Kedves olvasó, te tisztában vagy vele, hogy amikor nyomtatott könyvet foghatsz a kezedben, akkor azt kinek köszönheted?
Gutenberg 42 soros bibliája.
Igazából könnyű lenne azt mondani, hogy Johannes Gutenbergnek, de valójában nem. Vagy nem csak neki. A nagy feltaláló, ahogy mondani szokták "jókor volt jó helyen". Ez persze semmit nem von le az ő tehetségéből, invenciózus megoldásaiból, a nevéhez fűzhető találmányokból, a nyomdagépből, a festékező labdacsból, vagy a 42 soros bibliából.
Mainz városa, ahol Gutenberg élt.
Gutenberg idejében még sokan nem rajongtak a nyomtatott könyvekért, ezért az ő élete, találmánya és céljai csak egy nagyon-nagyon küzdelmes élet és sok probléma árán oldódtak meg. Ha egyáltalán megoldódtak. Az viszont kétségtelen, hogy a kultúrtörténetben a neve fennmarad örökkön-örökké. És egybeforr a nyomtatással.
Itália, a nyomtatás hajnala
Gutenberg abban az időszakban élt Mainzban, Németországban, amikor Velencében már virágzott a nyomtatás. Itáliában, Velencében Aldus Manutius tevékenysége számottevő, aki Francesco Colonna művét a Hypnerotomachia Poliphili-t 1499-ben nyomtatta. A könyv mind betűtípusában Poliphilus, mind rajzi anyagában számottevő mű. Az illusztrációkat a kor legnagyobb festőinek művei ihlették. Műhelyében sorra születtek a szebbnél-szebb nyomtatott könyvpéldányok. Ha érdekel ez a téma olvasd el a korábbi cikkemet a 7 érdekesség a kódexektől Aldus Manutiusig.
Gutenberg nyomdagépe, ami az ő munkálkodásától kezdett elterjedni.
Ugyanakkor ott volt a firenzei reneszánsz könyvkultúra is, ahol a kézzel írott kódexek iránti igényt, két erre hivatott, híres írás-művész elégítette ki.
Niccolo Niccoli és Gian Francesco Poggio Bracciolini voltak a kódexek legfőbb mesterei. A firenzei műhelyekben számtalan remek kézzel készült könyv készült. Vespasiano da Bisticci híres könyvkereskedő, a következőképpen nyilatkozott a dologról.
"Könyvtárainkban a könyvek felülmúlhatatlanul jók, mindegyiket tollal írták, és ha egyetlen nyomtatott könyv is közéjük kerülne szégyenlené magát ilyen társaságban."
A Bibliotheca Laurenziana, amelyet Michelangelo Buanarotti tervezett és ahol számos kéziratot, kódexet őriznek.
Ratdolt és Plantin nyomdászok voltak azok, akik a nyomtatott betű rangját szerették volna kiharcolni, abban a korban, amikor az emberek többsége még analfabéta volt.
Miben állt az ő újításuk?
A könyvek szerkezetének, a megjelenés módjának, a több koron át ívelő stílusnak a létrehozása volt. Azok a betűk, amelyeket megalkottak, ma is sok tipográfusnak szolgálnak mintául.
A firenzei Bibliotheca Laurenziana pompás előcsarnoka, amit Michelangelo Buanarotti szobrász és építész tervezett reneszánsz stílusban.
Mi volt a németországi helyzet? Melyek voltak Gutenberg újításai?
A kor németországi nyomdászai munkájukkal mindent megtettek azért, hogy ezt a nyomtatott könyvekkel szembeni téves felfogást eloszlassák. Északon Gutenberg, Fust és Schöffer nyomdászok váltak az új szemlélet úttörőivé.
Johannes Gutenberg arcképe.
Johannes Gutenberg, német feltaláló, teljes nevén Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, Mainzban született 1400 körül és 1468. február 3-án halt meg. Johannes Gutenbergnek, egyetlen könyvben és nyomtatványban sem szerepel a neve. Pontos születési dátuma ismeretlen, vagy az 1390-es évek végén, vagy az 1400-as évek elején született.
A következő találmányokat kötik a nevéhez:
1. a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás,
2. a betűfém,
3. a kézi öntőkészülék,
4. a nyomdafesték,
5. szedő-sorjázó vagy más néven szedővas, winkel,
6. a kézisajtó és a
7. festékező labdacs európai feltalálója.
Neki tulajdonítják a könyvnyomtatást és mozgatható betű alkalmazását is.
