A szenvedélyes olasz: Giambattista Bodoni

Giambattista Bodoni neve, mind a mai napig az általa létrehozott tipográfiai karakterekről ismert. Betűit megtaláljuk internetes fontcsomagokban, amelyeket a grafikusok, tervezők, tipográfusok és lelkes, a betű és könyvművészet iránt rajongó amatőrök tölthetnek le. 

_q6q9266_resize.jpg

Giambattista Bodoni

Betűtípusainak sok variációja készült halála óta, érdemes kezdetben mindig az eredetivel ismerkedni és csak utána foglalkozni más híres tipográfusok ilyen jellegű munkájával. Talán a leghitelesebb ezek közül, az amerikai Morris Fuller Benton munkássága. Ő teljes szakmai alázattal és nagyon nagy szakértelemmel újította fel a régi változatokat. 

_q6q9259_resize.jpg

Élete, származása, tanulmányok 

Giovanni Battista rövidebb nevén Giambattista Bodoni, Saluzzoban született, 1740. február 26 -án és Parmában halt meg, 1813. november 29-én Itáliában.  Nyomdász apja már kisgyerek korától tanította neki a mesterséget. Kamasz éveiben Rómába költözött, hogy a Congregazione per la Propagazione della Fede nyomdájában dolgozzon.

 

Ezt az egyesületet még XV. Gergely pápa alapította 1622-ben azért, hogy megerősítse a katolikus egyház tanításait az egész világon. Az egyesületi és nyomda főnöke, aki Bodoni mestere is volt egyben, öngyilkosságot követett el akkoriban, amikor az ifjú tipográfus már új stílust kezdett el kialakítani magának. 

_q6q9243_resize.jpg

A pármai Királyi Tipográfia vezetése, feladatok 

Felgyógyulása után Ferdinánd, Parma hercege, kinevezte pármai Királyi Tipográfiájának élére.  Parmaban Bodoni feladata, a klasszikus témájú és elegáns könyvek kiadásnak felügyelete volt. Többek között a híres Oratio Dominica kiadvány, 1806-ban. Hasonlóképpen felügyelte VII. Pius pápa, Párizsba tartó útja, írásos emlékének könyv formában való kiadását. Ez Napóleon Bonaparte-t koronázásának alkalmából történt, amikor a pápa odalátogatott. 

_q6q9258_resize.jpg

A százötven nyelven kiadott Miatyánk és alfabetikus katalógus 

Bodoni franciául, olaszul és latinul írt prológust saját betűivel és egy ajánlást Eugenio Beaumarchais hercegnek, aki finanszírozta a kiadást. A mű, a százötvenöt nyelvre lefordított Miatyánkot tartalmazta és egy terjedelmes, alfabetikus katalógust a betűtípusaiból, amit korábban soha nem adtak ki. Bodoni saját maga metszette és öntötte ki a matricákat. A könyv minden oldala maga a mestermű, elegancia és tipográfiai építészet, a logikusan egymásra épülő rendszere miatt. Bűvös sorrendje a legkülönfélébb betűknek és karaktereknek, különböző korábban ismeretlen nyelvekből. Mindez a XIX. század eleji Európában, Bodoni halála után, a legnagyobb fokú elragadtatást váltotta ki az emberekből mindenhol a világon.

_q6q9276_resize.jpg

Szakmai kapcsolatok, díjak

Bodoni könyveinek kiadásai hatalmas sikereket értek el, köszönhetően azok első osztályú minőségének. Könyveit gazdag illusztrációkkal és elegáns tipográfiával látta el. Az európai arisztrokrácia tagjai, gyűjtők, nagy tudású emberek és tudósok használták betűtípusait a saját könyveikben, írásaik kiadásához, amelyekhez ő maga, Giambattista Bodoni keverte ki a nyomdafestéket. A legjobb és legkiválóbb minőségű papírt használta, elegáns oldalakat tervezett, rajzolt, kinyomtatta és nagy igyekezettel kötötte be azokat.  A pápa, különféle európai királyok és Párma városa kitüntetésekkel halmozta el. Külön Bodoni számára létrehoztak egy díjat.  A szakkönyvek megemlékeznek egy közte és Benjamin Franklin közötti levelezésről, tipográfiai témákban. 1798 körül Bodoni egy nagyon kontrasztos betűkaraktert hozott létre a saját vonalaival. Ez korábban sohasem látott extrémitás volt. Forradalmat jelentett a tipográfiai világ számára és a modern betűtípusok és karakterek kiindulási pontját jelentette.

