A Teleki Téka

A mai napon a betűtörténet témában, egy eddig általam publikálatlan anyagban, Teleki Sámuel a könyvtáralapító és könyvtudós személyével ismerkedhettek meg. A betű, nyomdász, tipográfus cikksorozat mai részében azért is érdemes az ő emlékét felfrissíteni, mert mérhetetlenül gazdag az a szellemi kincs, amit ránk hagyott könyvtára, a marosvásárhelyi Teleki Téka gyűjteményében. Egyedülálló a mai részben, két vonatkozó hanganyag, amit erre a célra kaptam. Korábbi írásaim, kutatásaim megismeréséhez kattins az alábbi linkekre, hogy összefüggéseiben értsd meg a Könyvek születnek blogon megjelenő, betű és könyvtörténeti sorozatot. Hogyan írtak elődeink 1., Hogyan írtak elődeink 2.,  Hogyan írtak elődeink 3., Hess András budai nyomdájában, A Gutenberg galaxis és a nyomdász kalandos élete. 

A Teleki Téka megalakulása előtt már létezett Magyarországon egy közkönyvtár. Magyarország első közkönyvtárát Klimó György pécsi püspök alapította 1774-ben Pécsett. A püspöki könyvtár 15 ezer kötetes gyűjteményét bocsátotta szabadon a tanulni vágyók rendelkezésére.

teleki_samuel.jpg

Gróf Teleki Sámuel, Gernyeszeg, 1739. november 17.- Bécs, 1822. augusztus 7., kancellár portréja, Czetter Sámuel rézmetszete (1765-1829?). 

Teleki Sámuel felesége, iktári Bethlen Zsuzsanna (1754-1797) alig négy évvel később született, mint ahogy a nagy, német zeneszerző Johann Sebastian Bach (1685-1750) meghalt.

johann_sebastian_bach.jpg

Johann Sebastian Bach német zeneszerző. 

A német, barokk zene egyik legnagyobb egyénisége, aki a korszakban megteremtette a polifóniát, sokrétű működésével és műveivel összegezte a korszak zenei tendenciáit.

Ez a darabja olyan világot tükröz, amilyenre a Telekiek formálták a kastélyuk parkját, ami körülvette az épületet. Itt hallgathatjárok meg: https://youtu.be/rrVDATvUitA?list=RDipzR9bhei_o

teleki_kastely_archiv_foto.jpg

A Gernyeszegi Teleki Kastély, az egykori Maros-Torda Vármegyében. Archív fotó.

A Teleki kastéllyal kapcsolatban hanganyagot hallgathattok meg a Kanadai Magyar Rádió műsorában, a 054.perctől: http://www.magyarradio.ca/realmedia/juli30.16.mp3 forrás: Kleindl László

A Maros gyöngyének nevezett, gernyeszegi kastélyt, amely egykor Erdélyben a legszebb és leggazdagabban berendezett épület volt, az a Mayerhoffer András tervezte a Teleki család számára, aki számos más magyarországi barokk épületet is.

A gödőllői kastéllyal megjelenésében erősen rokon, építészeti csodát 1792-ben fejezték be és páratlanul gazdag műkincs gyűjteménnyel volt ellátva. Addig, ameddig a második világháború különböző katonái nem fosztották ki és addig, ameddig nem államosították. 

iktari_bethlen_zsuzsanna_bibliaja_utrecht_1737.jpg

iktári Bethlen Zsuzsanna Bibliája, készült 1737-ben Utrechtben. E csodálatos példány Teleki Sámuel feleségének női ágán öröklődött. Nagy becsnek örvendett a kötet, s különösen széppé teszi a barokk kötés és fémkapcsok és veretek, amelyek díszítik. Az "előzéklapra" a kor szokásának megfelelően Teleki Sámuel feljegyezte, a családban született gyermekek nevét és születési évszámát. Felesége halálával Teleki Sámuelnek ez maradt a kedvenc bibliája, amiből a szentírást olvasta. Benne található még Bethlen Zsuzsanna ex librise, azaz a könyvjegye, a Bethlen és Teleki címerekkel és "Az úr gondot visel" felirattal. Képforrás: www.vasarhely.ro/kulturter/teleki-csalad-bibliaja#.WD7KYoqGO00

iktári Bethlen Zsuzsanna könyvtára kétezer kötetből állt. És miután kilenc gyermeket szült, akikből csak három élte meg a felnőttkort, halála előtt készült végrendeletében, a férje hagyatékához csatolta a gyűjteményét.

Három generáción keresztül gyűjtötték a felmenői a kincseket. Az övé az egyetlen XVIII. századi arisztokrata asszonykönyvtár, amely teljes épségében fennmaradt, s mely része lett a Teleki Tékának.  