Gutenberg betűket tartalmazó szekrénye.
Más vélemények szerint nem mind az ő találmányai, inkább úgy gondolják, hogy ő az, aki a korban már meglévő újításokat egybegyűjtötte és alkalmazta, de mi nem szeretnénk elvitatni az érdemeit. Az biztos, hogy a korban sokan kísérleteztek könyvnyomtatással, mint ahogy az itáliai példákból ki is derül.
Gutenberg találmányai a 42 soros Biblia előtt, bírósági perek és kalandok
A Gutenberg Biblia egyik szép oldala.
A világ első 42 soros Bibliáját, 1455 táján készítette a német feltaláló Mainzban. Azért mondjuk azt, hogy táján és nem pontos a dátum, mert Gutenberg dokumentumok elvesztek. 1462 októberében, két rivális érsek közötti háborúban kifosztották és felégették a helyet, ahol tárolták. A XVII. században a város megszenvedte a harminc éves háborút. A XVIII. században a "francia forradalom csőcseléke pusztított benne"- ahogy Simon Loxely betűtörténet kutató fogalmaz.
Gutenberg nyomdagépe.
Fiatal emberként, mint a legtöbb nyomdász, festő, szobrász, metsző a korban úgy szerzett gyakorlatot, hogy apja jó kapcsolatot ápolt a püspöki pénzverdével és ott helyeztette el tanulni. Johannes Gutenberg nevét négy dátum, esemény kapcsán maradt fenn a városi könyvek irataiban:
1. 1420, apja végakaratát intézi.
2. 1430, a mainzi tanács engedélyezte a száműzött hazatérését, mert valamilyen kihágás miatt kitiltották a városból.
Mainz városa, ahol Gutenberg élt. A székesegyház látképe.
3. 1434-ben letartóztatták vissza nem fizetett adósságért és házassági ígéret megszegéséért.
4. 1439. Bíróság előtt állt, mert egy olyan találmányt akart elfogadtatni, amelynek a lényege a drágakő-csiszolás volt. Ezt barátaival, üzlettársaival találták ki abban a korban, amikor a nagy katedrálisokat, székesegyházakat búcsújáró helyként is számon tartották. A zarándokok egy-egy szent ereklyéit keresték fel. A csiszolt drágakövek, tükrök azt a célt szolgálták volna, hogy a távol álló zarándokok számára az ereklyéből áradó fényt felfogják és azt gondosan elcsomagolva hazavigyék. Jó ötlet volt, de per lett belőle.
A 42 soros Biblia.
Gutenberg legfőbb műve, a 42 soros Biblia
Hogyan jutott el odáig, hogy megalkossa élete legfőbb művét? Mint olvashattuk mindenféle találmánnyal kísérletezett korábban. Három társa Andreas Dritzhen és Konrad Saspach, aki esztergályos és Hans Dünne, aki aranyműves volt készítették el az első nyomdagépet. Konrad Saspach a prést tervezte meg, Hans Dünne a betűket formázta meg. Dritzen azonban meghalt pestisben. A bírósági iratok a tevékenységüket csak "kaland és művészetként" jegyzeték fel. És valóban kaland volt, mert nagyon titokban kellett tartani a találmányt, főként azok után, hogy Dritzhen halálával annak testvérei is szerettek volna részesülni a nagy nyereséggel kecsegtető üzletből.
A Gutenberg Biblia egyik csodálatos oldala.
Hogyan is kell elképzelni a 42 soros Bibliát? Miért nevezik 42 sorosnak? Mert csak 42 sorból áll?
"Gutenberg nevét maradandóvá teszi az a Biblia, amelyet a világ 42 soros Biblia néven tart számon, az oldalankénti sorok számára utalóan. A több mint 1200 oldalas mű 1455 körül készült el. Sokak számára ez a könyv mindmáig a világ egyik legszebb könyve, esztétikai és technikai értelemben egyaránt." Simon Loxely
Mitől volt más, miben hasonlított a korábbi könyvekhez, kódexekhez?
Gutenberg sajtójának, présének a részletei.
Gutenberg, noha sok vállalkozása nem járt sikerrel, azzal mindenképpen tisztában volt, hogy amin dolgozik, annak változásait, mint a változásokat általában az emberek nem szeretik. Ezért, hogy a találmánya piacképes legyen a Biblia betűtípusainak kialakításakor olyasmit terveztetett, ami a korábbi kódexek látványvilágában már természetes volt.
Gutenberg textúr fontja, betűtípusa, amelyet használt.
