Egy drágakő Antwerpenben.

A betűtörténet időszakaiba való utazás felér egy világ körüli kalanddal.

Általa más kultúrákat, embereket, kiadókat, a szép könyvön dolgozó tipográfusokat, fejlesztő tervezőket, grafikusokat, városokat ismerhetünk meg. 

Itt a blogon ezt tesszük vasárnapról-vasárnapra. Légy részese a kalandnak, utazz velünk te is kedves olvasó! 

A mai napon Antwerpenbe látogatunk, ahol a híres flamand festő Peter Paul Rubens élt és alkotott. Úgy tartották erről a városról, hogy: 

Gyűrű a világ, s Antwerpen rajta a drágakő. Tevan Andor

Itt dolgozott a XVI. században Christophe Plantin, aki a Plantin nyomdát is alapította. 

Peter Paul Rubens: Minerva megvédi Paxot (a Békét) Marstól (a Háború istenétől).  Háború és béke. 1629-1630. Olaj-vászon. London National Gallery. 

A család származása, Plantin szakmai munkájának első lépései 

Christophe Plantin családja eredetileg francia volt. Tours mellett született, Saint Avertinben 1520 körül. Sokáig vándorolt. Munkája és élete színhelyéül Antwerpent válaszotta. 

Szakmai munkájában az első lépés, mint oly sokaknál, akik hasonlóan kezdték a könyvkötészeti műhely nyitása volt. 

Christoffel Plantin arcképe Rubens festményén. A nyomdász nevét többféleképpen leírva is megtaláljuk a forrásokban, hol Christoffel, hol Christophe. 

1555-től kezdte el a nyomdászatot, de korábbi szakmai tapasztalatok nélkül.

Amivel azonban pótolta, az a kitűnő művészi érzék, kitartás és szorgalom volt. Munkássága révén így Antwerpen a nyomdászat középpontjává vált. 

Mitől voltak Plantin könyvei tökéletesek? Kinek volt az udvari nyomdásza? 

A tökéletes megmunkálástól, kiállítástól, megjelenéstől és szép betűktől. 

II. Fülöp király, akinek udvari nyomdásza lett kérte fel a híres Polyglott Biblia nyomtatására. Ehhez szakmai segítséget kapott Guillaume le Bé, francia betűmetszőtől, aki a korban az egyik legjobb volt. 

CHRISTOPHE PLANTIN: title page for Centum Fabulae ex Antiquis (A Hundred Old Stories), by Gabriello Faerno, 1567.  Képforrás

A bibliát összesen nyolc kötetben adták ki 1569 és 1572 között. 

Chritophe Plantin állandó munkatársa lett Francois Rapheling, aki görögöt és latint tanult Párizsban. Később Cambridge-ban tanult tovább. 

Kezdetben csak a könyveit korrektúrázta, majd később Plantin veje is lett, miután feleségül vette, annak legidősebb lányát. 

Christophe Plantin iniciáléi, 1568. Képforrás.

A leydeni időszak 

Ekkoriban uralta Németalföldet Alba herceg, aki elfojtotta a szabadságharcot. Ezért Christophe Plantin úgy döntött elköltözik Antwerpenből és nyomdájának egy részét Leydenbe költöztette. Antwerpenben maradt a veje, aki az ottani részleget vezette. 

Christpophe Plantin: Antwerpen, 1570. Lessing J., Rosenwald Collection, Library of Congress. Képforrás.

Később, amikor történelmi szempontból jobb lett a helyzet visszaköltözött Antwerpenbe és veje ment Leydenbe. 

Második lányának férje, Plantin következő veje, Johannes Morteus lett.

Ő munkásként kezdett el a nyomdában tevékenykedni és rövid idő alatt, mindenkinél szorgalmasabban dolgozva nyerte el munkaadója megbecsülését és lánya kezét. 

Christophe Plantin: Epiphanius Physiologus.  

Munkássága összefoglalója

Kiadói munkássága alatt nyomdájában több, mint ezer könyv készült el. 

Az Aldus és az Estienne betűket használta a könyvekben, amelyek révén: 

-éles és tiszta vonalúak lettek a szövegek a könyvekben. 

Görög betűket is használt, amelyek még az Aldus betűtípusoknál is szebbek voltak. 

Hangjegyeket és ezzel kottákat is nyomtatott, amelyek szintén páratlan szépséget adtak kiadványai megjelenésének. 

Peter Paul Rubens festő és felesége Isabella Brandt. Korabeli előkelő viseletben. 

A nyomda Plantin halála után 

A nyomdász halála után annak vezetését, Johannes Moretus a veje vette át Antwerpenben. 

Leghíresebb munkája a Vulgata, amelyet az Alpokon túli országokban tíz évig csak maga terjesztehetett és amelyhez az engedélyt a pápától kapta. 

Antwerpen városa esti megvilágításban. 

Balthasar Moretus, Johannes fia Rubens a festő jó barátja volt. Balthasar munkássága a kiadó virágzását is jelentette egyben. 

A XVII. század közepétől kezdve veszített a kiadó a jelentőségéből, míg a XVIII. századra meg is szűnt. 

Kocsis Nagy Noémi