Hogyan írtak elődeink? 1. A Képes Krónika

Ha érdekel a betűtörténet sorozat, akkor keress rá az előző részekre is: 17 érdekesség a kínai írásról, vagy a 7 érdekesség a kódexektől Aldus Manutiusig címűre.

irodeak.jpg

Íródeák, kódexkészítő szerzetes rajza a Képes Krónikából. 

1. Nyugat-európai könyvkészítés 

Az egyetemek elterjedésével megnőtt a kereslet Európában a könyvek iránt. Mivel a könyvmásoló szerzetesek nem győzték munkával a kódex készítést, Párizsban és Bolognában, az egyetemi városokban könyvkészítő műhelyek jöttek létre. Ezek célja a könyvkiadás volt. A céhek voltak hivatottak ellátni a könyv iránt érdeklődő diákságot és művelődni kívánó embereket új kötetekkel. 

kepes_kronika.jpg

A Képes Krónika első oldala. 

2. Papírgyártás

Az írnokok korábban pergament használtak, ez egy borjúbőrből készült nagyon drága alapanyag volt, ezért át kellett térni az olcsóbb papírgyártásra. A papír hamar elterjedt, közkedvelté vált és könnyebb volt előállítani, mint a pergamen lapokat. Létrehozták a papírfeldolgozó üzemeket, amihez fát ledarálták, áztattatták és speciális anyagokkal előkészítették. A papírgyártás feltalálása keletről, Kínából ered. A keleti Han-dinasztiában, Ho császár uralkodása idején, 89-105, Caj Lung rongyot és halászhálót használt, hogy papírt készíthessen belőle. 

a_kepes_kronika_cimkepe_nagy_lajossal.JPG

A Képes Krónika címképe, Nagy Lajos királlyal. 

3. Magyar könyvemlékek a kora reneszánszban, a Képes Krónika 

Abban az időben, amikor Angliában a nagy katedrálisok kódexkészítői dolgoztak, a kultúra szempontjából máshol is fontos alkotások jöttek létre, többek között a magyar királyi udvarbanNagy Lajos király1342-1382 udvarának, a XIV. századi luxuskódexe a Képes Krónika, Chronicum pictum volt, ami latin nyelven íródott.

Szövegét Kálti Márk másolta, vagy szerezte és feltételezhetően 1360 előtt díszítették. A szöveg egy kéz kalligrafikus írása az elejétől a végéig, minden kétséget kizáróan magyar másoló kézírása.

iniciale.jpg

Egy díszes, p iniciálé ábrázolása a Képes Krónikából. 

4. Rövid, összefoglaló története, mai helyzete

Jelenleg az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik Budapesten, jelzete Clmae 404. 

1458 és 1490 között Mátyás király udvarában őrizték, majd innen Franciaországba, később Brankovics György szerb depotához került. 

laszlo8.jpg

Szent László ábrázolása. 

A XVI. században került az osztrák, bécsi udvari, majd Osztrák Nemzeti Könyvtárba, ezért sokáig a neve bécsi Képes Krónika volt, Chronicon pictum Vindobonense. 

1932-ben kulturális egyezményt kötöttek Velencében, ennek köszönhetően 1934-ben visszakerült Magyarországra ez a páratlan értékű műkincs. 

400px-attila-popeleo-chroniconpictum.jpg

Attila vezér Leó pápa előtt. 

5. Miről szól a Képes Krónika? 

A képanyagban a magyarországi viszonyok, nemzetségek, történelmi hagyományok, legendák jelennek meg. A képek művészi fejlettsége jóval magasabb, mint a krónika szövege. Feltételezik, hogy Nagy Lajos király kedvenc festője, Hertul fia Miklós készítette a képeket.

Hertul fia Miklós gazdagon díszítette az iniciálékat, vagyis a kezdőbetűket. Bőségesen ellátta ornamentális díszítéssel, vezér és uralkodóportrékkal, azok címerével és korabeli viseletével. Az iniciálékba rejtett kis jelenetek témái: koronázás, a nemesek közötti párbeszéd. Valamint a XIV. századi divat szerint öltözött karcsú figurák. A lovagi eszmény tükröződik a Képes Krónika oldalain.

laszlo-koronazasanak_abrazolasa_a_kepes_kronikaban.jpg

Szent László király koronázása. 

