Ha nem tudod, hogy alakult ki a latin abc

Betűtörténeti cikksorozatom korábbi darabjai közül az egyik legkedveltebb a Ha nem tudod mi a kacskaringó.  Olvasd el a többi cikkemet is, közvetlen előzményét itt és légy a betűtörténeti sorozat élmény részese. 

traianus_oszlopa_felirat.jpeg

Traianaus oszlopának felirata, Kr. u. 98-117 emelték, Traianus fórumának közepén áll.

Hol alakult ki az az ábécé, ami mai napig írott kultúránk alapja?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához megint az ókorba kell időutazást tennünk.

A Római Birodalomban alakult ki az az abc, ami a görög folytatása, annak továbbfejlesztése volt. A Nyugatrómai Birodalom területén terjedt el, ahol később a keresztény egyház is meghonosodott. A rómaiak kultúráját megelőzte az etruszk, ahol a halálkultusznak nagy szerepe volt. Kezdetben Róma államformája királyság volt, amely időszakból írásbeli emlékek maradtak fenn.

colosseum.jpg

 Róma város makettje, a közepén a Colosseummal, épült Kr. u. 80-ban, Vespasianus császár idejében, a Forum Romanum délkeleti végén. Vespasianus helyett, annak utóda Titus avatta fel, eredeti neve: Amphiteatrum Flavium. Nevét a közelben álló kolosszális Nero szoborról kaphatta. Célja, hogy állat és gladiátor viadalokat rendezzenek benne.

Az írás kialakulása a Római Köztársaságban

Az írás kialakulása Rómában a Kr. e. VI. századtól a III. századig zajlott. Egyes vélemények szerint az etruszkok írásai voltak a római írás előzményei, de lehetséges az írás meghonosodása, a dél-itáliai görög városok kereskedőinek a közvetítésével. Ekkoriban még nem különült el egyértelműen a görög abc a latintól, ezért az U-t és a V-t is V-vel írjuk, a K-t és a C-t is C-vel.

pantheon_forras_bluffton_edu.jpg

A Pantheon Rómában, Kr. e. 27-ben épült. A Mars-mezőn emeltette, Augustus legkedvesebb vezére és veje, M. Agrippa. A homlokzaton felirat olvasható: M.AGRIPPA.L. F.COS.TERTIUM.FECIT. A templomot az összes istenségnek szentelték.

Az első római abc huszonegy jelből állt. Az etruszk abc-ből azokat a jeleket, amik nem rendelkeztek hangértékkel, számok jelölésére használták fel. A köztársaságban a görög kultúra, beszéd és írás igen elterjedt volt. A betűket a mértani formákból alakították át: a körből, félkörből, derékszögből, háromszögből és ezek kapcsolataiból. A betűk egyenes sorokban álltak, nem voltak szóközök.

augustus.jpg

 Az isteni Augustus császár szobra. 

A Császárság írásbelisége

"Midőn a te isteni szellemed és hatalmad, Imperator Caesar, uralmát az egész földkerekségre kiterjesztette [...]".
Vitruvius

A Császárság kora két részre oszlott, az első volt a principatus Kr. e. 27- Kr. u. 284, és a dominatus Kr. u. 284-476. A principatus időszakára esik, az egyik legjelentősebb császár, Augustus Kr. e. 27–Kr. u. 14 uralkodása. 

A Krisztus előtti első században Róma, a legerősebb, legnagyobb és leggazdagabb város volt a mediterrán világban. Augustus idejében valóban vezető uralkodói várossá vált. Az írók felbátorodtak és megfogalmazták azt, hogy milyen a birodalomban élni, Titus Livius művében a Város alapításáról címűben, a kezdetektől a Kr. utáni első századig tekinti át a történelmet száznegyvenkét könyv kötetben.

aug.jpg

Agustus császár teljes alakos szobra. 

Livius a saját művében és Vergilius az Aeneis című eposzában nyilvánítják ki, hogy az Istenek úgy rendelték, hogy Róma a világ úrnője legyen. A császári szociális és kulturális program megnyerte az irodalmat és más művészeteket, újjáélesztette a korábbi időkben becsült értékeket és szokásokat, előmozdította az állampolgári hűséget és kötelességet Augustus és családja iránt.