Ki volt gróf Teleki Sámuel, akinek több, mint negyvenezer kötetből álló páratlan könyvgyűjteménye, megalapozta az első magyar közkönyvtárat? 

a_teleki_teka_a_xix_szazadban.jpg

A Teleki Téka a XIX. században, képforrás: www.telekiteka/ro/index.php

Gróf Teleki Sámuel Gernyeszegen született 1739. november 17-én és Bécsben halt meg 1822. augusztus 7-én. Erdély kancellárjaként ismert, aki nagyon művelt és gazdag ember volt.

Nem összetévesztendő a másik gróf Teleki Sámuellel, aki a dédunokája és Afrika kutató volt. Ő néprajzi gyűjtéseiről és földrajzi felfedezéseiről híres.

Az idősebb gróf Teleki Sámuel létesítette az első magyar közkönyvtárat 1802-ben, több, mint negyvenezer kötettel, Teleki Téka néven, amely jelenleg Marosvásárhely legfontosabb kulturális öröksége. 

teleki_samuel_kancellar_mellszobra_a_marosvasarhelyi_teleki_tekaban.jpg

Az alapító mellszobra a Marosvásárhelyi Teleki Tékában. 

Mi vesz rá egy erdélyi főnemest arra, hogy a kastélyban való gazdálkodás mellett, mely termelés a környék, Gernyeszeg felvirágzásához és a falu jólétéhez is hozzájárult a korban, könyveket gyűjtsön, majd közkönyvtárat alapítson? 

Nyilván a neveltetés. Édesapja, gróf Teleki Sándor mellett hamar, fiatalként beletanult a gazdálkodás alapjaiba, de nem maradt el a szellemi neveltetése sem. Tanult természettudományokat, hittant és latin nyelvet is, mely minden kultúra alapja volt ekkoriban. Az oktatása azonban megszakadt 1754-ben, édesapja viszonylag korai halálakor. 

maria_terezia_portreja.jpg

Mária Terézia magyar királynő, Hofburg, Bécs, Ausztria, 1717. május 13 - Bécs, Ausztria, 1780. november 29. 

Teleki Sámuel tanulmányai, élete, amelyek megalapozták a könyvtárat

Hogy tanulmányait már egyetemi szinten folytathassa, az akkori uralkodóhoz Mária Teréziához folyamodott engedélyért, s miután ezt megkapta megkezdte az európai tanulmány körútját. Ez 1759. november 7-től egészen 1763. november 17-ig tartott. 

a_teleki_teka_foldszinti_resze.jpg

A Teleki Téka földszinti része, az alapító szobrával. 

Ezalatt bejárta Európa legjelentősebb egyetemeit és a latin nyelv mellé még megtanult franciául és németül is. 1760-ban Svájcban, Bázelben történelmet és általános matematikát tanult az egyetemen.

1761-ben Hollandiában járt Utrechtben és Leydenben, ahol történelmet, klasszika filológiát és filozófiát tanult. Utána, Franciaországban Párizsban tanult, ahol a fizika tudományát sajátította el. 

Ennyi tudás birtokában már művelt emberként állhatott neki, hogy megvalósítsa céljait és összegyűjtse azt a hatalmas könyvtárat, amely az első magyar közgyűjteménnyé vált. 

a_teleki_teka_1920-ban.jpg

A Teleki Téka, 1920-ban. Archív fotó. 

1763-ban Bázel érintésével elindult hát hazafelé és útba ejtett fontos városokat, könyvkereskedőket és felkeresett tudósokat, akik segítettek a különleges gyűjteménye összeállításában. 

1768-ban jegyességet kötött. Egy korábbi sikertelen házassági kísérlet után, ahol a hölgy más vallású volt, ezért a lány apja megakadályozta az esküvőt. Így Bethlen Domokos és Wesselényi Mária lányát, iktári Bethlen Zsuzsannát vette el 1770. február 9-én. Házasságukból kilenc gyermek született. Hárman élték meg közülük a felnőttkort. 

Gróf Teleki Sámuel nagyon sok állást vállalt, a saját gazdasága ügyintézése mellett. Mária Terézia volt az uralkodó és ő betöltötte a királyi kamarás és a küküllői főispán állásokat. Volt erdélyi kormányszéki tanácsos.

Majd II. József császár idején belső, titkos tanácsoként dolgozott, amellett, hogy 1784-1790 között királyi biztos volt, az akkori nagyváradi kerületben. 

a_koncz-kodex.jpg

A Koncz Kódex a Teleki Tékából. 

A Teleki Téka páratlan kincsei

Teleki Sámuel sok hivatali teendője mellett sort kerített arra, hogy a jövendőbeni könyvtár állományát folyamatosan gyarapítsa. Ebből a célból a legkülönfélébb könyvritkaságokat vásárolta meg. 1753-ban kezdte meg a rendszeres gyűjtést. 

Magához a könyvgyűjteményhez, egy három kötetes könyvtár katalógust is összeállított. 

