Tizennégy évesen jártam először a Bodeni-tónál, negyvenévesen írtam egy útikönyvet a Bodeni-tóról. A tóról, amely három országot köt össze, a tóról, amely olyan csodákat rejt, mint az UNESCO Világörökség részét képező sziget, Reichenau, a Zeppelin-léghajó szülőhazáját Friedrichshafent, III. Napóleon gyermekkorának fenséges kastélyát, a világ legnagyobb Rolls-Royce Múzeumát, s vagy még száz hasonló csodát.
Csak egy voltam a tucatnyi Békés megyei úttörő közül, akik 1988-ban Dél-Németországba utazhattak. Mainau szigetén már akkor is óriás madarakat formáztak meg virágból, Überlingen városából már akkor is sok-sok turista hajózott ki a tóra, s Bregenzben már akkor is óriási viziszínpad álldogált a tó vizében. Én pedig a messzi Vésztőről, a szocializmus végnapjaiban eljuthattam egy olyan helyre, amelyről az egész faluban jó ha két ember tudott.
Majd eltelik az életem harmada és újra a Bodeni-tó mellett találom magam. Itt élek, itt élünk férjemmel, már több, mint 5 éve. Erre mondják azt, hogy ez az én sorsom, a tó. Első perctől kezdve nem tudok neki ellenállni, meg akarom ismerni minden zeg-zugát. Partnerre akadok fotós férjemben és minden szabadidőnkkel és erőnkkel azon vagyunk, hogy bejárjuk a svájci, az osztrák, s a német részeket egyaránt a tó körül.
Látni akarjuk azt, ahogyan az Alpok festi a hátteret a tó zöldes kék színéhez, ahogyan a Hegau vulkanikus hegyei zöldbe borulva védelmezik, s ahogyan megérnek a cukkinik Reichenau szigetén. Amikor már vagy egy tucatnyi élményünk van, akkor elhatározom, hogy én leszek az, aki megmutatja a falumbélieknek, földieimnek, szülőhazám polgárainak ezt a felfedezésre váró csodát. Leütüm az első szavakat a gépemen: Bodeni-tó - Több mint útikönyv. Jó pár kirándulós nap, ezernyi kattintás a fényképezőn és írói munkaóra után pedig már itt is van az első magyar nyelvű útikönyv (bár én szívesebben hívnám élménykönyvnek) a dél-német csodáról, a Bodeni-tóról.
Mit jelent a "Több mint útikönyv" kifejezés? Nem az volt a célunk, hogy lexikonszerűen soroljuk fel a Bodeni-tó körüli látnivalókat, hanem szerettünk volna kedvet csinálni egy utazáshoz, hangulatokat visszaadni, élményeket elmesélni és tippeket adni. A könyvben gondoltunk azokra, akik csupán pár napra érkeznek ide, s azokra is, akik itt, vagy a közelben élnek.
Gondoltunk az autóval, vagy anélkül, a kerékpárral vagy gyalog közlekedőkre is, hiszen mi is utaztunk mindegyikkel, amikor felfedeztük ezt a vidéket.
Gondoltunk a gyermekekre, a fiatalokra és a nyugdíjasokra is, valamennyi korosztály számára nyújt élményeket a tó.
Gondoltunk azokra is, akik a természet szerelmesei, s azokra is, akik inkább a történelmet részesítik előnyben.
Körbejárhatja az olvasó velünk a Bodeni-tavat, megismerheti a három ország itt fekvő városait Überlingentől Bregenzen át Stein am Rheinig, kicsit kitekinthet a környékre, Ravensburg városára, a Rajna-vízesésre, vagy a salemi kastélyra, s még egy nagyobb ugrásra lévő (egynapos) kirándulásokra is ösztönözzük a Fekete-erdőbe, az Alpokba vagy a híres Hohenzollern-kastélyokba - csak, hogy néhányat említsek a könyvben leírt számtalan élményből.
Igyekeztünk egyensúlyt teremteni a történelmi, művészeti, szabadidős, szórakozási és gasztronómiai élmények, leírások között, s ezáltal egy könnyen emészthető, táskában is jól elférő, színes (saját) fotókkal illusztrált, jól olvasható könyvet készíteni. Döntse el az Olvasó, hogy sikerült-e! Most itt a lehetőség pár napig, hogy a könyvet előrendeljétek 10% kedvezménnyel. Később megvásárolhatjátok a Libri és Líra üzleteiben is, s szeptemberben találkozhattok velünk könyvbemutatók keretében.
Jöjjön egy aprócska részlet a Bodeni-tó - Több mint útikönyből:
"Öröm és büszkeség kavarog bennünk (amikor Kreuzlingenbe érkezünk kerékpárral). Öröm, mert annyi nagyszerű ember szemével láthattuk az Untersee svájci partját: a festő, az ostyasütő, a belle dame, az operaénekes, a várúr, a császár, a repülős, hogy csak néhányat említsek közülük.
S most pedig itt állunk Kreuzlingen szívében. A nagy és gondoskodó, a meleg és megbocsájtó szívben. Olyan szívben, amely csak egy testvérnek van. Kreuzlingennek minden korban, ma is oka van arra, hogy másodhegedűsnek, kistestvérnek érezze magát Konstanz mellett. Kisebb, fiatalabb, s még lakosai sem mindig hűségesek hozzá, de ő ennek ellenére büszkén tekint bátyjára, Konstanzra, akit megmentett már párszor az idők során. Háborúban s békében, válságban és virágzásban együtt, kéz a kézben járnak ők, két különböző ország tulajdonaként. Mi pedig büszkék vagyunk rájuk.
Amíg én a testvéreken gondolkodom, addig fotósom már fent van a tóparti kilátó tetején és hevesen integet, hogy menjek, mert ezt látnom kell."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.