A regényed írása közben egy ponton muszáj elgondolkodni azon, hogyan tagold fejezetekre a szöveget. Ez nem is olyan könnyű feladat, és nem fordulhatunk a klasszikusokhoz tanácsért, mert mára már türelmetlenebbek az olvasók, nem ülhet le a történet, a fejezetekre tagolás most fontosabb, mint valaha. 

A soron következő írói klubunk vendége Boka László irodalomtörténész, egyetemi docens lesz.

Az ő munkássága több szempontból is érdekes lehet a Hadikba ellátogató vendégeink számára. Nem csupán magas színtű tudás, tudományos igényességgel végzett munka jellemzi, de számos kiállítás, tanulmánykötet és konferencia szervezése fűződik a nevéhez.

Az OSZK (Országos Széchényi Könyvtár) kiadójának a vezetője és tudományos igazgatója. 

A kisgyerekeknek sokszor mondjuk, hogy úgy menjenek át az úton, hogy álljanak meg, nézzenek körül és figyeljenek. Álljanak meg, hogy lássák, mi van előttük. Nézzenek körül mindkét irányban, hogy biztos nem jön-e autó. És figyeljenek, hogy nem hallanak-e motorzúgást valahonnan. Ugyanez a hármas szabály érvényes a könyves marketingre is Rob Eagar, a Sell Your Book Like Wildfire című könyv írója szerint.

Előfordul olyan, hogy már akkor beüt az alkotói válság, amikor épp csak nekikezdtél a könyvednek. Még bele sem melegedtél, és máris szinte lebénulva érzed magad. Az addig sziporkázó ötleteid helyén az agyadban sivatagot találsz, amiből sehogy sem találod a kiutat. Hirtelen képtelen vagy leírni egy épkézláb mondatot. Elég ebből az érzésből egy kis ízelítő ahhoz, hogy feladd az egészet és a könyv első oldalának harmadik bekezdésénél már be is fejezd az írást, majd elrejtsd a fiók mélyére. Sokan a harmadik bekezdésig sem jutnak el, olyan súlyosan nehezedik rájuk a nyomás, amit a saját könyvük miatt éreznek. Az alkotói válság olyan, mint egy nyáladzó szörnyeteg, aki válogatás nélkül vesz célba random, gyanútlan írókat.

Főleg akkor lépnek fel ezek a nehézségek, ha valaki nem teljes állásban író, hanem mellette nap közben dolgozik a munkahelyén, majd este leül és írja a könyvét. Ha te is ilyen vagy, akkor a hétköznapok kihívásai mellett még azzal is meg kell küzdened, hogy minden nap legyen idő, energia, lehetőség az írásra. Van pár tippünk, hogyan győzheted le a nehézségeket és lehetsz hatékony író akkor is, ha csak este, éjjel van időd a könyvedre.

Paulo Coelhot lehet nem szeretni, éri sok támadás és sokszor az internetes mémek céltáblájává válik, de népszerűsége, sikere íróként tagadhatatlan. Második könyve, Az alkimista hozta meg számára a világhírt, világszerte több mint 65millió példányt adtak el belőle. Rangos nemzetközi, irodalmi díjakat nyert, de talán a legkülönlegesebb mind közül, hogy Guiness világrekorder is, mégpedig az egy ültőhelyben (45 perc alatt) dedikált, legtöbb nyelvre (53) fordított könyv (Az alkimista) rekord birtokosa.

Az utószóról sokszor olvashatod azt, hogy inkább kerüld el, mert már csak nyújtja a sztorit, olyan, mintha nem mernéd befejezni a könyvedet és semmi értelme igazából, mert csak elveszed a könyv végén a csattanó élét vele. De azért ez sem ilyen fehér vagy fekete, igenis vannak olyan esetek, amikor szükséges egy jó utószó a történethez. Ahhoz nyújtunk segítséget, hogy meg tudd állapítani, hogy szükséged van-e az utószóra a könyvedhez. Ha ebben a 6 esetben a könyvedre ismersz, akkor utószóra fel!

Mi szükséges ahhoz, hogy a kéziratból valódi könyv legyen, amit örömmel vesznek kézbe az olvasók és később a szerző nem kap kritikán aluli kritikát az írásaival kapcsolatban valamelyik könyvértékelő oldalon. Tegyük hozzá, hogy ehhez kell az írói tehetség és készség. Ez ugyanúgy születési tulajdonság, mint a jó hallás, jó látás, vagy a rajztehetség. A jó hír azonban az, hogy szorgalommal, rengeteg szépirodalmi mű elolvasásával, gyakorlással és kiváló, kritikus tanárokkal a készség fejleszthető.

Aki nem tud kritikát elfogadni ezzel kapcsolatban, az bele se vágjon. Az alkotás olyan, mint a versenysport, gyakorolni és készülni kell rá tervszerűen. 

Az íráshoz gyakorlati tanácsok is szükségesek, nemcsak azok, amikben motivációt nyújtunk, hanem konkrétumok, amik alapján el tud indulni egy kezdő író is a könyv írásával. Mary Kole: Writing Irresistible Kidlit című könyvében épp ilyen rendkívül pontos tippekkel találkozhatunk, például azzal, hogy milyen szokásos ifjúsági könyvkezdéseket kerüljünk el, ha izgalmas és egyedi hangvételű könyvet szeretnénk írni, kifejezetten a fiatalabb korosztálynak.

A szerzői könyvkiadás egyik nagy sztereotípiája, hogy a könyvkiadásnak ez a módja dilettánsoknak való, a profik klasszikus kiadóhoz fordulnak. Mint minden általános igazságnak van is alapja, meg nincs is.

A kezdő íróknak jó ugródeszka lehet, de vannak olyan szerzők, akik azért maradnak ennél a formánál, hogy megőrizzék a szakmai függetlenségüket és ők maguk dönthessenek minden lépésről, a kiadástól a terjesztésig.

A profizmusba senki nem születik bele, évekig tartó, szorgalmas munka kell hozzá, amit sokan nehezen értenek meg.