Egyúttal úgy is tekintünk rá, mint a középkori művészet, történelem és kultúrtörténet egyik legfontosabb forrására. Törzsanyagában hetvenöt kiló fólió pergament tartalmaz, kötése XVI. századi papírtáblás fehér bőr, amit vaknyomás díszít. Első pergamenlapja üres, a második a címlap. A szöveg beosztása kéthasábos, a teljes szövegtükör esetén harminchárom soros.

6. Szent László és a kun

Az egyik legeredetibb képecske, az Árpád-kori templomok falain is gyakran megörökített ábrázolás a Szent László és a kun. A Képes Krónika szövegírója a következőképpen írja le a történetet: 

"Meglátott végül Szent László herceg egy pogányt, aki egy szép magyar lányt vitt lova hátán, Szent László herceg pedig úgy gondolván, hogy az a váradi püspök lánya, s noha súlyosan meg volt sebesülve, tüstént üldözni kezdte lovával, melyet Szögnek nevezett. Amikor pedig már elérte volna őt, hogy lándzsájával ledöfje, semmiképpen sem volt erre képes, mivel sem az ő lova nem futott gyorsabban, sem amannak a lova nem maradt le semennyire sem, hanem mindegyre kartávolság volt a lándzsa és a kun háta között. Így kiáltott és szólt Szent László herceg a lányhoz: »Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél és vessed magad a földre!« Meg is tette ezt. Amidőn pedig Szent László herceg a földön fekvőt közelről lándzsával ledöfte volna, ugyanis meg akarta őt ölni, a lány nagyon kérte, hogy ne ölje meg azt, hanem engedje el. Ebből is látszik, hogy nincs hűség az asszonyokban, mivel fajtalan szerelemből kívánta őt megszabadítani. A szent herceg pedig sokáig viaskodott vele, s miután inát elvágta, megölte őt. De az a lány nem a püspök lánya volt." 

laszlo5.jpg

Szent László és a kun ábrázolása a Képes Krónikában. 

A legjelentősebb oldalak a műben, a nagyobb méretű keretezett képek, amelyek szép tájain, háborús jeleneteket, csatákat láthatunk. Harcoló lovagok, sziklák között elbújó csapatok, földön heverő holttestek. Ezek az ábrázolások arra utalnak, hogy a mű festője jól ismerte, a nagy francia krónikák XIV. századi képciklusait, illetve az egyházi zsoltároskönyvek ábrázolásait.

Egyik kedvelt ábrázolás a Szent László kultusz révén meghonosodott "Szent László harca a kunnal" képtípus, ami nem csak itt, de számos magyarországi templom freskóján is fennmaradt. Lényege a kereszténység diadala.

432px-chronicon_pictum_p21_a_kepes_kronika_21_lapja_a_felso_nagy_miniatura_a_magyarok_bejovetelet_pannoniaba.jpg

A Képes krónika 21. lapja. A felső nagy miniatúra a magyarok bejövetelét Pannóniába, a "D" iniciálé bizonytalan, hogy Elődöt, vagy Árpádot, az "A" iniciálé szintén bizonytalan, hogy Álmost, vagy Árpádot ábrázolja.

7. Nagy Lajos és a Szent László kultusz

A Szent László kultusz kialakulásához az járult hozzá, hogy az 1095-ben elhunyt László királyt, III. Béla a pápa jóváhagyásával 1192-ben szentté avatta. Innen számítjuk azt a csodálatos középkori lovagi kultúrát, ami a Képes Krónikában is megjelenik. Leginkább Károly Róbert és I. Lajos hódoltak ennek a kultusznak. Nagy Lajos még aranyforintja hátoldalára is az ő képét verette. 

Hasonló hatásokra utal, a szerényebb kivitelezésű, Arisztotelész írásait tartalmazó és Nagy Sándornak írott, szintén Nagy Lajos udvarában és neki készült Secretum Secretorum. 

Kocsis Nagy Noémi

Felhasznált irodalom

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr10011816689

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása