Honterus János (1498-1549) Luther Márton elveinek leghatékonyabb terjesztője volt az erdélyi szászság körében. Brassóban nyomda és iskola alapító, fametsző, könyvkészítő, térképész, malom létrehozó.
Johannes Honterus szobra, a brassói Fekete templom előtt.
Lelkész, első kiadványok létrehozója, üzletember és a kézisajtó korának egyedülálló személyisége. Amolyan reneszánsz polihisztor. Hogy hogyan fért bele mindez egy életműbe? Haladjunk végig a legfontosabb eseményeken!
A brassói Fekete-templom felülnézeti képe.
Ki volt Honterus, honnan származik a neve?
1. Johannes Honterus, az egyik leginkább számon tartott erdélyi, szász humanista és reformátor. Eredetileg Honternek hívták, amit később a Honterus latin megfelelőjére változtatott.
Nagyon nehéz röviden összefoglalni az életművét, mert szerteágazó és sokrétű a működése. Számos szakirodalom tárgyalja az életét, azonban jó pár tisztázatlan kérdés marad még az ezzel kapcsolatban.
Honterus címlapkereteivel díszített brassói nyomtatványok.
Tanulmányai
2. 1498-ben született egy bőrkészítő, cserző fiaként. 1520-ban a Bécsi Egyetemre járt, ahol 1522-ben tette le a vizsgáit, majd 1525-ben a "szabad művészetek" témában szerzett mesterfokozatot.
Itt Johannes Holler Coronensis-nek hívták, amely név bécsi dialektusban megfelel a Honter névnek, amely ugyanazt jelenti erdélyi szász dialektusban.
Brassó a Nagycenk hegy és város a Fekete-templommal.
Európai tapasztalatok, tudás
3. 1529 októberében Regensburgban tartózkodott, a humanista Johannes Turmair-Aventinusnál, latinos nevén Johannes Hynter Hunterusnál.
1530. március 1-én beiratkozott a Krakkói Egyetemre Lengyelországba, ahol két kurzust hallgatott, a két fő humanista tárgyat. Latin nyelvtant és kozmográfiát, a világegyetem látható részeinek a leírását, az asztronómia és a geográfia leíró tudományát tanulta.
Brassó város térképe.
Szakmai tapasztalat, fametszés megismerése
4. 1530-1533 között Bázelben, Svájcban tartózkodott, ami a korban Európa egyik fontos humanista kiadói központja volt. Ebben az időszakban lektorként dolgozott, olyan antik szerzők műveinek kiadványain, mint Claudius Claudianus, Cyrus Prodromus.
Emellett elsajátította a xilográfia, azaz a fametszet készítés tudományát is. Ekkoriban kötött ismeretséget mindazokkal a tipográfusokkal, akik akkoriban ott működtek. 
Nyomdászcímerek Honterus készletéből.
Erdélyben
5. 1533-ban Honterus visszatért szülővárosába, miközben érintette Kassát és Nagyváradot. Brassóban több felkérésnek is eleget tett és több tisztséget is betöltött, mint városi előljáró és tanács tag 1536-tól. Nagy hangsúlyt fektetett az oktatás és az ifjúság nevelésére.
Ebből a célból létrehozta az első nyomdát Brassóban, melynek első kiadványai 1539-ben jelentek meg. Korábban már nyomtatott könyveket 1508-ban Targoviste-ben, illetve 1529-ben Nagyszebenben.
A brassói ebben az időszakban a harmadik nyomda volt az országban, amelyet követett a kolozsvári 1550-ben és gyulafehérvári 1567-ben.
Görög betűk Honterus nyomdászkészletében.
Kortárs külföldi kiadók figyelemmel kísérése
6. Kiadáskor figyelembe vette a bázeli könyvkiadási tapasztalatokat és a velencei Aldus kiadó eredményeit. Aldus Manutiusról és nyomdájáról egy korábbi cikkemben itt olvashatsz.
Honterus maga készítette a könyveihez a fametszeteket, amelyben a bázeli hatások érvényesülnek.
Honterus János fametszetes portréja.
Mi a Chorographia Transylvaniae Sybenbürgen?
7. Az első erdélyi térképet is ő készítette, címe Chorographia Transylvaniae Sybenbürgen.
Korábban feltételezték, hogy ez Bázelben készült, mert a térképet 1532-ben még ott metszette, de már Brassóban nyomtatta.
