Hess András budai nyomdájában

buda_varanak_abrazolasa_hess_idejebol.jpg

Buda várának ábrázolása. 

Örömmel látjuk, hogy szeretitek a betűtörténeti cikkeket, amelyben könyvtörténeti, nyomdászati, kódexkészítési, írói csemegéken vezetünk végig benneteket. Olvassatok Gutenbergről és a 42 soros bibliáról, Luxemburgi Zsigmondról és a Thúróczy krónikáról, vagy arról, hogy hogy készült a betű és a könyv. 

A mai napon Hess András budai nyomdászt és az ő működését vesszük górcső alá, de előljáróban szeretném elmondani, hogy mi volt az első élményem, ami ezzel a névvel kapcsolatban ért. Sokat járok a Budai Várba, lassan harminc éve és mindig érintettem a Hess András teret. Kíváncsi voltam, hogy ki volt ő, akiről e szép teret elnevezék, amelyen II. Ince pápa szobra áll. 

33_1280.jpg

Hess András tér, Buda, I. kerület. A szobor nem a nyomdászt, II. Ince pápát ábrázolja. 

Hess András az a XV. századi nyomdász volt, aki az első magyarországi nyomtatott könyvet készítette. Minden valószínűség szerint német származású volt. Geréb László budai prépost, Mátyás király tudós alkancellárja, Velencéből hívatta Budára.

Rómából ment Velencébe, ahol scriptorként, írnokként dolgozhatott és emellett elsajátította a nyomdászmesterséget. A velencei nyomdászatról és Aldus Manutius velencei könyvműhelyéről egy korábbi cikkemben itt olvashattok

1472-ben Budán állította fel, kétezer ezüstforint támogatással a hazánkban legelső és akkor még egyetlen nyomdát, amellyel a legtöbb európai államot megelőztük. Gondoljunk bele, Gutenberg a 42 soros Bibliát nem egészen két évtizeddel korábban, 1455-ben nyomtatta!

 xenophon_apologia_socratis_c_munkajanak_azaz_szokratesz_vedobeszedenek_elso_lapja_buda_1473.jpg

Xenophon Apologia Socratesének, azaz Szókrátész védőbeszédének Hess András általi kiadása, 1473. 

1473 után a nyomda működése véget ért, további nyomai nem találhatók. Egyesek feltételezik, hogy Hess András viszonylag hamar halt meg. 

Ballagi Aladár könyvében A magyar nyomdászat történelmi fejlődése című kiadványában úgy vélekedik, hogy a nyomdát valamely elemi csapás pusztította el.

Minek nevezzük a XV. századot a magyar betűtörténetben? 

A XV. század a magyar betű és nyomdászat történetében az ősnyomtatványok kora. Az OSZK az Országos Széchényi Könyvtár más könyvtárakhoz hasonlóan, az ilyen régen készült könyveket, kéziratokat az úgynevezett Ősnyomtatványok tárában őrzik. 

Budán két nyomda is létezett, az egyik Hess András, eredeti nevén Andreas Hess, és egy ismeretlen nyomdász műhelye. Mivel a régi könyveknek nem volt címlapjuk, úgy tudhatunk meg információkat a megjelenésről, hogy a könyv, kötet végén, annak záró sorában a kolofonban olvashatjuk el azt. 

A két XV. századi nyomdának összesen öt kiadványáról tudunk. Ebből tizenkilenc példány maradt fenn.

A Chronica Hungarorumból tíz példány maradt fenn. 

hess_basilius_magnus_kiadasa.jpg

Hess András: Basilius Magnus művének a De legendis poetisnek a kiadása. 

Basilius Magnus: művéből a De legendis poetisből,  egy példány maradt fenn.

Xenophón: Apologia Socratisából kettő példány.

Valamint fennmaradt Hess András, Prágában őrzött Chronicájának eredeti, Budáról származó bőrkötése. 

a_chronica_pragaban_orzott_peldanyanak_eredeti_a_budai_muhelybolszarmazo_kotese_az_elso_es_hatso_kotestabla.jpg

A Chronica Prágában őrzött változatának eredeti, budai bőrkötése. 

Milyen kiadványok jelentek meg Hess András műhelyében? 

1472-ben Budán, Hess András nyomdájában két kiadványon kezdett el dolgozni. 

Az egyik a Chronica Hungarorum, a legelső hazai nyomtatvány, amely a magyarok történetét dolgozza fel, latin nyelven. Az utolsó sorában az szerepel, hogy Budán fejezték be 1473-ban. 

