Nem kell mindent elhinni 

Dr. Helen Karának már szerzői és kiadói kiadásban is jelentek meg könyvei, határozottan a profik közé tartozik, akire érdemes hallgatni, ha írásra adod a fejed. Összegyűjtött pár olyan mítoszt, ami körüllengi az írást, írókat, és amik egyáltalán nem igazak, úgyhogy nem szabad hallgatni arra, aki ilyeneket mond neked.

Első mítosz: Írni könnyű, bárki tud könyvet írni

Igazából az írás nehéz ügy. Olyan, mint a hosszútávfutás, zongorázás vagy a lovaglás: szükség van hozzá rengeteg gyakorlásra, mielőtt jó leszel benne. Ráadásul míg a zongorázás, lovaglás és futás technikáit meg tudják mutatni neked, addig az írásnál senki sem mondja, hogy “Figyelj, így kell ezt csinálni.”Az írás egy magányos tevékenység, minden az író fején belül történik. Kívülről maximum annyit láthatsz a folyamatról, hogy az író ül a gép előtt és veri a billentyűzetet, miközben mered a képernyőre. Vagy ül a gépe előtt és kibámul az ablakon, mozdulatlan kézzel. Megfigyelés útján nem lehet eltanulni az írást, főleg azt nem, hogy számodra mi a legjobb technika.

Howard Becker szociológus szerint azért keletkezett ez a mítosz, mert az emberek csak az írás végeredményét látják, a folyamatról, munkáról, ami mögötte van, fogalmuk sincs. Az az egy biztos, hogy aki jól ír, amögött nagyon sok — még annál is több — gyakorlás áll, ugyanúgy, mint a nagy sportolók és sikeres zenészek mögött. Ahogy a sportolóknál és a zenészeknél, úgy az íróknál is más és más a munkamenet, a kreatív stratégia. Ki kell próbálnod a különböző stratégiákat ahhoz, hogy rátalálj a sajátodéra. Közben pedig légy résen, hogy ne verd át magad. Ha mondjuk egy olyan stratégiát találsz ki, hogy mielőtt nekiülsz írni, kitakarítod mindig a lakást, akkor gondold át, hogy valóban a takarítás hozza fel benned a kreativitást, ihletet, gondolatokat és segít írni vagy inkább csak halogatásra használod.

Második mítosz: Sok szabadidő kell az íráshoz

Igazából azok az emberek, akiknek sok idejük lenne az írásra, sokkal többet töltenek belőle halogatással, mint ténylegesen az írással. A tapasztalt írók szerint sokkal többet ér, ha kis falatokban gondolkodsz, és nem akarsz túl nagyot harapni. Ez azt jelenti, hogy jobb, ha lebontod részfeladatokra az írást és időkeretet szabsz magadnak. Például elhatározhatod, hogy 200 szót fogsz írni vacsora után, tévézés előtt. Ne ess abba a hibába, hogy azt gondolod, ilyen keveset nem is érdemes írni, mert az a 200 szó pont 200 szóval több, mint a nulla és ha 5 napon keresztül betartod ezt az elhatározást, akkor a hét végére már 1000 szavad lesz.

Fontos, hogy abban az időben, amit az írásra szánsz, zárj ki minden mást: nincs takarítás, email nézegetés, Facebookolás, semmi. Még a telefonodat is halkítsd le, hogy ne csipogjon, amikor levelet, üzenetet kapsz. Így rászorítod magad, hogy tényleg az írással foglalkozz.

Harmadik mítosz: Az írás az első oldaltól az utolsóig zajlik

Sokan gondolják, hogy az írók úgy ülnek neki a könyvnek, hogy elkezdik az első fejezetnél és befejezik az utolsónál. Nem így van. A legtöbb író valahol a könyv közepén kezdi el a történetet, általában a mű csúcspontja kristályosodik ki benne először és utána írja meg hozzá az előzményeket és következményeket. Ide-oda ugrál a történetben, nem lineárisan halad vele.

Negyedik mítosz: Mindenfajta íráshoz ugyanaz a képesség kell

Mert az írás annyi, hogy helyes sorrendben leírjuk a szavakat és értelemmel töltjük meg a mondatokat. Pedig egy novella vagy egy használati útmutató, esetleg egy memoár megírása mind más képességeket kíván az írótól. Vannak persze hasonlóságok, mint hogy használ mindegyiknél metaforákat, hasonlatokat és a többit. De az igazán nagy különbség köztük az olvasóközönségük. Mindegyik olvasótábornak mások az elvárásai és kívánságai, az író feladata pedig az, hogy a szöveg betaláljon az olvasóknál.

Ötödik mítosz: Az íráshoz ihlet kell

Ha ebben hittél eddig, akkor ne várj többé a múzsádra, nem jön el. Te vagy az, akinek le kell ültetnie saját magát az asztalhoz és szavakat vetni a papírra vagy képernyőre. Remek érzés, amikor az ihlet megtalál, de kiszámíthatatlan és nem biztos, hogy bármi jó sül ki belőle. A kitartás és állhatatosság sokkal hasznosabb társad lesz, ha író szeretnél lenni, mert az írással is úgy van, mint az evéssel: írás közben jön meg az ihlet.

Viszont a jó hír: Az írás megtanulható

Az írást valóban meg lehet tanulni. Mégpedig úgy, hogy csinálod orrvérzésig. Ha írni szeretnél, akkor ülj neki, írj bármit, ami neked fontos, bármilyen műfajban. Csak írd le, ami benned van, ráérsz később gatyába rázni. Az írás ráadásul segít tisztázni az érzéseidet, rendezni a gondolataidat és csiszolja az ötleteidet. Ha nem írsz, amikor úgy érzed, írnod kell, az csak szorongáshoz és csökkent önbizalomhoz vezet, úgyhogy vedd úgy, hogy a pszichológusod javaslatára el kell kezdened az írást.