6 tanács a kézirat előkészítéséhez

Mi szükséges ahhoz, hogy a kéziratból valódi könyv legyen, amit örömmel vesznek kézbe az olvasók és később a szerző nem kap kritikán aluli kritikát az írásaival kapcsolatban valamelyik könyvértékelő oldalon. Tegyük hozzá, hogy ehhez kell az írói tehetség és készség. Ez ugyanúgy születési tulajdonság, mint a jó hallás, jó látás, vagy a rajztehetség. A jó hír azonban az, hogy szorgalommal, rengeteg szépirodalmi mű elolvasásával, gyakorlással és kiváló, kritikus tanárokkal a készség fejleszthető.

Aki nem tud kritikát elfogadni ezzel kapcsolatban, az bele se vágjon. Az alkotás olyan, mint a versenysport, gyakorolni és készülni kell rá tervszerűen. 

olvaso_no.jpg


1. Miért fontos a jó könyv írásához a sok olvasás? 

Nagy íróink nem csupán több nyelven írtak-olvastak és igyekeztek mindent elolvasni, ami ifjúkoruk óta a kezükbe került, de a magyar nyelv minden csínjának-bínjának és gazdag szókincsnek a birtokában voltak.

Arany Jánosnak nem csak páratlanul gazdag szókincse volt, de sok nyelven is beszélt, vagy legalább olvasott. Kosztolányi Dezső is idegen nyelvekből fordított. 

Shakespeare műveit magyar nyelvre Arany Jánostól, Kazinczy Ferencen át Radnóti Miklósig, vagy a kortárs nyelvész, költő és műfordító, Nádasdy Ádám is fordította. Ehhez nem csak az angol nyelvet, a korabeli fordulatokat, de az anyanyelvünket is kiválóan kell ismerni. 

2. Miért fontos a hibátlan kézirat? 

A szerzői kiadásban dolgozó írónak mindenre saját magának kell odafigyelnie. A félreértést a hagyományos kiadás és a szerzői kiadás minősége között az okozza, hogy a könyvben előforduló hibákért, a gyenge szövegért a szolgáltatót, vagy az írót kérik számon az olvasók.

Tegyük hozzá, hogy joggal. 

Azonban a szolgáltatóval való zavartalan együttműködés akkor kivitelezhető, ha a szerződés tartalmát pontosan elolvassuk és értelmezzük, mielőtt aláírnánk. 

Ugyanez a helyzet a saját könyvünkkel is. A kézirat megszületése után a valódi munka annak ellenőrzésével folytatódik.

Sok írónak az a módszere, hogy írás közben folyamatosan javít, de véleményem szerint ez hátráltatja a cselekmény lendületes kibontakozását.

Ha a szerző célja a könyv gyors befejezése, akkor a folyamatos javítgatás bizonyosan nem segíti ezt elő. De amennyiben érlelni akarja a történetet, akkor ez nem jelenthet gondot. 

Ellenben, ha türelmetlenebb típus és gyorsan megírja a könyvet, számtalan hiba előfordulhat benne. Nincsen rózsa tövis nélkül és kézirat hiba nélkül. Még a klasszikus kiadóknál megjelent könyvekben is, amelyet lektorok és korrektorok hada nézett át, előfordulhatnak hibák.

keziratot_javito_ferfi.jpg

3. Miért ne a szerző javítsa kéziratát? 

A szerző is javíthatja a kéziratát, de a bizonyított tény, hogy a nyomtatott szövegben sokkal könnyebben látjuk meg azokat a hibákat, amiket a számítógép képernyőjén nem vettünk észre.

Az építészek és az  alkalmazott grafikusok mesélik, hogy akkor esnek kétségbe, amikor az általuk tervezett mű nyomtatott változatában ott hemzsegnek a hibák. 

A szerzői kiadással foglalkozó kiadóknál az író kap egy próbapéldányt a megjelenő könyv kiadása előtt és legalább két hete van arra, hogy átnézze a szöveget. Megjelenés előtt kérjünk korrektúrát a kiadótól. 

Ha az író maga menedzseli a könyvét, a korrektúrázásban segíthet, ha kinyomtatja próbaellenőrzésre.

4. Hogyan szerezzünk próbaolvasókat? 

Ha magunk menedzseljük a könyvet és mi fizetjük a nyomtatást és a terjesztést, vagy akár igénybe veszünk egy szerzői kiadással foglalkozó céget, szolgáltatót, akkor is osszuk szét a könyvet olvasásra, még mielőtt megjelenne. 

Hogyan szerezzünk próbaolvasókat, ha az egyébként elfogult családtagjaink, barátaink nem érnek rá vagy esetleg túlzottan is kritikusak és ez csak konfliktus forrása? Folyamatos hirdetéssel, hogy erre keresünk olyan embereket, akik nem ismernek bennünket, akik nem elfogultak velünk szemben. 

Szakdolgozatot író diákoknak is el szoktam mondani, hogy legalább három-négy családtag olvassa el és segítsen kijavítani a dolgozatot leadás előtt. De inkább pár idegen. Miért lenne ez másképp a könyvkiadásban? 

A szövegjavítás és a hibák kiszűrése egy rendkívül lélekölő feladat. Mondom ezt úgy, hogy sok-sok könyvet és szakdolgozatot olvastam el és javítottam ki megjelenés előtt. 

5. Hol keressük a próbaolvasóinkat? 

Ha van egy jól működő szerzői, írói oldalunk, akkor ott meghirdethetjük, hogy próbaolvasókat keresünk.

Lehet, hogy első körben nem jelentkezik rá senki, de folyamatosan lehet hirdetni, akár irodalmi, írói csoportokban és megkérni egyes embereket, hogy ezt vállalják el. Cserébe mi is elolvashatjuk, javíthatjuk az ő kéziratukat. 

Az ilyen együttműködésekből kiváló írói barátságok, vagy tartós szakmai kapcsolatok is születhetnek.

Illik a könyv köszönetnyilvánítása elején ezeknek a segítő embereknek a nevét megemlíteni és őket egy-egy tiszteletpéldánnyal megajándékozni a könyv megjelenésekor. 

6. Hivatalos korrektúra

Soha ne sajnáljunk fizetni a korrektúrázásért. A kiadás előtt természetesen egyeztetni kell az árat, amennyiért elvállalja, de a legtöbben nem kérnek százezreket ezért a munkáért, hacsak nem egy Háború és Béke típusú nagyregényt írunk. 

Legalább két korrektort kell felkérni erre a munkára. Az egyiknek a nyelvi fordulatainkat kell ismernie és tisztában kell lennie a gondolkodásunkkal. 

A másiknak pedig erről szóló végzettsége és hivatalos papírja van, hogy tudjuk, miért fizetünk. 

Legközelebb a grafikussal való együttműködésről és a könyv szép kivitelezéséről fogok írni. 

18358757_1656955220985360_3943541744445197643_o.png

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr3812509943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.