Ha nem tudod mi az a kacskaringó

Ha azt gondolod, hogy a betű csak betű, akkor neked készült ez a kisokos. Az alábbiakban egy tipográfiai kisokossal ismerkedhetsz meg, ami minden bizonnyal, nem csak tipográfusoknak, grafikusoknak, de íróknak és olvasóknak is hasznos lehet a mindennapi munkában. Érdemes ezeket a fogalmakat elsajátítani, vagy időnként vissza-vissza térni hozzájuk.

William Caslon betűmetsző, könyvkiadó és tipográfus 1738-as mintakönyvének egy példánya, amely különböző nyelvek karaktereit, ábécék mintáit, nyomdászati jeleit tartalmazza. Facsimile kiadás egy lapja.

Alapvonal: olyan képzeletbeli vonal, amelyen a betűk állnak.

Ábécé: A latin nyelv hangjai és a latin ábécé nyomtatott jelei között közvetlen egyezés, megfelelés áll fenn. A kínai írásmódban viszont logogramok vannak, ezek több ezres nagyságrendűek. Az európai ábécékben kevés szimbólum van, ugyanazok a jelek több nyelvben is használhatóak. Az ábécék szimbólumai és karakterei általában huszonnégy és negyven között vannak.

Antikva: normál álló, nem kurzív, talpas, váltakozó vonalvastagságú betű.  Ugyanis, ha valami normál álló betű, attól még lehet talp nélküli és akkor már nem nevezzük antikvának, hanem groteszk lesz.

ASCII: olyan szövegformátum, amely a karaktereken kívül, a bekezdésjelöléseket is tartalmazza, de más információkat a szöveg formálására vonatkozólag nem.

Automatikus sortávolság: alapértelmezett sorköz a szövegszerkesztő rendszerekben és tördelőprogramokban. Általában a betű törzsméretének 120%-a, de el lehet ettől térni.

Balra zárás: a szövegnek olyan fajta elrendezése, ahol a szöveg egy képzeletbeli baloldali margóhoz van rendezve, a jobb széle szabadon kifut, a kézíráshoz hasonlóan.

Barokk betű: a medievál (középkori) és a klasszicista betű közötti átmeneti jegyeket viselő betűk típusai (Baskerville).

Behúzás: a bal margótól beljebb kezdődik, általában bekezdések jelölésére használják.

Betűcsalád: egy adott betűtípus változatai világos, félkövér, kurzív, kis kapitális.

Betűritkítás vagy sűrítés: a betűk közötti távolság beállításának azon módja, amikor egyszerre állítjuk be a betűket, a szöveg több karakternyi kijelölt részén.

Betűtalp (Szerif): a betűk keresztirányú kiszélesített végződése. A betűk talpa lehet kerekített, ék alakú, szögletes.

Bitmap kép: képpontokból felépülő, vagy sorokba és oszlopokba rendezett, o vagy 1 állapotú bitek által meghatározott kép.

Cím és reklámbetű: a figyelem felhívására létrehozott betűtípusok.

Diftongusok: két magánhangzót megjelenítő jelek æ, Æ, ce, CE.

Digitális megjelenítés: a betűket elektronikus úton tárolják. Ezeket megjelenítik a képernyőn vektografikus adatok segítségével, vagy bitmap képekkel.

Díszpont: egy teli pont (.) Felsorolásokban használják, egy új elem megjelenésének kezdetekor.

Döntött betűk (Oblique): A talp nélküli betűtípusok, megdöntött tengelyű, de a vonalvezetésben, formájában, az állóval azonos változata.

DPI = dots per inch = Pont / hüvelyk: Ezt a mértékegységet szkennelésnél, nyomtatásnál és a levilágítás felbontásánál használják.

Egalizálás (Kiegyenlítés): a szavak vagy karakterek közötti térközök beállítása.

Et jel: Az „és” rövidítése: &.

Expert set: olyan betűkészlet, ami a különféle abc-k, betűtípusok alap jelkészletét egészítik ki. Tartalmaz ugráló számokat, törteket, ligatúrákat.

