Te, aki ezt a cikket olvasod valószínűleg ugyanannyira rajongsz a betű és könyvtörténetért, mint mi itt a blogon.
Úgy tűnik ez a hét a nagy magyarokra visszaemlékezés jegyében telik.
Csütörtökön Arany János költő születésének 200. évfordulójáról emlékeztünk meg. A mai napon az egyik legnagyobb betűtervezőről, Misztótfalusi Kis Miklósról fogunk.
Ő az a nyomdász, kiadó, aki Erdélyben született, Hollandiában tanult, a betűtervezés átmeneti korszakának egyik legkiemelkedőbb mestere, az úgynevezett hollandi típusok megteremtésével.
Misztótfalusi Kis Miklós, Muhi Sándor grafikáján. Alsó-Misztótfalu, Erdély 1650- Kolozsvár, 1702. március 20.
Betűtit sokáig Anton Janson munkásságának hitték. Az ő nevéhez fűződik az első, magyar nyelvű, nyomtatott szakácskönyv kiadása 1698-ból. A Biblián kívül, amit Károli Gáspár fordítása alapján adott ki újból.
1. Sorsfeladata, szakmai élete néhány mondatban
Halálának háromszáztizenötödik évfordulóján, beszéljünk a magyar betűtervezés és könyvkiadás óriásáról Misztótfalusi Kis Miklósról.
Egész életét és energiáját ennek a hivatásnak szentelte.
A nemzetközi betűtörténet egyik legnagyobb érdekessége és félreértése, hogy a Janson betűtípust sokáig Anton Janson holland kereskedő találmányának hitték és nem Misztótfalusi munkájának.
De miért?
Ha elolvassuk a cikket mindenre fény derül.
Az Amszterdamban nyomtatott, úgy nevezett "Aranyas" biblia.
Misztótfalusi Kis Miklós, Alsómisztótfalu, Erdély 1650. -Kolozsvár, 1702. március 20., a XVII.-XVIII. század egyik legkiválóbb betűtervezője Erdélyben, Misztótfalun született jobbágy szülőktől.
Egyháza megbízásából, fiatal református tanítóként, a Biblia nyomtatása ügyében ment Hollandiába.
Felettesei által adott feladatot egyházi és nemzeti ügyként fogta fel, amit hivatásához méltóan kell teljesíteni.
Misztótfalusi Kis Miklós kiemelkedő műveltséggel rendelkezett, sokkal tájékozottabb volt kortársainál, egyházi és világi feletteseinél.
Később megbízói, sok más magyar kiválóság sorsához hasonlóan halálba üldözték.
2. Milyen korszakban alkotott?
A korszakot, amelyben élt átmeneti betűfejlődési, késői barokk, korai klasszicista korszaknak nevezhetjük.
Ami Misztótfalusi Kis Miklós élete után következett, azt nevezzük tipográfiai klasszicizmusnak. A betűművészet szempontjából XVIII. század utolsó és a XIX. század első harmadában jellemző.
A betűtörténeti klasszicizmus párhuzamosan fejlődött a képzőművészeti, a festészeti és grafikatörténeti, valamint az építészeti klasszicizmussal.
Francois Gerard festménye: Madame Recamier 1805-ben. Hetvenöt évvel Misztótfalusi Kis Miklós halála után született, egy jóval szabadabb és gazdagabb világban. A hírneves asszony a klasszicizmus festészetének ikonikus modellje. Madame Recamier 1777. december 4-én született Lyonban és 1849. május 11-én halt meg Párizsban. Juliette Recamier irodalmi szalont nyitott, amelybe válogatott társaságot hívott. Barátnője volt Madame de Stael és jó kapcsolatot ápolt Chateubriand-dal. A Napóleonnal szembeni ellenállás példaképe. Akár már "Janson" antikvával nyomtatott könyveket is olvashatott.
Misztótfalusi a XVII. században alkotott, mint betűmetsző és betűtervező, az ő munkássága is hozzájárult az úgynevezett hollandi betűtípus létrejöttéhez.
