Finy Petra a könyvkiadásról

Elindult a Publio Írói Klub a Hadikban. Az első irodalmi estünk vendége, Finy Petra, író-kőltő, a kortárs ifjúsági és gyermekirodalom egyik legkiválóbb írója volt.

2008. óta jelennek meg könyvei, összesen 28 kötet, melyek többsége gyerekkönyv. Két felnőtt verseskötetét (Histeria grandiflora, FISZ 2006., Folyékony tekintet, Libri 2013.) és egy regényét adták ki (Madárasszony, Libri 2012.).
Petra könyveit a kortárs grafikusok legjobbjail illusztrálták, tervezték.

Többször nyert gyermekkönyv-pályázatokon és részesült a NKA alkotói-ösztöndíjában, Lackfi Jánostól pedig megkapta a Nizzai-kavics díjat.

Az írónő beszélt a könyvkiadásról és arról, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a fiókból a könyvesboltok polcaira kerüljön az elkészült könyv. Az előadás után kötetlen beszélgetés következett az írónővel és a Publio Kiadó munkatársaival.

Azok számára, akik nem tudtak eljönni, de érdeklődtek az esemény iránt, megismételjük az est során elhangzott kérdéseket és válaszokat.

1. Köszönjük szépen, hogy megtiszteltél jelenléteddel, kérlek, hogy mesélj magadról és a könyvkiadás során szerzett tapasztalataidról! Mit írsz most?

Most egy felnőtt könyvet írok, ami a szépirodalomhoz közel áll. Egy női sorsot mesél el, egy olyan asszonyét, aki két gyermekével egyik napról a másikra ottmarad egyedül, mert a férje elköltözik tőle a fiatalabb nőhöz. Mesél arról is, hogyan szedi össze magát ez az asszony, miként építi fel magát megint a semmiből. Szeretem az erős női karaktereket, azokat, akik jelenlétükkel, tetteikkel felrázzák az olvasó lelkét.

2. Miként adsz címet a könyveidnek? Hogy keresel kiadót? 

A címadás könnyen megy: reklámszövegíró voltam, nap, mint nap figyelemfelkeltő, rövid szövegeket kellett kitalálnom sok más feladat mellett.

3. Miszerint választod ki, hogy milyen korosztálynak írsz? 

 A témához igazítom a korosztályt, vagy célcsoport specifikusan keresek egy témát.

4. Mi volt az első ovisoknak szóló sorozatod? Mesélj erről kérlek kicsit!

A Lámpalány meséi, Bögreúr meséi és a Seprűsrác meséi. Mindhárom segítő mesekönyv, mely egy olyan tematikát jár körül, ami nehézséget okozhat egy ovisnak: az elalvás, az eves, vagy a viselkedés. Nagyon szívesen írok könyveket, melyek a gyerekek egy-egy problémáját dolgozza fel: ezek jól jöhetnek a szülőknek is egy otthoni beszélgetés alapjához.

5. Melyek voltak az első iskolásoknak szóló könyvek? Miért kellett fiúknak szóló változatot is készítened a lányoknak szóló mellé?

A legelső iskolás témát taglaló könyvem az Iskolások kézikönyve volt. Ez kifejezetten azoknak a nagycsoportos, elballagni készülő ovisoknak készült, akik szeptemberben kezdik az iskolát. Elmeséli, hogy néz ki egy iskola belülről, milyen egy tanterem, a tantárgyak, hogyan fest egy iskolás napirendje, milyen az ebéd, mit csinálnak a gyerekek az udvaron. Pásztohy Panka lenyűgöző képeivel nagyon kedves kis kötet lett belőle. Fiú változata azért készült, mert az eredeti borítóján egy kislány van, és a főszereplő. Ez sok kisfiút fogott vissza, több szülő jelezte, hogy szeretnének egy fiús verziót is.

