázoló freskó a knosszoszi palotából. Minoszi nők. 

A legenda eredete persze mind a mai napig vitatott, de izgalmasan hangzik.

A minószi kultúra végét elsősorban egy Kr. e. 1500-ban, Szantorini szigetén kitört vulkán s az ezt követő szökőár jelentette, ami elpusztította nem csak magát Thérát a mai Szantorinit, de Kréta északi részét is. A civilizáció pusztulásának azonban lehettek más okai is, háborúskodások, lázadások, tűzvészek. Innen maradt fenn az egyik legfontosabb írásos emlék a phaisztoszi korong. 

az_iraklioni_muzeumi_phaisztoszi_korong.jpg

Phaisztoszi korong. A rajta lévő jeleket, mind a mai napig nem fejtették meg, így sajnos többet nem tudunk meg erről a kultúráról, mint ami a régészeti leletekből, szobrokból, palotamaradványokból, festményekből fennmaradt.

A phaisztoszi korongon, középről kifele haladva, jól olvashatóan, kifaragott dúcú pecsétnyomókkal helyezték el a minószi hieroglifákat. Ezek a mozgatható betűk előzményei voltak, magas technikai színvonalon készítették el őket.

A terrakotta korongon a krétai hieroglif írás negyvenöt jele található, aminek jelentésére mindmáig nincs magyarázat. Találtak néhány hasonló piktogramot tartalmazó jelet, amit szintén nem tudtak megfejteni, de feltételezik, hogy vallással kapcsolatos szöveg volt. A későbbi időkben is használták Krétán a korongokra való írást, mely felület kommunikációs eszközként működött. Körülbelül úgy, mint most a közösségi média üzenőfala. 

A bélyegzők anyagai lehettek kő, fa, fém. Ezek pecsétek és betűbélyegzők voltak, az ó- és középkorban aláírásra és különféle jelzésekre használtak. A krétai kultúra lehanyatlása után, annak helyét a mükénei vette át. 

Hogyan írtak a későbbi görög korszakokban?

dsc00019.JPG

Archaikus Kürosz szobor, arcán a jellegzetes "archaikus mosollyal". Fotó: Kocsis Nagy Noémi, Archeológiai Múzeum, Athén. 

Archaikus kor: Kr. e. 7 – 6. század, az egyiptomi művészet hatása alatt álló szobrászat, Polümédosz szobra, archaikus mosolyú női és férfi szobrok.

delphoikocsihajto.jpg

 A delphoi kocsihajtó. Delphoi Múzeum. 

Klasszikus kor: Kr. e. 5 – 4. század, pl. Delphoi kocsihajtó Kr.e. 470, Polükleitosz: Lándzsavivő Kr.e. 450, Myron (Müron): Diszkoszvető Kr.e. 450.

dsc00032.JPG

Aphrodité, Pan és Érosz. Hellenisztikus kor. Fotó: Kocsis Nagy Noémi, Archeológiai Múzeum, Athén. 

Pheidiasz: Az athéni Akropolisz Parthenon frízének domborművei, Hégészo síremléke.

 pheidiasz.jpg

Pheidiasz: Az athéni Akropolisz fríz (díszítő sáv) dombormű sorozatának egyike. 

Hellenisztikus kor: Kr. e.323 - 100. Milói Vénusz, Szamothrakéi Niké, Aphrodité, Érosz és Pán szobor. Laokoón- szoborcsoport, pergamoni Zeusz oltár (Berlin, Pergamon Múzeum). Ezen az oltáron Zeusznak mutattak be áldozatokat.

Kr.e. 5.– 4. században, vagyis a klasszikus kor idején éltek festők, akinek a művei elpusztultak, ilyen festők voltak a leírások szerint Appollodórosz, Zeuxisz, Apellész, akik rendkívül természetközeli ábrázolásokat készítettek növényekről, állatokról. A városállamok megerősödésével Görögország vette át a vezető hatalmat, főleg Athén, ahol a föníciai írásból a görögök kifejlesztették a saját írásukat. A görög abc-ben a krétai, de a ciprusi kultúra is érvényesült. 

abc.jpg

A föníciai, a görög és a latin ábécé összehasonlítása. 

A görögöt az indoeurópai nyelvek közé soroljuk. A mindennapi használathoz átalakították a föníciai ábécét, mert a sémita írásban nem voltak magánhangzók. A sémita alef-ből lett az alfa, béth-ből a béta, gimel-ből a gamma, daleth-ből a delta és így tovább. Magánhangzónak, a fölöslegesen használt mássalhangzókat átalakították: a H-ból lett az E,  a J-ből lett az I, az ajint O-nak ejtették,  a föníciai V.

A legfontosabb fejlődés Szolón idején Kr.e. 640-560 között történt meg. A régi írások iránya: a bal felé dőlés, folyás volt, mert a jobb kézzel való írásban ez volt a természetes. A sémita népek, napjainkban is jobbról balra írnak. A mód akkor változott meg, amikor tintával kezdtek írni és akkor az írnoknak vigyáznia kellett, hogy ne maszatolja el a tintát. Ebből a mindennapi és egyszerű problémából következett, hogy az írás irányát meg kellett változtatni. Így sok betű alakja és formája is átalakult.

az_odysszeia_kezdosorai.png

Az Odysszeia kezdősorai. 

Mi az írás történetének az egyik legfontosabb fordulópontja?

Kr. e. 403. a régi törvények kiadása ion írással történt. Ezeket a törvényeket és az írást a többi görög állam is átvette, amiből az alapvető írásjelek alakultak ki: a kör, az egyenes vonal, a háromszög, a derékszög. Ezek a mértani formák a folyóírás kialakulása szempontjából voltak fontosak, mert könnyebben össze lehetett kötni őket.

Milyenek voltak a görög betűk? Melyik görög korszakban mi alakult ki?

A Sans serifek egyszerű, egyvonalas vésetek, vagyis talp nélküliek. Itt a kultúrtörténetben összekapcsolódott a talp nélküliség, az egyiptomi elegancia egyszerűségével. A festők és az építészek korábban már használták a talp nélküli betűtípusokat. Az ógörög írás megismerésével a még érdekesebb lett és már a könyves szakmában is. Ez nagyjából az 1700-as évek környékén történt, amikor Görögország területére is irányultak az európai régészeti ásatások és felfedezték az épületekbe vésett feliratokat.

dsc00027.JPG

Hegeszo síremléke. A szöveg amely a két kifaragott alak úrnő és szolgálólánya feje felett van, jó példa a felirat írásra. A szolgálólány ékszeres dobozt nyújt úrnőjének, amelyből kedvenc gyöngyét választja ki. Fotó: Kocsis Nagy Noémi, Archeológiai Múzeum, Athén. 

A görög írásokat kőtáblákba vésték, ezért hívjuk  felirat-írásnak hívjuk. pl. Hegeszo síremléke.

A mindennapok, a levelezés, a kereskedelem írása viszont a kurzív volt. A kurzívból alakult ki, az Kr. e. III. századtól ismert, a gondosan elrendezett művészi unciális, amit magas művészi igényességéről lehetett felismerni.

A létrejöttének körülményeit, a fejlődő gazdaság és virágzó kereskedelem teremtette meg, amiből a művészetre is áldozni lehetett. Az irodalom, az építészet, a szobrászat és a festészet is kiváló alkotókkal büszkélkedhetett, ugyanakkor szükség volt feliratokra az épületeken, a vallás színhelyein. A görög társadalom három fontos kulturális újítása:a felirat írás, kurzív és az unciális.

Ebből a görög ábécéből alakult ki, a latin ábécé, illetve a cirill-írás is. 

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a Kr. e. minószi kultúra megfejthetetlen hieroglifái után, a görögök a Kr. e. XI. században vették át a föníciai írást. 

Az ógörög minuszkula a Kr. e. a IX. században jött létre. 

A Kr.e. VII. században a milétoszi írás terjedt el.

A görög írás típusai a következők: Ógörög kurzív betűk a Kr. előtti V. században. 

Ógörög kapitális írás a klasszikus alfabetikus Kr. e. a IV. században alakult ki.

Az ógörög unciális egyforma magas és egymástól jól elkülönített betűk a Kr. előtti III. században jöttek létre.  

Ennek az a jellemzője, hogy betűket összekötötték már egymással, oly módon, hogy létrejöttek a felfelé és lefelé nyúló betűszárak.

A középkorban is használták, így ismerték meg a művelt emberek az ógörög irodalmat. 

Kocsis Nagy Noémi

Felhasznált irodalom

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr511694785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.