17 érdekesség a kínai írásról

Minden bizonnyal felkeltette már érdeklődésetek a betűtörténet sorozatom, amelyben olvashattatok a krétai-minoszi kultúráról itt és a Római Birodalom írásbeliségéről, valamint a betű és könyvkészítők mesterségéről

Ma arra keressük a választ, hogy volt-e már könyvkészítés az európai előtt Ázsiában? És, ha igen az milyen volt? 

35902355_m.jpg

 

1. Voltak már mozgatható betűk Európán kívül is?

A Gutenberg előtt Európában, már a történelemből ismerünk a mozgatható betűkre vonatkozó találmányokat. 

Kínában Sen-kuo krónikaíró megemlíti Bi Seng kínai nyomdászt és annak eljárását, aki 1041 - 1048 körül dolgozott, a Song dinasztia idején. Ő agyagból formázott és kiégetett írásjegyeket készített.

 egy_okorlapockabol_keszult_joslocsont_masolat.JPG

Egy ökörlapockából készült jóslócsont másolata.

2.-3. Hogyan dolgozott a nyomdász ezekkel az írásjelekkel? Az írásjelek hogyan hagytak nyomot a papíron? Ezeket az agyag írásjeleket a nyomdász viasszal bevont fémtáblákra szedte. Amikor a tábla megtelt, deszkával elegyengette a szedést és melegíteni kezdte a táblát, hogy az agyagjelek minél jobban beleragadjanak a viaszba.

 joslocsont_elte_kinai_enciklopedia.JPG

Jóslócsont, Kína Enciklopédia, ELTE.

 

4. Hogyan készültek a nyomatok? 

A fenti művelet után az írásjelek felületét bekente tintával, papírt rakott a szedésre, rányomtatta, a műveletet sokszor megismételte és ezzel több ezer nyomatot hozott létre.

 

Amikor befejezte a nyomtatást, a jeleket a szedőszekrény rekeszeibe osztotta szét, hogy legközelebb újból felhasználhassa őket. Ezt a technikai újítást, tehát régóta használták a táblanyomtatás mellett, s aminek a lényege a fametszésen alapult. Vagyis kis fatáblácskákba belevésték a nyomtatható szöveget, hogy azt befestékezve kinyomtassák.

 

tn_kina32_3.jpg

 

5. Milyen volt a kínai festészet és írás? 

Kínában és a kulturálisan hozzákapcsolódó országokban nem választható külön a festészet az írástól. Többek között azért, mert a festészet mindig az egyik legfőbb művészeti ágnak számított.

 

Másrészt az írás egyik fajtájának tekintették és napjainkban is annak tekintik a művészi írást, a kalligráfiát. A keleti szemlélet a művészet alapos megismertetésére fekteti a hangsúlyt a nevelésben. Ezért a keleti emberek a modorukban kifinomultabbak, udvariasabbak, jobb megfigyelők és jobb megérzők a nyugati embereknél.

 joslocsont_egy_anylang_videki_lelohelyen.JPG

Jóslócsont egy Anylang vidéki lelőhelyen. 

 

6.-7. Melyek a kínai írás első jelei? Milyenek voltak a jóscsontok?

A kínai írás első emlékei közül való a ji írás, amely régi és felületesen hasonlít a kínai jelekre, de úgy tűnik, nem belőle származik. Lehetséges, hogy a kínai írás mintájára alakult ki, de az is lehet, hogy a ji és a kínai mindkettő közös őstől származik, például a jóscsontokon látható írásból. 

 

Az első írásjegyre emlékeztető ábrák Kr. e. 5-3000 között készült cserépedényeken láthatók. A legrégebbi kínai írás, melyről már biztosan tudjuk, hogy írás, a nehezen érthető jóscsontokon volt. Itt jegyezném meg, hogy a honfoglaló magyarok sámánjainak is voltak jóscsontjaik, a legendák szerint.

 

Az elsők a késői Shang-dinasztia idejéből, Kr. e. XVII.-XI. sz. közötti időszakból maradtak ránk. A 2500 ismert írásjelből csak nagyjából 1400 azonosítható későbbi kínai írásjelekkel, ezért ezeket tudják elolvasni a kutatók. 

 150px-wang_yirong_wang_yirong_1845_1900_a_joslocsont-iras_felfedezoje.jpg

Wang Yirong (1845-1900) a jóslócsontok felfedezője. 