Fattyúsor: a bekezdés utolsó sora, ami egyben az új hasáb, vagy oldal első sora is.

Felbontás: az oldalakon, egy adott területen a képet alkotó pontok sűrűsége, gyakorisága.

Felismerhetőség: az a tulajdonság, ahogy a betűalakokat megkülönböztetjük.

Felnyúló betűszár: a betű középmagassága fölé nyúló, felső szárak, a b, h, k, t, f  betűknél.

Fonetika: az emberi beszéd hangjainak a tanulmányozása.

Fonéma: a beszéd legkisebb hangegysége.

Font: eredeti kifejezésben found, ami angolul betűöntödét jelent. Egy adott betűtípus karakterkészlete.

Formátum: a kiadványok, könyvek, plakátok, magazinok, egyéb nyomtatványok alakja és mérete.

Glyfa: egy adott karakter, ékezet, szimbólum megjelenésének a formája.

Gót betű: a kódexekben alkalmazott, tollal és kézzel írott, rajzolt betűket jelenti.

Hasábszélesség: a szedett sor hossza (sorhossz).

Írásjelek: A könyv és betűtörténet során az írásjelek azt a célt szolgálták, hogy beszéd ütemét retorikailag szabályozzák. Az írásjelek megjelenése összefüggésben van azzal, amikor a beszélő pár percre, pillanatra megállt és levegőt vett.

Jobbra zárás: a szöveg elrendezésének azon módja, amelynél a szöveget egy jobb oldali képzeletbeli margó mentén rendezzük, bal széle kifut a kézíráshoz hasonlóan, így a sorok hossza váltakozik.

Kacskaringó: a szövegben a betű díszítésére való, csavart, cifra, díszített vonal.

Kenyérszöveg: a szövegnek azon tömbszerű változata, amelybe nem tartoznak bele képaláírások, oldalszámok.

Kiskapitálisok: a kisbetűvel megegyező vonalvastagságú NAGYBETŰK. Ezek a magasságukban a kisbetűkkel harmonizálnak.

Klasszicista betű: olyan betűtípusok, betűcsaládok, amelyekben váltakozik a vonalvastagság, például a Bodoni.

Kompressz szedés: sorritkítás nélkül, saját törzsre szedett szöveg (pl. 10/10 vagyis 10 pontos betű, 10 pontos sorközzel).

Középmagasság: a kisbetűk betűszemének a magassága, az x magassága.

Középre zárás: a szöveg tengelyszimmetrikus elrendezése.

Kurrens: kisbetűk, a középkori kézzel írt betűkből kialakult betűformák.

Kurrens számok: medievál (középkori) vagy ugráló számok, amelyek fel és lenyúló szárakkal rendelkeznek. 1234567890.

Kurzív: az álló (antikva) betűk döntött kézírásra emlékeztető változata. Az angolszász tipográfia italic-nak nevezi. 

Latin ábécé: a római ábécén nyugvó, Európa és a világ számos országában használt ábécé.

Lenyúló betűszár: a g, j, ly, y, q, p betűk lefele nyúló szára.

Ligatúra: két vagy három egymáshoz kapcsolt betűből álló jel. Œ,Æ, æ, illetve még az ff, ft, fft, fi. az ólomszedés idején készítették egy karakterként, hogy pl. a f betű felső része, amelyik átlóg a következő betű kockácskájára, ne törjön le pl. az i pontjától.

Biblia Pauperum, a szegények bibliája, fametszetes magyarázó képekkel.

Magasnyomás: olyan nyomtatási mód, ahol a papír, csak kiemelkedő, festékezett nyomófelülettel érintkezik, például ilyen a fametszet és linómetszet is.

Majuszkula (Kapitális): a nagybetű jelentése.

Medievál betű: a reneszánsz és barokk betűtípusok, enyhén balra dőlő betűtengellyel, amelyben csak kis mértékben, vagy alig változik a vastagság: Garamond, Janson, Caslon.