Miket is gyűjtött tulajdonképpen? A ritkaságok valódi könyvészeti csemegék lehettek Teleki Sámuel számára. Sikerült ötvenkét darab ősnyomtatványt szereznie. Ritka könyveket, első kiadásokat és díszkiadásokat is vásárolt, amelyek mind emelik a könyvtár értékét.

a_teleki_teka_belulrol.jpg A Teleki Téka gyönyörű könyvtároló szekrényei. 

A könyvtárról hanganyagot hallgathattok meg a linken a 045.32 perctől. http://www.magyarradio.ca/realmedia/okt08.16.mp3 Forrás: Kleindl László

Olyan nyomdászműhelyek, kiadók könyveit építette be vásárlás révén a gyűjteményébe, amelyeknek a neve önmagában garancia volt az értékre.

Többek között Aldus Manutiustól, a velencei kiadótól, akiről szóló cikkemet itt olvashatjátok.

A gyűjteményben fellelhetőek könyvkincsek Misztótfalusi Kis Miklós erdélyi nyomdásztól, Honterustól a brassói nyomdásztól, Giambattista Bodonitól az olasz, barokk mestertől és tipográfustól. Heltai Gáspártól a kolozsvári nyomdásztól, Giuntatól, Estiennetől, Plantintól, az Elzevir nyomdász dinasztiától vagy Frobeniustól. 

Aprólékosan, nagy szakértelemmel és műgonddal válogatta össze a könyvtárat. Arra is odafigyelt, hogy minden kiadványból a legjobb nyomdai kivitelezésben készült könyvek kerüljenek a Tékába. Görög és latin nyelvű irodalmi és egyéb témájú könyveket is gyűjtött, ezeknél a szöveghűség és a pontosság volt a legfontosabb. 

j_janssonii_atlantis_majoris_amsterdami_1666_a_teleki_tekabol.jpg

J. Janssonij: Atlantis Majoris Amsterdami, 1666.

Szerette a híres festők és grafikusok munkáival, metszeteitvel, rajzaival díszített köteteket gyűjteni, amelyek közt ilyen neveket találunk a művészet történetéből: Lucas Cranach, ifj. Hans Holbein, Rubens, Albrecht Dürer. 

 apokalypse.gif

Albrecht (ajtósi) Dürer, Nürnberg, 1471. május 21.- Nürnberg, 1528. április 6: Az Apokallipszis négy lovasa, Apokallipszis fametszet sorozat, 1498. 

Teleki Sámuel gyűjtött még olyan könyveket is, amelyek az ókori világ csodáit, érdekességeit mutatták be. Többek között huszonkilenc kötetet Gian Battista Piranesi metszeteivel, vagy Egyiptom leírását huszonegy kötetben. Továbbá fontosnak tartotta még, a korban működő múzeumok gyűjteményeinek bemutatását megfelelő könyvekben.  

Hogyan alakult a Teleki Téka sorsa alapítása után, hogyan használják ma? 

Teleki Sámuel a könyvtárat halála után hitbizományként hagyta a családjára. Ez azt jelentette, hogy azt csak a szabályok betartásával lehet működtetni. Vagyis lehetővé kellett tenni azt, hogy a közönség is használhassa.

1802-ben nyitotta meg kapuit és azóta is működik. Érdekesség, hogy gróf Széchényi Ferenc is az év, 1802 november 25-én nyitotta meg a gyűjteményét, amely később Országos Széchényi Könyvtár néven vált ismertté.

az_amerikai_fuggetlensegi_nyilatkozat_john_binns_rezmetszete_1819.jpg

Az Amerikai Függetelenségi Nyilatkozat, John Binns metszete a Tékában. 

A Teleki Tékához hozzácsatolták még a nyolcvanezer kötetet számláló, marosvásárhelyi Bolyai Könyvtárat is. Ezt kiegészítették egy hajdani kolostor könyvtárának egy részével, egy megszüntett felekezeti iskola könyvgyűjeményével és több néhai magánkönyvtárral. 

Az épület maga, amelyben a könyveket őrzik a XVII.-XVIII. században épült barokk stílusban. A házat Teleki Sámuel a Wesselényiektől örökölte, 1799-1802 között egészítette ki azzal a szárnnyal, ahol napjainkban is úgy találhatóak a könyvek, ahogyan ő elrendezte. 

a_teleki_teka_marosvasarhelyen_napjainkban.jpg

A Teleki Téka Marosvásárhelyen 2013 telén. 

Sajnos a halálával a gyűjtés rendszertelenné vált, sokáig csak érdekességként, könyvmúzeumként látogatták. Az értékeit csak a XIX. század vége felé kezdték felfedezni és kutatni.

1951-ben államosították, 1955-ben költözött ide a Marosvásárhelyi Református Kollégium tanári nagykönyvtára a Bolyai Könyvtár. 1962-ben egyesült a két gyűjtemény Teleki-Bolyai Könyvtár néven. 1974-ben a Maros Megyei Könyvtár része.  

Kocsis Nagy Noémi

Felhasznált irodalom

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr8212007610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.