 

8. Ki fedezte fel a jóslocsontokat?

Az első valódi írásjegyek a jóscsontokon fordultak elő tehát. A kezdetleges képírást csontokra, teknőspáncélra vésték. A jóscsontokat 1899-ben fedezte fel egy kínai tudós Wang Yirong, 1845-1900. 

A jóslócsont-írás felfedezője vette észre, hogy a gyógyszerüzletekben sárkánycsont néven árult csontokra furcsa ábrák vannak vésve, amelyek hasonlítanak az írásjegyekre. Így kerültek elő a kínai írásbeliség legkorábbi emlékei.

 

Egyes feltevések szerint a jóslócsontos írást nem a kínai nyelvhez tervezték, sőt, lehet, hogy nem is sino-tibeti nyelvhez, mert nem tükrözi pontosan a kínai morfológiát.

 

Ez körülbelül olyan, mintha magyarul ugyanaz az írásjel lenne a „megölni” és a „meghalni” fogalmak kifejezésére, de más jelölné a meleget a „meleg van ma” és a „melegítsd meg a vizet” mondatokban. 

 tn_kina32_2.jpg

 

9. Milyen átfedések vannak a kínai írás és festészet között?  

Nem is gondolnánk, hogy nagyon sok.

A festéshez a legrégebbi és legnemesebb anyagot, a lakkot használták, ami nagyon nehezen használható volt, ezért az írásban is megjelennek az anyag tulajdonságai, amik nagyvonalúak, a pecsétíráshoz hasonlatosak voltak.

a_kinai_kalligrafikus_iras_es_festes_ecsetei.jpg

Kínai kalligrafikus írás ecsetei. 

10. Milyen eszközöket használtak az íráshoz? 

Ecsetként az íráshoz fapálcát használtak, amelynek egyik végét lazára kalapálták.

Kutatások szerint Kr. e. 102-ben találták fel a papírt, egy T’sai Lun nevű férfi. Az ecsetet viszont a Kínai Nagy Fal építője, Meng T’ien tábornok találta fel, akinek halálozási évszáma Kr. e. 209. Mivel ez az eszköz egy finom hegyben végződött és ruganyos is volt, így tulajdonságánál fogva igen alkalmas volt a festésre és írásra. Ugyanennek a kornak az újítása volt a tusfestés is, ami szoros összefüggést mutatott a buddhizmus eszméinek a terjedésével, Kr. e. 67-ben, ami Indiából terjedt el Kínában. 

cangjie2.jpg

Ts'ang Hsie, Cangie, akihez a legendák szerint a kínai festészet feltalálását kötjük. 

11. Kihez kötjük a kínai írást és festést?

A legkorábbi ismert festőt Shih Huang-nak hívták. A kínai írás feltalálást Ts’ang Hsie-hez kötjük. Írások előfordultak az udvari és szertartási ruhákon, zászlókon, selyemre festett, hímzett és szőtt képeken, amelyek ábrázolásai jelképesek voltak.

12. Milyen könyvben szabályozták a színek használatát?

A Chou-dinasztia egy olyan könyvet adott ki, amelyben szabályozták a színek használatát. Ugyanakkor ebben az időben Kr. e. 517-ben Kung Fu Tze korában, Chou dinasztia idején a falfestmények már történelmi jeleneteket és emberi arcképeket ábrázoltak. A festészetben kedvelt és használt motívumok az írásban is tükröződtek, ilyenek voltak a főnixmadár, a sárkány és a tigris. 

 tn_kina32_1.jpg

 

13. Ki hozta létre a kínai írás első hivatalos változatát?

Kr. e. 221-206 Csin Si-huang császár idején egy félig-meddig legendai alak, Cang Csie e képírás felhasználásával alkotta meg a kínai írás első hivatalos változatát, a kispecsét írást.

A kispecséttel egy időben alakult ki a kancellár írás, amely a kispecsét írásjegyek rajzának leegyszerűsítésével, vonásainak kiegyenesítésével gyorsabb, kényelmesebb használatot tett lehetővé a mindennapokban.

 

kancellista_iras.jpg

 Kancellista írás a a kínai írás öt leggyakoribb típusából. fotó forrás: wikipedia

 

14. Milyen anyagokra írtak?

A Han-kortól Kr. e. 206-Kr.u. 8. kezdve a korábban használatos fa és bambuszlapok helyett egyre inkább selyemre, majd papírra írtak. Mivel új eszközzel írtak új anyagra, az írásjegyek rajzolata is megváltozott. A Kr.e. II-IV. század folyamán az írásjegyek elnyerték végső formájukat, ez az úgynevezett standard írás, amely a kancellár írásra épül. 

kina_ka1566.jpg

 Kína, fotóforrás Bluedigit. 

 

15. Festészeti csarnokok és könyvtárak a Kínai Birodalomban

Érdekes emlékek maradtak fenn a Han-korszakból Kr. e. 206- Kr. u. 220 közötti időkből, amikor már léteztek képtárak. Ezek a képtárak tábornokok, uralkodók, miniszterek, előkelő hölgyek, tudósok és taoista istenek képmásait tartalmazták.

 

450_roman-hunnic-empire_1764x1116.jpg

A Hun Birodalom, Attila uralmának térkép szerinti kiterjedése. 

 

Ming Ti Kr. e. 58-75 idejében készültek az első buddhista ábrázolások, a feltételezések szerint, de az udvari művészek már illusztrálták a klasszikus írók műveit és a történelmi könyveket. Továbbá megtervezték az áldozati edények rajzolatait, térképeket és csillagászati diagrammokat.

 

A legtöbb festmény, ami a Han-dinasztiában készült elpusztult. Egyetlen egy töredék maradt fenn, egy fakoporsó töredéke repülő vadludakkal. Amikor a festmény keletkezett a hun-birodalom fennhatósága alá tartozott Kína, mégis jellegzetesen kínai ábrázolásról van szó, amit a Kozloff expedíció fedezett fel Mongóliában. Az ábrázolás jellemzői: összegző vonalak, kialakult stílus és aprólékos, szeretetteljes természet megfigyelés. 

 

ma_lin_tajkepe_1180-1256.jpg

Ma Lin tájképe, 1180-1256 között. 

 

16. - 17. Kihez kötődik a papi és kihez a tudós írás? Melyek voltak az írások hordozó anyagai?

Ismert festőművészek: Ts’ai Yung Kr. e. 133-192; Liu Pao, híres tájfestő; Chu Ko Liang Kr. e. 181-234; és sárkány ábrázolásairól híres T’sao Fu Sin, melyeknek neve a történelemből maradt fenn. Két kőbevésett művön a legendás uralkodók képmásait és mitológiai jeleneteket, a mindennapi élet eseményeit mutatják be. 

 3_kinai.jpg

Írásjelek. 

 

A Han-dinasztia utáni kor leghíresebb festője és szépírója Wang Hsi Chib, aki a Japánoknál Ogishi-ként ismert. Wang tábornok is volt egyben és Kr. u. 321-379 között élt. A legnagyobb kínai kalligráfusként tartják számon, az ő nevéhez kötjük a tudós, vagy papi írást. Feltételezések szerint egy vonással írt írásjegyeket. A kínaiak úgy tartják írása: „könnyű, mint a szálló felhő és erőteljes, mint a rohanó sárkány". 

 anya_ka1559.jpg

Anya, fotóforrás Bluedigit. 

 

Wang Hsi Chib gondosan aprólékos és részletes festményeket készített. A kínai írásjelek közül, a hajlékony és hegyes ecset feltalálása előtt a ku wen, a ta chuan és a hsiao chuan- típusok fejlődtek ki, ez alatt a régi jegyeket, a nagy és kis pecsétírást kell érteni.

apa_ka1560.jpg

 Apa, fotóforrás: Bluedigit.

 

Amikor az ecsetet feltalálták alakult ki, a ki tze, a mai klasszikus írás, az összevontabb sűrűbb lien pei tze és a teljesen összevont ts’ao tze, amely fűírást jelent, mert a fűszálakra emlékeztetnek ezek az írások.

barat_ka1547.jpg

Barát, fotóforrás: Bluedigit. 

Úgy tartják, hogy kalligrafikus szempontból, ez a legtökéletesebb írásfajta, mert minél összevontabb egy írás, annál művészibb. A ts’ao-írásnak nem voltak merev szabályai, azt az írója saját jelleme, karaktere szerint alakította. Így alakult a kínai kalligráfia szabad művészetté.

gyermek_ka1557.jpg

Gyermek, fotóforrás: Bluedigit. 

 

A kutatók nagy lelkesedéssel figyelnek meg egy-egy szép kéziratot. Wang tábornok az ecsetet és az írást magas fokon művelte és számos kéziratban maradt fenn keze munkája. Jellemzői, hogy a vonalak nagyok, szabad lendületűek, szellemesek, amik nagy eltérést mutatnak a mi iskoláinkban tanult szépírástól.

 

Kocsis Nagy Noémi

 

Felhasznált irodalom

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr9811762007

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.