Korábban a kolostorokban gótikus betűkkel írtak a kódexekbe, az első nyomtatható betűket is ennek mintájára kísérletezték ki. Vagyis Gutenberg arra törekedett, hogy a kézzel írt bibliákat kövesse megjelenésben. Azért nem is kívánt változtatni, a korábbi biblia-képen, mert önmagában a nyomtatás, mint technikai újítás nagy kísérlet volt, ezért biztosabb sikert lehetett aratni a megszokott séma, új szempontok szerinti előállításával.
Videó Gutenberg Bibliájáról a Harry Ransom Centerben: https://youtu.be/gMiV2Uf_2cU
Mai szemmel nézve a kutatók számára nem az okozza a rejtélyt, hogy egy oldalon meg kell fejteni a 42 sort. Gutenberg Bibliájának a nehezen értelmezhetősége a betűkombinációinak változatosságából fakad. Többféle betűtípust használt. Korábbi betűtörténeti cikkeimben olvashattatok arról, hogy mit jelent a matrica és a patrica. Gutenberg főművében patrica kombinációkat használt. Hogy megtudd mi a különbség a patrica és matrica között olvasd el a korábbi cikkemet is.
A Biblia szépsége nem csupán a gótikus betűtípus soronkénti arányos elhelyezkedésében, de a rajzos díszítések, növényi indák, ornamentikák, madarak, virágok festésében is megmutatkozik.
A teremtés története, a Genesis a Bibliából.
Milyen találmányokat sorolunk még Johannes Gutenberg nevéhez?
1. Feltalálta a könyvnyomtatást.
2. Kikísérletezte az olaj alapú nyomdai festékeket.
3. Szerkeszthetővé tette a kéziratot.
4. Lehetővé tette a levonat kinyomtatását.
"A könyvnyomtatás a második évezred legjelentősebb találmánya." Simon Loxely.
Ezen a videón azt nézhetjük meg, hogyan dolgoztak Gutenberg és nyomdásztársai:
A Gutenberg által bevezetett találmány hatására minden megváltozott. Elkezdődött a reformáció, s hatására a biblia nyomtatása, elkészítése is egyszerűbbé vált. Korábban a bibliák kiadása az egyház hatáskörébe tartozott. Rotterdami Erasmus a kor nagy gondolkodója és Luther Márton vallás reformátor írásai nagy hatást váltottak ki. Műveiket immár nyomtathatták, "röplapokon" is terjeszthették. Így tett Luther Márton is, aki a wittenbergi vár falára kiszögezte az új gondolatainak, követeléseinek pontjait.
Így készítették a könyvet Gutenberg műhelyében.
Milyen volt Gutenberg betűje?
Fém betűjének összetevői a következők voltak: 80 % ólom, 15 % antimon és 5% ón + nyomdafesték. Betűtípusa, a ma Texturnak nevezett gót típus volt, jellemzője, hogy az egyenesen álló nyújtott betűkből álló ábécé volt.
Betűi, ábécéje inkább a mértani formák szerint tervezett volt. Nem jellemezte íves vonalvezetés, hanem derékszögek és egyenes vonalak kombinációi. A korábbi írott ábécéktől eltérően rövidebb fel és lenyúló betűszárak, hogy a sorok sűrűbbek legyenek egy-egy oldalon.
Meddig használták Gutenberg betűit?
Ezt a betűtípust majdnem ötszáz évig használták Észak-Európában, Svédországban a XIX. század végéig, Németországban a második világháborúig. Angliában az első nyomtatott könyvek, William Caxton könyvei is gót betűvel készültek.
Az Old English betűtípus.
Az ő alkalmazottja Wynkyn de Worde a Fleet Street atyja, 1520-ban már antikvával nyomtatott, amelyet főleg Shakespeare műveiben használtak. Angliában a gótikus betűtípus, lekerekített, cikornyás, díszített betűtípus, amelyet Old Englishnek neveznek, s helyi érdekességnek számít állt a legközelebb Gutenberg betűjéhez.
Mikor használják a grafikusok Gutenberg betűtípusát?
Vagy a ma betűtörténetben Old Englishnek nevezett, a könyveiben is fellelhető típusok variációit?
Ha régi hangulatot kívánnak felidézni, szatócsbolt, régi stílusú étterem, olyan kiadványok, amelyek a múlt hangulatát idézik, akkor ezt a betűtípust használják. Észak-franciaországi cégéreken használják, ami Paul Renner XX. századi tipográfus szerint, azt jelenti, hogy ebből a régióból ered és nem Németországból.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.