Az uralkodó, mint főméltóságú pap felismerte azt, hogy ennek a művészeti alkotásokban is tükröződnie kell, ezért számos szobor ábrázolja őt papi, vagy áldozati mozdulat közben. Olyan műemlékeket faragtak, mint az Ara Pacis Agustae, Kr. u. 14-9, békeoltár, ami  a magas művészetek egyik legkitűnőbb példája.

ara_pacis_augustae.jpg

Az Ara Pacis Agustae, azaz Agustus Béke Oltára, épült Kr. e. 14-9 között. 

Augustus császár egy személyben volt a szenátus első embere: princeps senatus, a főpap: pontifex maximus, Róma fő magisztrátusaival egyenlő hatalmat birtokolt: consuli imperium. A tartományok kormányzóinál is nagyobb hatalma volt, mint a római légiók főparancsnoka, valamint a tribunusi hatalom: tribuicia potestas birtokosaként személye szent és sérthetetlen volt: sacrosanstitas, ezért a magisztrátus bármely határozatát megvétózhatta.

Mi volt az a principatus?

A principatus idejében uralkodtak, az úgynevezett, örökbefogadott császárok: Kr. u. 96–138 között, Nervától Hadránusig, nem leszármazás, hanem örökbefogadás alapján követték egymást. A császár a környezetéből maga jelölte ki utódját, fiává fogadta adoptio, azaz adoptálta és felruházta a hatalom minden tartozékával. A birodalom Traianus császár időszakában érte el legnagyobb kiterjedését.

a_romai_birodalom_tartomanyai_wikipedia.png

A Római Birodalom kiterjedése. 

Az akkori Római Birodalom magába foglalta az Al-Duna vidékén Daciát, a Fekete-tengertől keletre Örményországon át egészen a Kaszpi-tengerig nyúlt, hozzátartozott Asszíria, Mezopotámia, Arábia, Egyiptom és Küréne. 

A Traianus oszlop 

Az időszak a Római Birodalom szempontjából, mind történelmileg, mind kulturális szempontból a legfontosabb időszak volt. Legmaradandóbb emléke ennek a korszaknak a Traianus oszlopa Kr.u. 98-117 között épült. A rajta talált feliratok példaértékűek. 

traianus_oszlopa.gif

A Trainaus oszlopa épült Kr. u. 98-117. 38,7 m magas. Via dei Fori Imperiali. 

Páratlanul szép nagybetűket találunk ezen az oszlopon, ezért is válhattak a nyugati művelt világ írásbeliségének példaképeivé. Legfőképpen a később élt vésnököknek, tipográfusoknak és nyomdászoknak a példa. A stílusát általában merész, súlyos betűformálás, a nagybetűk formáinak a megalkotása jellemzi, valamint az oszlopon körbefutó 200 m hosszú domborműsorozat Traianus daciai hadjáratának a jeleneteivel.

Milyen eszközöket, szerszámokat használtak a betűtípusok kialakításához? 

A betűtípusok kialakulásához két szerszám járult hozzá, az akkori írásbeliségben:

egy széles ecsetfajta, amit nagy, laza karmozdulatokkal, vállból és állva lehetett írni, erről emlékek maradtak fenn Pompeiből.

Valamint az emlékműveken, sírfeliratokon az előre, a kőre rárajzolt formák, amiket vésővel vésték bele a kőbe. Ebből a technikából a vésésből indult ki a szerif, a talpas betű, amitől a római kapitálisok méltóságteljesekké váltak. A római kapitálisoknak két típusát ismerjük, a capitalis quadratát és a capitalis rusticát. A capitalis quadrata ünnepélyes és négyszögletű. A capitalis rustica, a nem annyira gondosan vésett és más néven paraszti kapitálisnak is hívjuk.      roman_bronze_military_diploma_c_a_a_d_149_antonius_pius_uralkodasa_idejen_met_org.jpg

 Római kori bronztábla, katonai jelvény, Kr. u. 149 Antonius Pius uralkodása idején. Antoninus Pius császár polgárjogot és törvényes házasságot biztosított azoknak a külföldi születésű leszerelt veteránoknak, akik huszonöt évig szolgáltak a kisegítő katonai egységekben. Minden veterán kapott egy példányt erről a törvényről, amely két, egymáshoz fűzött bronztáblába volt vésve.

antonius_pius_csaszar_szobra_uralkodott_138-161_kozott.jpg

Antonius Pius császár szobra.  Kr.u. 138-161. München, Glypthotek. 