 „Finita Budae anno Domini MCCCCLXXIII. In vigilia penthecostes per Andream Hess.”

A magyarországi könyvnyomtatás beindulását, Vitéz Jánosnak tulajdonítják. Ő Mátyás király nevelőjeként a humanizmus legfontosabb emberei közül való volt, udvari ranggal rendelkezett és jó kapcsolatokat ápolt Itáliával. Erről bővebben a Mátyás királyról és a Corvinákról szóló cikkemben olvashattok. 

Miért nem jelentek meg nyomtatott könyvek és Hess András művei Mátyás király udvarában? 

Vitéz Jánosnak abban volt nagyon fontos szerepe, mert könyvgyűjtés a szenvedélyei közé tartozott, hogy felhívta Mátyás király figyelmét, erre a nagyszerű elfoglaltságra. 

1470 körül alapította Mátyás a híres Corvina Könyvtárat, a Bibliotheca Corvinianát. Ennek részeivé váltak, Vitéz János egy évtizeddel korábbi Itáliából rendelt, pompás miniatúrákkal és képanyagban gazdag, kézzel festett és írott kódexei.

pozsony_latkepe_1735.jpg

Pozsony látképe, 1735 Mikoviny Sámuel ábrázolásában. OSZK. 

Vitéz János is megismerte Gutenberg találmányát, a nyomtatást.  A korban ezt úgy hívták, hogy a mesterséges írás művészete. Ő részt vett a pozsonyi egyetem alapításában 1467-ben.  

1465 május 19-én bulla hatalmazta fel Mátyás királyt, hogy egyetemet alapítson egy tetszés szerinti városban, ahol a tanszékeket (fakultásokat) és a tanárokat maga választhatta meg szabadon. S amelynek tanárai rendszeres fizetést kaptak. Az egyetemet a bolognai egyetem mintájára tervezték, Vitéz János pedig saját érseki színhelyén szerette volna megalapítani.

Végül Gmaintl István pozsonyi lakos, polgár a kincstárra hagyta a vagyonát és ezért a koronázó városban alakult meg az egyetem. 

matyas_kiraly.jpg

Mátyás király , Kolozsvár, 1443. február 23. - Bécs, 1490. április 6. 

Vitéz János azonban Mátyás királyt nem tudta rábeszélni, hogy nyomtatott könyvek is legyenek a gyűjteményében. A király azokkal az itáliai humanista körökkel tartotta a kapcsolatot, akik a kézzel festett kódexeket tartották többre, illetve a Corvina könyvműhely művészei is éjjel-nappal dolgoztak a pompás példányokon.

Vitéz János könyvbarát, könyvgyűjtő, latin szóval bibliofil ember és a képzőművészetek pártolója lévén, a reneszánsz művészet meghonosításában is szerepet játszott. Továbbá komoly kulturális programmal rendelkezett, amit meg akart valósítani. Érdeklődött a technikai újítások és a természettudományos ismeretek iránt is. 1470-ben nyomdászt hívatott hazánkba.

chronica_hungarorum.jpg

A Chronica Hungarorum egyik szép oldala. 

Miről ismerhetjük fel a Hess András nyomdájában készült kiadványokat?  

Sokféle betűtípus jellemezte Hess András nyomdáját, a kiadványok szerint. Ebből arra következtetünk, hogy készen öntött  betűket hozott, amelyeket Rómában vagy Velencében szedett össze.

A szakirodalmak korábban azt feltételezték, hogy volt matricája, de az azokról öntött betűk mindig azonosak szoktak lenni, nála viszont eltérőek. 

A 133 lapból álló Chronica Hungarorum, egy kisméretű sajtóval, nyomdagéppel készült, amin egyenként lehetett előállítani a lapokat. 

A Chronica Hungarorum körülbelül egy év alatt készült el. V. Ecsedy Judit kutató szerint a Chronica egy-egy lapjához kétezer-kétezer betűt használt fel. Összesen körülbelül tízezer betűje volt, ami negyvenöt kilogrammot nyomott. 

a_cronica_hungarorum_egyik_lapja.jpg

Hess András: Chronica Hungarorum. 

Mi is pontosan a Chronica Hungarorum? 

A Chronica Hungarorum a XIV. században létrejött krónika kiadvány egyik változatamely az  I. Károly Róbert, 1308-1342, király idejében működő, János budai minorita barát művét követi tartalmában.

Rövidebb a Képes Krónikánál, Nagy Lajos, 1342-1382, luxuskódexének a szövegénél. A Képes Krónikáról szóló cikket itt találjátok. 

