200 éve született Arany János

Arany János balladáit mindig magam mellett tartom és gyakran beleolvasok. Művei mindig fontos útravalóul szolgálnak, különösen a mai napon.

Ma kétszáz éve született Arany János, a nemzet költője (Nagyszalonta, 1817. március 2. - Budapest, 1882. október 22.). Elszegényedett református, nemesi családba született, késői gyermekként. Nemességüket még Bocskai István erdélyi fejedelemtől kapták, címerüket pedig I. Rákóczi Györgytől 1634-ben.

 

 

arany_janos_barabas_miklos_litografiaja_1848.jpg

Arany János költő portréja, Barabás Miklós litográfiája (kőnyomat). 1848.

Szülei féltő gonddal nevelték, mert kilenc testvére közül nyolc meghalt tüdőbajban. Igazi, különleges gyermekként tizenegy éves korában segédtanítói állást vállalt, amivel idősödő szüleit támogatni tudta. 

Születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, szülővárosában Nagyszalontán emlékünnepségekkel kezdődik az Arany János emlékév. Ebből az alkalomból ma egész nap a közmédia csatornáin és a Bartók Rádióban is műsorfolyamot követhetünk az emlékére. 

Nagyszalontán ma a Magyar Tudományos Akadémia, Arany Jánosról szóló érdekes előadásaiba kapcsolódhatnak be a látogatók. 

arany_janos_egesz_alakos_festmeny_barabas_miklos_1848.jpg

Arany János költő. Barabás Miklós festménye, 1848. 

Munkája, tagságai

Arany János költő, újságíró és tanár a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a Kisfaludy Társaság tagja is volt. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja.

Nevezték őt csodálatos balladái miatt a balladaköltészet Shakespeare-jének és szalontai nótáriusnak szülővárosa után. 

Franciául, görögül, latinul, németül és angolul olvasott. Idegen nyelvekből sokat fordított magyar nyelvre, műfordítói munkássága is igen jelentős. 

gyarfas_jeno_tetemre_hivas.jpg

Arany János Tetemre hívás balladájának a legdrámaibb pillanatát Gyárfás Jenő főművén, 1881-ből a Magyar Nemzeti Galériában csodálhatjuk meg. 

Irodalmi munkássága 1845-től datálható. Az elveszett alkotmány című művével kezdődik, amely műfaji besorolása szerint eposz. 

1846-ban jelent meg nagyszabású költeménye a Toldi, amely elbeszélő költemény és ez hozta meg számára az ismertséget. 

A közélet iránt mindig is érdeklődött, ezért politikai témájú cikkeket is írt. 

borsos_jozsef_nemzetor.JPG

Borsos József: Nemzetőr. 1848. A festmény nem Arany Jánost ábrázolja, de nemzetőrként hasonló ruhát viselhetett a magyar forradalom és szabadságharcban. 

Magyar forradalom és szabadságharc

Nemzetőrként vett részt a magyar forradalomban és szabadságharcban 1848-1849-ben.

A belügyminisztériumban, amit Szemere Bertalan vezetett fogalmazóként dolgozott.

A szabadságharc bukása után egy ideig bújdosásra kényszerült, majd Nagykőrösön helyzekedett el, a Református Gimnáziumban, ahol 1851-1860 között magyar és latin tanárként dolgozott. 

1024px-arany_janos_dolgozoszobaja.jpg

Nagyszalonta, Arany János rekonstruált dolgozószobája az Arany János Múzeumban. 

Pest

A Kisfaludy Társaság igazgatónak válaszotta, ekkor Nagykőrösről Pestre költözött. 1867-ben, a kiegyezés idején aktív szerepet vállalt a magyar köz és irodalmi életben. 

Petőfi Sándor barátja

Petőfi Sándorral a nemzet másik nagy költőjével nemcsak barátok, de harcostársak is voltak. Arany János költészete abban tér el Petőfiétől, hogy sokkal lassabban fejlődött és bontakozott ki. 

Petőfi Sándor írta Arany János kisfiának, Arany Lászlónak, az Arany Lacinak című kedves verset is, Nagyszalontán 1847. június 1-10 között, amikor a gyermek még csak három éves volt.  

Laci te,
Hallod-e?
Jer ide,
Jer, ha mondom,
Rontom-bontom,
Ülj meg itten az ölemben,
De ne moccanj, mert különben
Meg talállak csípni,
Igy ni! 

Ugye fáj?
Hát ne kiabálj.
Szájadat betedd,
S nyisd ki füledet,
Nyisd ki ezt a kis kaput;
Majd meglátod, hogy mi fut
Rajta át fejedbe...
Egy kis tarka lepke.
Tarka lepke, kis mese,
Szállj be Laci fejibe.....

Arany János 1882. október 15-én Petőfi Sándor emlékszobrának avatásakor fázott meg és tűdőgyulladásban halt meg október 22-én. 

 

A walesi bárdok

Edward király, angol király

Léptet fakó lován: 

Hadd látom, úgymond, mennyit ér 

A velszi tartomány

 

Van-e ott folyó és földje jó? 

Legelőin fű kövér? 

Használt-e a megöntözés: 

A pártos honfivér?

arany_janos_szobra_a_nemzeti_muzeum_elott.jpg

Stróbl Alajos: Arany János szobra, Budapest, 1893. Magyar Nemzeti Múzeum előtt áll. Képforrás

Legfontosabb művei 

Arany János a magyar irodalom legjelentősebb epikus költője és a legnagyobb magyar népi költőfejedelem. 

1845. Az elveszett alkotmányt, amely egy szatirikus eposz, a Kisfaludy Társaság vígeposzpályázatára küldte be. Vörösmarty Mihály kritikája sem keserítette el, akinek nem tetszettek hexameterei, de komolyabb munkára sarkallta Arany Jánost. 

1846. Életképek, folyóiratban megjelenő írásos mű.  Egyszerű beszélyke, Úti tárczámból, Hermina címekkel. Ebből az Egyszerű beszélyke az első nyomtatásban is megjelent írása, kiadási dátuma 1846. március 28. 

arany_janos_toldi_esperit_janos_magangyujtemeny.jpg

Arany János: Toldi, Esperit János magángyűjtemény. Képforrás

1846-ban vett részt a Kisfaludy Társaság pályázatán a Toldival, amivel megnyerte a díjat, húsz aranyat, melyet 1847. február 6-án jelöltek ki. Innentől kezdve számított igazán az irodalmi munkássága és ünnepelt költővé is vált. 

A nagykőrösi tanári évek alatt folyóiratokban jelentette meg írásait. 

A walesi bárdok balladát abban az időszakban írta, amikor Ferenc József és Erzsébet királyné (Sissi) Magyarországra látogattak. Ekkor üdvözlőbeszéd írására kérték fel, de kitért a megbízás elől betegségre hivatkozva.

Az utólagos irodalomtörténeti kutatások derítették ki, hogy valójában a mű 1861-ben született Széchenyi István Ein Blick című pamfletjének hatása alatt. 1863-ban általa indított Koszorú című lapban a cenzúra miatt, egy óangol ballada fordításaként írta alá. 

zichy_mihaly_walesi_bardok.JPG

Zichy Mihály eredeti illusztrációja Arany János Walesi bárdok balladájához. Képforrás

A walesi bárdok című művével azt fejezte ki, hogy a leigázott tartomány, Magyarország urát nem szívlelheti.

Mint a kora legjelentősebb, emblematikus irodalmi alakja iránt Ferenc József is kifejezte tiszteletét.

1866-ban Arany Érdemkereszttel tüntette ki, mintegy elismerve irodalmi munkásságát. 

További fontos és ismert balladái: V. László, Ágnes asszony, Mátyás anyja, Zách Klára, Szondi két apródja, Az ünneprontók, Vörös rébék, Tetemre hívás. 

1867-ben következett a kiegyezés, amely Deák Ferenc nevéhez köthető. 

Kocsis Nagy Noémi

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr6512306583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.