Írt-e már az ősember?

 Erre az egyszerű kérdésre a válaszom az, hogy igen, csak másképp, mint ahogy gondolnánk.

Az altamirai barlangrajzok, kompozíciós összkép.

Az írás kialakulása, nem ment egyik napról a másikra, ha a barlangrajzokat, mint az írás előzményeit számítjuk, több ezer vagy inkább több tízezer év kellett hozzá. A megmaradt írásos emlékek előtt, az ősember már jóval hamarabb rajzolt, mint írt. Ennek a legnagyszerűbb emlékei, a természetben talált anyagokkal, növényi és ásványi festékekkel készített munkák. Ezek a „feljegyzések” valójában barlangrajzok voltak, melyben a vadászatokat és varázsrituálékat örökítették meg Európa számos területén.

Őskori ábrázolások nem csak Európában maradtak fenn, bár igaz, hogy ezek ismertebbek. Találunk még ilyen ábrázolásokat az afrikai, közel-keleti, belső-ázsiai területeken, amelyek ma sajnos  háborús zónákban helyzekednek el. 

A barlangok helyszínei Spanyolországban.

Az írás előzményeinek rajzos emlékei mintegy harmincöt-harminchét ezer évvel ezelőtt készültek. Korábban, tipográfiai sorozatom bevezetőjében szó volt róla, hogy minden írás előtt voltak a rajzok és a rajzolt jelek. A legújabb feltételezések és kutatások szerint a barlangrajzok többségében nők munkái, akik a távol lévő, vadászó férfiakat örökítették meg, míg ők a tűzre és a gyermekekre vigyáztak.

                                                                         Az altamirai barlang bika ábrázolása.        

A leghíresebbek az Altamira-barlang, Spanyolországban ezt Marcelina di Santuola fedezte fel és a Lascaux-i barlang, Franciaországban. Szabadtérben lebegő, naiv, de jó megfigyelésű ábrázolások. Ezekből a rajzolásokból alakult ki az írás. A rajzolás, a karcolás, metszés és festmény, vagyis a kreatív gondolatok rögzítése az előfeltétele az írásnak. 

A franciaországi Lascaux barlangot négy fiú: Ravidat, Marsal, Coencas és Agnel fedezték fel 1940. szeptember 12-én, akik a périgord-i Montignacban csatangoltak a kutyájukkal, amelyik eltűnt a környék hegyének egyik üregében. A fiúk a kutya keresésére indultak és mivel első nap csak egy-két barlangrészletet fedeztek fel gyufáik fényénél, az elkövetkező napokban lámpáikkal visszatérve kutattak át alaposan mindent.

Lascaux, Franciaország, lóábrázolások?

Az úgynevezett Nagy Csarnokban barna, vörös, sárga és fekete kőszáli kecskék rajzait találták vésve és festve nagy összevisszaságban. Ezután a szenzációs felfedezés után Ravidat és Marsal barlangi vezetők is lettek. Kezdetben tanítójuk Laval nem akart hinni nekik, de miután megnézte a felfedezésüket, Breuil abbé a paleolitikum kimagasló tudósa szeptember 17-én a helyszínre utazott, hogy maga is megnézze azt. A barlangot szeptember 21-én megtekintette az abbéval együtt. Dr. Cheyner tudós és Bouyssonnie abbé megállapították, hogy a rajzok, festmények szépsége, a legismertebb őskori barlangokéhoz hasonló. Vagyis, őskori történeteket találunk rajzi ábrázolás formájában „leírva”.

Lascaux-i bika ábrázolások.

A barlangrajzok rongálódásának elkerülése érdekében a napi látogatók számát ötszázra korlátozzák. A villanyvilágításnál a rajzok fakóbbnak tűnnek a valódi színeiknél és kevésbé misztikus a látvány, mint az első felfedezéskor volt, de attól még nagyon vonzó és különleges. Mi ebben az érdekes és hogyan kapcsolódik ez az íráshoz? Hogy ezeket a műalkotásokat könyvekként értékelhetjük. Első rajzolt, festett, megörökített történetek a „valódi írás” megjelenése előtt. Mert mi az írás, mi az író feladata, ha nem a mindennapok, a körülöttünk lévő világ eseményeinek megörökítése?

Európában a legnagyobb kiterjedésben, a Pireneusokban és a kantábriai hegyekben találtak rajzokat Észak-Spanyolországban és a francia-spanyol határon. Spanyol területen fekszik a híres Altamira, elsőként fedezték fel, valamint a Pindall, La Pasiega és Castillo barlangok. Ezek Andalúziáig tartanak. Valamint Malaga tartományban Dél-Spanyolországban találunk még hasonlókat.