Megjelenésében inkább a tájképekre emlékeztet, mert ebben a szászok által lakott és ismert Erdélyi-medencét és az azt körülvevő hegyeket jeleníti meg.
Nyomtatott hangjegyek Honterus nyomdászkészletében.
Első könyvkiadások
8.Honterus nyomdájában 1539-ben adták ki, a legrégebbi iskolai kézikönyveket, amelyeket Erdélyben őriznek, amelyek között görög nyelvű is létezik.
Ugyanakkor a legrégebbi latin nyelvűeket is, egyes antik szerzők első kiadásait is Honterus adta ki. Az első jogi könyv is itt jelent meg Erdélyben.
Honterus térképe a Chorographia Transylvaniae-ban, A Barcaság déli része és a Havasalföld egy része a javított Honterus-térkép töredékén: az ajánlási és szövegábrácskák hiányoznak róla.
Rudimenta Cosmographica
9. 1542-ben jelent meg a brassói Honterus nyomdában A világegyetem leírása, az első iskolai atlasz.
Címe Rudimenta Cosmographica volt. Ehhez metszett tizenkét térképet és négy földrajzi ábrát.
A mesterjegye csak az egyiken jelenik meg, a Universalis Cosmographia világtérképen: I.H.C., Coronae, MDXLII.
1543-ban jelent meg a legrégebbi, ezen a területen kiadott német nyelvű könyv, amit megőriztek a mai napig.
1544-ben pedig a legrégebbi jogi gyűjtemény, amit Erdélyben jelentettek meg.
A Krakkóban első ízben kiadott „Rudimenta cosmographica” két példányához még egy egyleveles nyomtatványt is kötöttek. Ez utóbbi a Föld térképét tartalmazza „Universalis geographiae typus” címmel 177x125 mm méretben.
Egyházi kiadványok, reformáció
10. Honterus nyomdájában jelentek meg az Erdélyi egyházak refomációjáról szóló kiadvány, ami az ő reformátori tevékenységéhez kapcsolódik. Címe: Reformatio ecclesiarum Saxonicarum in Transylvania.
Valamint az erdélyi szászság, németek egyházi rendeletgyűjteménye 1547-ben. Címe: Kirchenordung aller Deutschen in Sybenbürgen. Ezek olyan kiadványok, könyvek, melyek fametszetes címlapkeretét növények, szőlőindák, csavarodó felfutó venyigék díszítik.
Északi csillagtérkép.
A Bázelben fametszési tevékenységet folytató Honterus két csillagtérképet is metszett. 1532-ben az északi és a déli égboltról is készített fametszetes ábrát. A csillagtérképek 270X270 mm-esek. Az állatöv és más csillagjegyek szerepelnek rajta.
Kották, zenei kiadványok
11. A legrégebbi erdélyi, zenei kiadvány, 1548-ban kiadott Óda, vagy Énekek könyve. Ezek Honterus nyomdájának legfontosabb kiadványai.
Brassó egy pár évszázaddal későbbi metszeten.
Vízimalom
12. A nyomdai és iskolai könyvek számára, Honterus kezdeményezésére 1546-ban épült az első, papírt előállító vízimalom.
Ez látta el papírral Erdély többi nyomdáját is, mint ahogy ebből a malom termeléséből a román területekre is, Havasalföldre és Moldvába is.
Déli csillagtérkép.
A Bázelben fametszési tevékenységet folytató Honterus két csillagtérképet is metszett. 1532-ben az északi és a déli égboltról is készített fametszetes ábrát. A csillagtérképek 270X270 mm-esek. Az állatöv és más csillagjegyek szerepelnek rajta.
Ifjúság oktatása, iskola alapítás
13. Honterus tipográfiai tevékenysége, csak egy része az ő általa ellátott teendőknek, illetve az ifjúság nevelésébe vetett energiái, munkái és iskola fenntartás is komoly tevékenység volt.
A másik nagy érdeme, hogy újraszervezte a városi iskolát, amelyet eredetileg 1388-ban alapítottak és az első humanista oktatási intézmény volt Erdélyben.
Iskola alapítási célból Honterus 1541-ben letette egy új épület alapkövét, egy régi kolostor helyén. Ennek az iskolának a diákjai 1542-ben tartották az első dokumentált, erdélyi színházi előadást.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.