A Képes Krónikáról nevezték el a közel azonos szöveget tartalmazó kódexeket is, a Budai Krónika krónikacsaládjának tagjait, amelyek közül a legkorábbiak az Acephalus és a Zsámboki kódexek. 

Milyen részekből áll össze a Hess András által nyomtatott Chronica Hungarorum? 

A már említett korábbi krónikákon kívül, a hunokról szóló részt közvetve Kézai Simon Gesta Hungarorumából vette át. A budai, minorita szerző művéhez a szerkesztő hozzáillesztette a Küküllei János által írt Nagy Lajos király, 1342-1382 életrajzot.

A nyomdász az 1382 és az 1468 közötti évek történetét vázlatos ismertetéssel egészítette ki. A krónika vége teljes egészében Hess András önálló munkája. 

vizjel_hess_hess_andras_vizjele.jpg

Hess András nyomtatványaiban használt vízjelei. 

A végleges elkészítési dátum 1473. június 5-e pünkösd. Terjedelme hetven fólió. A krónika magyar történelmi tartalmán kívül még azért is érdekes, mert más nemzetektől eltérően, a nyomdász első munkája nem a nyomtatott Biblia volt. Mint ezt Gutenberg esetében is láttuk.  

A Chronica Hungarorum előszavában Hess András megemlíti, hogy Budára őt Kárai László, budai prépost hívta. Költségeit is fizette. 

Hogy nézett ki a Chronica? Milyen betűtípussal készült? 

Tíz darab maradt fenn a Hess András által nyomtatott krónikából. Kis fólió formátummal rendelkezik és százharminchárom nyomtatott lapból áll. 

Első nyomtatott lapján Hess András által írott ajánlás olvasható. 

Milyen betűtípussal készítette? Betűtípusa alapján egyetlen reneszánsz antikva ősnyomtatványtípussal készült. A példányok többsége rubrikált, ami azt jelenti, hogy a fejezetcímek és a nagybetűkkel kezdett mondatok, sorkezdetek pirossal vannak kihúzva.

 

a_hess_andras_fele_reneszansz_antikva_osnyomtatvanytipus.jpg

A Hess András által használt reneszánsz antikva ős betűtípus és azzal készült nyomtatás. 

 

Egyes köteteket szebben, gazdagabban, másokat kevésbé gazdagon kézzel díszítették. A nyomtatásnál kihagyták a kezdőbetűket, amiknek helyére piros tintával egyszerű iniciálékat rajzoltak, de ez lehetett kék tinta is, vagy használhattak színes tintákat, indafonatos díszítéseket is.

Azok a betűk, amelyekkel ezt a Chronicát nyomtatta, Hess András kiadta még Basilius Magnus Xenophón kötetet is.

hess_andras_a_chronica_egyik_oldala.jpg

A Chronica Hungarorum egyik oldala. 

Mi volt Hess András nyomdájának működése utáni helyzet? 

Hess András 1473-as nyomdai működése után, körülbelül fél évszázadon keresztül nem hoztak létre nyomdát Magyarországon. Mátyás király 1490-es halála után eluralkodott a káosz az országban. 

1526-ban a mohácsi vésszel és a török uralom kezdetével a helyzet nem volt olyan, hogy nyomdát lehetett volna létesíteni.

matyas_kiraly_arcmasa.jpg

Mátyás király portréja. 

Amikor Buda elesett, akkor sem az osztrák fennhatóság alatti részen, sem a törökökhöz tartozó részen, sem az Erdélyi Fejedelemségben nem volt még nyomda.

Ahol azonban egy idő után zavartalanabb volt a gazdasági fejlődés, egyes történelmi területeken, nagybirtokokon vagy virágzóbb kultúrájú városokban, Felső – Magyarországon, mai nevén Felvidék és Erdélyben indulhatott meg a nyomdászat. 

A mohácsi vész után  erősödtek meg a nemesi családok, a Nádasdyak, Perényiek,  Zrínyiek, Balassiak, akik korszerű gazdálkodást folyattak a birtokaikon és a művelődésre, annak terjesztésre jelentős összegeket fordítottak.

Tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a kultúrához. Iskolák létesítettektehetséges magyar ifjak külföldi tanulmányait fizették, írókat segítettek, prédikátorokat támogattak, a magyar könyvnyomtatást finanszírozták.

Kocsis Nagy Noémi 

Felhasznált irodalom 


A budai Hess András tér, I. kerület, fotóforrás: Anna Kudryavtseva

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzoikonyvkiadas.blog.hu/api/trackback/id/tr4611992680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása