Ezek a kérdések mindig jól jönnek, akkor is, ha épp most ülsz neki írni, ha most nézed át, amit írtál vagy akkor, ha elveszettnek érzed magad, mert nem tudod, hogyan folytasd a könyvedet. Segítenek abban, hogy megtartsd a fókuszt és visszatalálj a történet szívéhez.
Aki kedveli a vasárnapi betűtörténeti sorozatunkat, az minden bizonnyal a mai cikkünket is szeretni fogja. A tizenkilencedik - huszadik század fordulójának egyik legjelentősebb kiadó vállalata a Kner kiadó volt, melyet az apa Kner Izidor alapított és Kner Imre a fia vezetett tovább.
Érdekessége nem is abban rejlett, hogy családi vállalkozás volt, hanem abban, hogy folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a kor egyik legjobb magyar kiadója volt és kiváló grafikusokkal, könyvtervezőkkel dolgoztak együtt és Kozma Lajos építésszel is.
Anélkül, hogy lenne egy erős narrátor hangod, nehéz egyben tartani a történetet. Ha nincs meg a saját stílus, akkor nem tudod megragadni az olvasót, hogy ne tudja letenni a könyvet. Az írói hangod az, amitől érződik, hogy a szavak mögött egy ember áll, benne van az írás ritmusában, a szóhasználatban, süt belőle, hogy milyen értékrend szerint gondolkodnak a szereplőid. Olyan apróság, amitől érzi az olvasó, hogy ezt csak te írhattad. Ehhez hoztunk pár tippet, hogy hogyan találj rá, ha még bizonytalan lennél benne.
A Publio Írói Klub helyszíne a Hadik Kávéház, a kortárs irodalom fellegvára. A havonta megtartott irodalmi estjeink jeles vendégei írók, irodalomtörténészek, kiadó vezetők, akik megosztják velünk írás és könyvkiadás során szerzett több évtizedes tapasztalataikat.
2017. április 12-én, este hat órakor Szalay Károly író, irodalomtörténész és tanár volt a vendégünk.
Röviden az íróról. Kandidátus, József Attila díjas magyar író, szerkesztő és újságíró. A Sánta Kutya díj bizottságának a tagja. Az alternatív Kossuth díj birtokosa. A jeles novellistát, esszéistát és publicista írót, mint irodalomtörténészt főleg a szatíra és a humor szakértőjeként tartjuk számon. 2014-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét.
A legtöbb író nem főállásban ír, hanem bizony hétköznapi, néha unalmas munkát végez nap közben. Sokukat pont ez motiválja arra, hogy az írásban éljék ki minden kreatív energiájukat és teljesedjenek ki a könyveiken keresztül. Most pár kedvenc írónkat vettük górcső alá, hogy mit dolgoztak az íráson mellett, mielőtt beindult az írói karrierjük.
Vasárnapról - vasárnapra megszokhattátok, hogy mindig betűtörténeti cikkel jelentkezünk. Lévén húsvét vasárnapja, most a blogot is aktualizáljuk az ünnephez.
Ebből az alkalomból húsvéti témájú könyvekkel, kicsiknek szóló kifestőkkel, felnőtteknek való, az ünnephez kiadott cd-vel, melyen gregorián dallamok hallhatóak, kis locsoló versikékkel és régi húsvéti témájú képeslapokkal szeretnénk teljesebbé tenni ezt a napot.
Az írás fizikailag és érzelmileg is megterhelő munka. Nincs varázspor, amitől könnyebbé válna hirtelen, vannak viszont remek tanácsok, amiket ha megfogadsz, könnyíthetsz a saját dolgodon. A tapasztalat szülte Ivan Dimitrijevic tanácsait íróknak, érdemes rá hallgatni.
publiopublishing készítette ezt a képet.
Abban mind egyetértünk, hogy ha azt akarjuk, hogy az olvasók elolvassák a könyvet, akkor annak érdekesnek kell lennie. Nemcsak a történettől válik érdekessé, hanem attól is, ahogy megírod azt a történetet. Hoztunk pár tippet, hogy hogyan teheted letehetetlenné a könyved.
1964 óta a költészet napját József Attila születésnapján tartjuk. Ünnepeljünk kedvenc verseinkkel:
előadja: Reviczky Gábor
Előadja: Csuja Imre
Előadja: Sinkovits Imre
Előadja: Latinovits Zoltán
Előadja: Bodrogi Gyula