_q6q9232_resize.jpg

Il Manuale Tipografico azaz A tipográfiai kézikönyv

Bodoni felesége Margeritha, aki 1813-ban özvegyen maradt, öt évvel férje halála után kiadta a nagy művét az Il Manuale Tipografico-t, vagyis A tipográfiai kézikönyvet 1818-ban, amit a férje kéziratban hátrahagyott.  A tipográfiai kézikönyv, Il Manuale Tipografico, több mint hatszáz metszetet tartalmaz, latin és egzotikus nyelvek betűkaraktereit, ezer díszítőmotívumot és címkét, a nagy tipográfus tervezésében. Könyvének valódi értékét azonban nem annak köszönheti, hogy csodálatosan nyomtatták. Talán annak sem, hogy igazi ritkaságszámba megy a korban vagy, hogy testámentuma a korszak legfontosabb tipográfiájának. Inkább annak, hogy tartalmazza az első modern, leghaladóbb és legkifinomult betűtípusokat. Bodoni ennek a kiadványnak a szellemiségében hű maradt ahhoz az ideálhoz, amire mindig példaként tekintett, John Baskerville mukásságához. Könyvében ő nem annyira szigorúan és szabályosan viszonyult ehhez a kérdéshez, mint a nagy francia riválisa Firmin Didot, aki másképpen rajzolta, szerkesztette meg betűit. Egy másik fontos aspektusa ennek a munkának, az a stílusegység, ami általában jellemzi az egész könyvet. Az esztétikai egységét tekintve a benne megfogalmazott elvek, napjainkig érvényesek és példaként szolgálnak más tipográfusok, betűtervezők és nyomdászok számára. A kézikönyv előszavában, Bodoni megemlíti a négy legfőbb szempontot, amelyek a tipográfiai karakterek és a betűtípus családok szépségét alkotják. Az olasz művészeti szellem évszázadokon keresztül a művészet minden területén, így a tipográfiai tervezésben is a szépséget tartotta szem előtt. _q6q9235_resize.jpg

A tipográfia kézikönyv szakmai szempontjai

1. A rajz szabályossága és egysége volt, ami magában foglalta a betűk többségét ábc sorrendben, olyan közös elemeket, ami minden darabjára és kis részletére ezek közül egyenként jellemző. 

2. Az éles körvonalak egységes eleganciája volt, avagy a betűk metszésének szabályossága.  Ehhez hozzátartoztak a végső munkák aprólékos simításai. Mint amikor a ruhán el kell varrni a szálakat, azaz a matricák, öntőformák,  tökéletességéből tiszta és kényes kivitelezéséből fakadóan jól kivehető és olvasható betűtípusokat hozott létre. 

3. A jó ízlés: a jó tipográfusnak hűnek kell maradni a tiszta egyszerűséghez és soha nem elfelejtkezni akötelességéről, vagyis a múltban használt legjobb betűiről, illetve a múltban írott leveleiről. Bodoni levelezéseiben, többek között Benjamin Franklinnel, megfogalmazta a tipográfiáról vallott elveit.

4. Bodoni maga a varázslat, ő maga a kvalitás, a minőség. Ez a szemlélet jelen van azokban a levelekben, amik azt a benyomást keltik, hogy élvezettel és megfontoltan, nyugodtan fogalmazta meg őket, mint egy szerelmi aktust.  Mentalitásában a báj, a szellem és az olaszok életszeretete tükröződik.

 

 

Te, aki a blogunkra látogatsz ugyanolyan elkötelezett könyv, kultúra, betű, irodalom és könykiadás történet rajongó vagy, mint mi? Akkor ezek a cikkek vasárnapról-vasárnapra neked szólnak azért, hogy kedvet csináljunk a kultúrában való elmélyedéshez! Ha érdekelnek a korábbiak is, akkor keresd vissza a betű és könyvtörténet cikkeket a barlangrajzoktól, az ókori kultúrák írásbeliségén keresztül a reneszánsz és barokk szerzőkig.

Mit szeretsz jobban a magyar alkotókat vagy a külföldieket?  

Inspirálódj tőlük és alkoss szabadon te is! 

Kocsis Nagy Noémi

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr912357925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.