Medievál számok: középkori kódexekből származó számok, amelyek azonosak a kurrens számokkal.

Minuszkulák: kisbetűk. A korai középkor kódexeiből származnak, a jellegzetességük, hogy az antik kor betűihez képest, fel és lenyúló száraik vannak. Kiegészítés: Nagy Károly, amikor egységesíteni akarta a birodalomban a misekódexeket, igyekezett egy pontosabb szövegezést lehetővé tevő írásformát elterjesztetni. Leginkább Alquinhoz köthető a minuszkuláris írás, ami részben a görög betűket felhasználva kisbetűket alkotott a nagybetűk mellé. Ez könnyebbé teszi az olvasást.

Nagybetűk (Verzál): a római kor kapitálisaiból alakultak ki, jellegzetességük, hogy egyforma magasságúak.

Piktogram: szimbólum, amelyek embereket vagy tárgyakat jelenítenek meg, pl. mosdó, szálloda, parkoló, étterem, aluljáró stb.

Pixel: az a legkisebb pont, ami a képernyőn megjelenik.

Pontméret: a betűtörzs méretét adja. Ez lehet Didot-pont: ami 0,376 mm, vagy pica-pont, ami 0,351 mm.

Preferencia ablak: egy olyan ablak a számítógépen, amelyen az alapértelmezett beállításokat, párbeszéd formájában átalakíthatjuk.

Egy kiváló példa a talp nélküli, azaz a sans serif betűre. Paul Renner a modern tipográfia megteremtőjének portréja és talp nélküli betűje a futura.

Sans serif:  szó szerint „talp nélkül” talp nélküli betűtípus, vagy más néven groteszk.

Sorkizárt: egyenlő hosszúságú sorokból álló szöveg, amelyben a szóközök méretének változtatásával érhetjük el az egyenlő hosszúságú sorokat.

Sortávolság: a sorok közötti térköz.

Speciális jelek: olyan készlet, ami szimbólumokból és piktogramokból áll.

Soft return: olyan sortörés, ami a bekezdésen belül van, amivel tulajdonképpen új sort hozunk létre, de nem új bekezdést.

Soregyen: a szövegben végigvonuló segédvonal rendszer. Feladata az, hogy az egymás mellett elhelyezkedő hasábok és azok sorai egyenlő magasságban helyezkedjenek el és így a szöveg sorai a papír két oldalán is fedésbe kerülnek.

Stílustalp: Olyan szövegszerkesztési segédeszköz, amely a szöveg formázását segíti. Jellegzetességei: a szöveg egységes formázását segíti, átláthatóvá válik általa a szöveg szerkezete, illetve követhetővé válik. Ha beállítjuk a stílustalpat, a szöveg tulajdonságait is könnyen be tudjuk állítani.

Szabadsoros: olyan szöveg, amelyben a szóközök egyforma méretűek, de a sorok jobbra, vagy balra zártak.

Szemantika: olyan tudományág, amelyben a nyelv jelentéseit tanulmányozzák.

Szerzői jog: a szellemi tulajdon feletti rendelkezés joga.

Szín: az oldal szövegének tonális (színtónusban kifejezhető értéke).

Szoftver: a számítógépet működtető programok, a hardvert irányító programok összessége.

Szövegformázás: annak a módja, ahogyan a szöveget formázzuk, vagyis a szedéstükör, a betűméret, a betűtípus, a sorköz kialakítása.

Tabulált számok: olyan számok, amelyeket táblázatban használunk, azonos magasságúak és helyi érték szerint egymás alatt állnak.

Tervezés: megfelelő grafikai megoldások kidolgozása és felhasználása.

TIFF (Tagged Image File Format): egy képfájl formátum, amelybe a beszkennelt, mentett, nagyfelbontású, színre bontott, osztott képek elmenthetők.

Törzs: a betű által elfoglalt négyszögletű terület. 

Írta: Kocsis Nagy Noémi

Felhasznált szakirodalom