Folyóírás a Római Birodalomban

A Római Birodalomban könnyen használható írást alkalmaztak, a római kurzívot vagy kurrenset. Nincsenek pontos adatok arról, hogy mikor alakult ki, de fennmaradásáról a késő karoling korig biztosan vannak emlékek. A kurzívnak két változata volt, egy a IV. század vége előtt és egy utána. A régi római kurzívban, csak nagybetűk voltak. A betűk nagyjából egyforma magasságúak voltak.

Az újaknál, a fejlődésben az íráshoz használt eszközök módosították a megjelenést, a kapitálisból indultak ki, hogy aztán önálló jelekké váljanak. A sarkok, szögletek gömbölyűekké alakultak és a betűk szavakká kapcsolódtak össze. Azért, hogy a nehezebben megkülönböztethető betűk, könnyen érthetőek legyenek, lett a betűknek alsó és felső szára. Ebből alakultak ki a későbbi évszázadok kisbetűi, amik folyamatosan változtak.abc.jpgA főniciai, a görög és a latin, valamint a modern héber és a modern arab abc összehasonlítása. 

A római abc és a betűk formáinak az alakulása

A latin abc alapja a görög írásnak az a változata volt, amelyet Chalcis városából származó görög telepesek hoztak be Kr. e. 8. században Dél-Itáliába. Azonban a görög írással egyidejűleg az etruszkok is hatottak a latin betű kialakulására. Tőlük vették át a rómaiak a Kr. e. 7. században és alkalmazták a latin nyelv hangjainak jelölésére.

Az egyes betűk szerepe a latin abc-ben.

A latin ábécé kezdetben huszonegy karakterből állt. A z betűt kihagyták a sorból, mivel az nagyon hasonlított az s-re.

A Kr. e. első századig nem is szerepelt az ábécében, és mivel helyét átvette a Kr. e. harmadik században született g betű, a z-t az abc végére tették. A görögből kölcsönzött egyes szavak írásához a rómaiak a Kr. e. I. században vették át a görög ábécéből az y-t.

Az i betűnek eredetileg volt magán és mássalhangzóértéke is. A kettő közötti különbségnek, illetve a használat milyenségének jelölésére a Kr. e. hetedik század táján bevezették az ábécébe az i és a k közé a j betűt. 

capitalis_rustica.png

Az úgynevezett capitalis rustica, azaz a paraszti kapitális. 

Az i-hez hasonlóan a v is használatos volt magán- és mássalhangzóként is, mert a rómaiak a mai u és v közötti átmenetet alkotó hangot ejtettek. A középkorban ugyan hangtanilag megkülönböztették a kettőt egymástól, ennek ellenére grafikailag általában hasonló módon jelölték; a Karoling-írásban kerek, a gótikusban pedig hegyes változatban (U, V). A két hang közti különbséget grafikailag csak a tizennegyedik század óta jelölik.

Ekkor jött létre a külön u betű, melyet a t és a v között helyeztek el. Az új betű bevezetése a probléma megoldására a középkori kolostorok másolóműhelyeinek scriptoraihoz, kolostori írnokaihoz köthető.

A w karakter a 11. században alakult ki két v betű összekapcsolásából, hogy meg tudják különböztetni a német nevekben a v-vel jelölt f hangot a most már w-vel jelölt v hangtól.

Mit nevezünk kapitálisnak?

A kapitális elnevezést ma a nagybetűs írásra használjuk. Az írnokok és másolók írásmódja már sokban különbözött a faragott, vésett betűktől. A keresztény időszámítást megelőző évszázadokban a kvadráta volt a könyvírás betűje, amit később a rusztika szorított háttérbe.

capitalisquadrata.jpg

Az úgynevezett capitalis quadrata, az elegáns, épületeket díszítő kapitális betű.

Ha viasztáblára vagy papiruszra írtak a rómaiak, a kapitális kurzív verzióját használták, amit tekinthetünk a kalligráfia egyik megjelenésének. A latin betű fejlődésének következő állomása az unciális megjelenése volt, amely 170. év tájékán tűnt fel, a könyvírók használták. A IV. században jelentek meg az első olyan kéziratok, amiken az unciálisok már oldottabbak voltak, a szöveg folyása már egyenletes, a le- és felnyúló száraknak köszönhetően ritmikus kézírás volt. Ez indította el azt a folyamatot, amely során az V. század elején kialakult a szemiunciális betű.

Kocsis Nagy Noémi 

Felhasznált irodalom

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr6011727945

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.