6. Hogyan tervezteted meg a borítóidat grafikusokkal? Hogyan találsz rájuk? Mesélsz egy picit erről a munkáról?

Legújabb könyvemet, az Úszósulit, ami egy kamaszoknak szóló, szerelmes regénysorozat első tagja Baranyai András tervezte. András több nagy kiadóval is dolgozik, abszolút élvonalbeli grafikus, elismert borítótervező és illusztrátor. Régóta szemeztem már a munkáival, és most sikerült egy közös könyvet alkotnunk. De a többi illusztrátorom is mind díjakkal kitüntetett, kiváló alkotóművész. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy velük dolgozhattam.

7. Mit gondolsz milyen szempontokra figyeljenek a szerzők, amikor könyvborítót terveztetnek?

Szerintem arra kell jobban odafigyelni, hogy a borító “leugorjon” a boltok a polcairól. A könyv borítója gyakorlatilag egy plakátként, vagyis mini reklámfelületként funkcionál. Minél látványosabb, egyszerűbb, könyebben dekódolható a kép és tipográfia, annál jobban megragadja a szemet.

8. Könyvíráson kívül mivel foglalkozol még mostanában?

Publikálok mostanában D.Tóth Kriszta által életre hívott WMN magazinban, ami egy roppant vagány és bátor, ugyanakkor érzékeny és, színes, csajos  weboldal. Nagyon-nagyon élvezem azt, hogy ide is írhatok cikkeket, az oldal kreatív szellemisége, impulzivitása nagyon közel áll hozzám.

9. Mi a legfontosabb különbség gyermekirodalom és felnőtt irodalom megfogalmazása között? Mire kell figyelni szerinted? 

Úgy vélem, fontos tudnod, hogy milyen célcsoporthoz beszélsz. Esetleg érdemes elképzelned magadban, hogy kiknek írsz. Érdemes ezenkívül valós tapasztalatok alapján írni, mert az így megalkotott szöveg, teljesen máshogy hat. Tapintható, érezhető, könnyebb az olvasónak megtalálni a szövegben a saját terét. Fontos, hogy a stílus egyedi legyen. Ha ifjúsági, vagy gyermek irodalomról van szó, akkor érdemes azt a szempontot is figyelembe venni, hogy egy szülő majd otthon fel fogja olvasni a szövegedet. Akár százszor is. Ezért hát nem baj,  hogyha az ő számukra is élvezhető tud lenni a szöveg, és rejt némi felfedeznivalót vagy humort.

10. Melyek lehetnek egy mai író legfontosabb szempontjai? Valósítsa meg magát, mint művész? Avagy keressen pénzt?

 Ez mindenkinek a saját szíve ügye. Mindenesetre nagy szerencse kell ahhoz, hogy a kettő találkozzon.

11. Mi a teendő kiégés, írói válság esetében?

Számomra időnként könnyítés, ha cikkeket is írok. Erőt, ihletet kell meríteni máshonnan is, főleg, ha regényeket ír az ember, mely viszonylag monoton tevékenység. Én mostanában visszatértem a rajzoláshoz is, az másfajta kreativitást igényel, és másfajta energialeadással jár, olyan típusúval, melyből lehet töltekezni is.

12. Milyen tapasztalatokat szereztél az író-olvasó találkozók során? Sokszor szoktál könyvtárakban fellépni.

Gyermekekkel találkozni mindig nagyon nagy élmény, hiszen ők sokkal őszintébbek, mint a felnőttek. Kendőzetlenebbül szeretnek, vagy épp kritizálnak. Nyilván szükség van az efféle programokhoz valamennyi pedagógiai érzékhez is. Le kell kötni a gyerekek figyelmét, elvarázsolni őket, játszani velük. Ehhez kell egyfajta bátorság, nyitottság, “gyerekesség”.

Következő írói klub április 12-én 18 órakor. Vendég Szalay Károly író, irodalomtörténész.

https://www.facebook.com/events/213411679144246/

Kocsis Nagy Noémi