1905 körül Itáliában is találtak érdekességeket, mégpedig a Romanelli barlangban, Otrantoban, Dél-Olaszország, aminek a későbbi években lefolytatott tanulmányozása arra az eredményre juttatta a kutatókat, hogy kapcsolatban állnak a franko-kantabriai művészettel, azaz átjárás volt a spanyol, franciaországi és az itáliai emlékek között ebben a tekintetben. Levanzo szigetén, Szicíliától pár mérföldre talált barlangrajzok pedig a kapcsolatot jelentik a dél-itáliai Romanelli és a Rhộne völgyének barlangjai között. Otranto-ban Dél-Itáliában és Catarro-ban a mai Horvátország területén egy hal karcolt rajzára leltek a kutatók.  

                                                          Lascaux egyik méltán híres ábrázolása a futó állatokról.

Általában az őskori barlangművészetről az mondható el, hogy mint az írás előfutárai, az itt hagyott emberi nyomok nagyon változatosak, találunk magas színvonalú véseteket, karcolatokat, ugyanúgy, mint szobrokat és festményeket. A vizuális élmény mellett tekintsünk úgy rájuk, mint az első képes olvasókönyvekre.

A vésetek lehetnek sekélyek, vagy durvábbak, lehetnek ujjal húzott körvonalúak, amelyek felületét festéssel töltötték ki. Míg a Les Trois Frḕres, A három testvér, barlangban finoman karcolt munkák, addig Lascaux-ban óriás bikákat bemutató freskók találhatóak. A korabeli művészek ábrázoltak: oroszlánokat, medvéket, orrszarvúkat, mammutokat, kecskéket, bölényeket, szarvasmarhákat és lovakat. Elsősorban olyan állatokat örökítettek meg, amikre vadásztak a húsuk miatt, vagy amelyek veszélyt jelentettek az életükre, vagyis ezekkel a művészeti emlékekkel üzennek az utókornak arról, hogy milyenek voltak a mindennapjaik.

A paleolitikumban élt ember festményei igen különleges megnyilvánulásai az alkotói tehetségnek, viszont sajnos nincs tudomásunk semmilyen kulturális rítusukról, nem ismerjük zenéjüket, táncaikat, énekeiket, hiedelmeiket, szertartásaikat. Az ábrázolások azonban harmóniáról, szépségről és magas szintű érzelmekről árulkodnak.

Lascaux, valószínűleg szénnel és más földfestékekkel készült állatábrázolások.

Még Lascaux és általában az aurignaci-périgord-i művészet Kr. e. 30.000-25.000 közötti időszakban, kialakulásuk előtt is több százezer év telt el az emberiség történetében, hogy ez a korban színvonalas és magas intelligenciára valló művészet kialakuljon. Egyébként a paleolit művészet a legnagyobb kiterjedése idején Európát, a legkeletibb térségeket és Földközi-tenger környékét jelentette.

A barlangművészethez hasonló, vallási áhítatból és a világmindenséget átfogó gondolatisággal készült művészeti alkotásokat Európában legközelebb a középkorban találunk, a bazilikákban és a kriptákban, de arról már írásos emlékekkel rendelkezünk. Még érdekesség az is, hogy a barlangban alkotó emberek gyakran rajzoltak, vagy véstek rá a másik művész alkotására, anélkül, hogy lefedték, vagy tönkretették volna a következőt, amiből az látszik, hogy tiszteletben tartották az előző ember alkotását és talán másolták is. A művészet és az írásbeliség kezdetét jelző barlangi művészet után, az emberiségnek komoly tudásra kellett szert tenni, hogy ezek az első írásjelek megjelenjenek. Addig a legfontosabb jelek a rajzokon túl azok a módszerek, amikkel a kezdetleges árucserékben, információ átadással kommunikáltak az: állati csontokba, kagylókba vésett jelek, fácskák, pálcikák rovátkolva és zsinórok, amire különböző csomókat kötöttek és ezeknek más-más jelentésük volt. 

Mai ismereteink birtokában, kialakulási sorrendben a különböző kultúrák emlékei a következőképpen követik egymást:  sumér piktogrammok kr.e 3500 körül készültek, ezek előzik meg az ékírást. A fogalomírás: a nagy folyók mentén kialakuló népeknél jelent meg először.

A folytatásban: 

Mit írtak és hogyan az ókori kultúrákban? 

Mezpotámia. 

Írta: Kocsis Nagy Noémi

Felhasznált szakirodalom