Van tíz perced, hogy írni kezdj?

Christina Lee ifjúsági regényeket ír és mellett tanácsokat ad íróknak, hogy hogyan lehetnek sokkal hatékonyabbak. A tippjei nemcsak íráshoz, hanem az élet minden területéhez felhasználhatók, ahol úgy érezzük, sosem érünk a feladataink végére vagy ahol megrekedve érezzük magunkat.

“A megrekedt író mintaképe voltam sokáig. Az egyik kéziratomra már előleget kaptam, a másik a fiókban várta, hogy elolvassa a szerkesztőm és elő kellett állnom rövid határidőn belül három új könyvötlettel. Ez önmagában még nem lett volna probléma, mert ötlet az van, inkább csak azt nem tudtam, hogyan folytatnám bármelyiket pár oldal után.

Úgy döntöttem, elkezdem azt a könyvet írni, amire már megvolt az előleg. Azon kaptam magam, hogy bámulom csak az üres papírt napról napra. Az íróknak fel kellene dobódniuk attól, hogy írhatnak, igaz? Mégis, néha muszáj saját magunkat fenékbe rugdosni, hogy szavak is kerüljenek arra a lapra.

Elismerem, mindig nehézségeim voltak azzal, hogy hogyan kezdjem el, majd fejezzem be a könyveimet. Valójában alig várom mindig, hogy elérkezzünk a szerkesztéshez. Olyankor elememben vagyok, átírom, formálom, tökéletesítem a szöveget. De ahhoz, hogy ide eljussak, előbb le kellett volna valamit írnom.

Aztán eszembe jutott megboldogult nagymamám tanácsa. Amikor folyton panaszkodtam neki, hogy sosem érek a házimunka végére, azt mondta: “Miért pazarlod hétvégén a család idejét erre? Csináld azt, hogy minden csütörtök este beállítod az időzítőt tíz percre és addig takarítasz, amíg le nem jár a tíz perc. Lenyűgöző, milyen eredményt fogsz elérni tíz perc alatt. Csak tíz perc teljes koncentrációra van szükséged ahhoz, hogy tiszta legyen egy helyiség.”

Megfogadtam a tanácsát és később alkalmaztam az élet más területein is. Takarítás, edzés, könyvtornyok elpakolása, bármi felkerülhet a listára. A legtöbb esetben az történik, hogy beállítom az időzítőt tíz percre, belevágok a feladatba teljes intenzitással, majd a tíz perc lejárta után nem bírom abbahagyni, annyira belelendülök addigra.

A nagyi tanácsa egyszerű és hatékony. Mindenkinek van tíz szabad perce, ugye? Tudtam, hogy az írói munkámhoz is ezt kell használnom. De két szabályt még hozzátettem:

1. Teljesen új szavakat kell használnom.
2. Nem foglalkozom a nyelvtannal és egyéb hibákkal.

Csoda történt, működött a praktika, az időzítő lejárt, én pedig nem tudtam befejezni az írást, úgy ömlött a szó belőlem. Innentől kezdve mindig használtam a tíz perces tippet, amikor megrekedve éreztem magam.”