Többek között az ő nevéhez fűződik, a betű reneszánsztól a klasszicizmusig tartó átalakulása.
Misztótfalusinak és kortársainak működése tökéletesen beleillik abba a sorba, ami a római kőtábláktól és írástól eredeztethető, a kódexek gótikus és reneszánsz betűin és a Gutenberg elveken keresztül vezet, hogy a napjaink betűtípusaihoz jusson.
3. Miért nem tudtunk sokáig róla?
Misztótfalusi Kis Miklós érdemei és kvalitásai azért nem szerepeltek sokáig a köztudatban vagy világszinten, mert nem volt ismert a tény, hogy munkásságát tévesen Anton Jansonnak tulajdonították.
Ez úgy történhetett meg, hogy amikor Misztótfalusi hazatért hazájába Erdélybe, akkor Jansonnál a holland kereskedőnél hagyta a teljes betűkészletét és ezért annak nevével maradt fenn a betűtörténetben.
A XVII. századi Magyarország nyomdahelyei.
Erdély történelmi sajátosságai, a nehezebb életkörülmények, a szerényebb anyagi lehetőségek folytán Misztótfalusi otthon sokszor csak kopott betűkkel, durvább minőségű papírral, vagy gyengébb festékkel tudott dolgozni, mint Hollandiában, ahol a mesterséget tanulta.
4. Hogyan tett meg mindent céljai elérése érdekében?
Az otthoni, erdélyi nehéz helyzet ellenére is nagyon keményen küzdött a fennmaradásért, az általa igaznak vélt ügyért, hogy korszerűsítse a magyar nyomdászatot.
A maga idejében, teljes mértékben modern embernek számított.
Külföldön tanult, ismerte a kora legjelentősebb szakmai fejlesztéseit, tudását pedig hazavitte.
Gondolatai az általa legfontosabbnak tartott eszközzel, a tipográfiával öltöttek érthető formát.
Misztótfalusi iniciáléi.
Nyomdai ismereteit és a betűmetszést, az amszterdami Blaeu műhelyben tanulta.
Célja a magyar nyelvű Biblia nyomtatása volt, amelyet 1685-ben készített el végül Amszterdamban.
1687-ben pedig külön az Új Testámentumot is kinyomtatta.
4. Tanulmányai, külföldi útja
Misztótfalusi azért ment Hollandiába, hogy ott remek tudású, jó szemű és kiváló arányérzékkel rendelkező mesteremberektől tanuljon.
Haiman György
Hollandiában megszerzett tudását munkássága során kiválóan érvényesítette.
A tipográfiájára jellemző legfontosabb szempont az volt, hogy megtanulta az ábécé minden egyes betűjét acélbélyegzőbe, patricába vésni. Matricát is készített.
Misztótfalusi maga volt a betű technikusa, formálója és művésze, aki ráébredt kora szükségleteire.
Amszterdamban megrendelésre cirill ábécét is készített. Akkor került Hollandiába, amikor az úgynevezett tőkés fejlődés elindult, ez az időszak ugyanakkor nagy változásokkal járt.
Misztótfalusi Kis Miklós: Pax Corporis, Papai Pariz Ferenc írása:"Az emberi test nyavalyáinak okairól, fészkeiről s azoknak orvoslásának módjairól szóló trakta." 1695-ben megjelent orvosi könyv.
5. Hogyan alakult a betűtörténet Misztótfalusi előtt?
A XV. században az Aldus Manutius által nyomtatott Hipnerotomachia Poliphili a reneszánsz nyomdai betű legkiemelkedőbb példája nemcsak Velencében, Itáliában, hanem világviszonylatban is.
A XVI. században Claude Garamond munkássága határozta meg a könyvek arculatát, nem véletlenül olyan népszerűek az azóta készült újabb betűváltozatok.
A humanista írásnak jellemzően nem volt nagybetűje. Ha címeket írtak, akkor a római kőtáblák feliratainak kapitális betűit használták. Az első nyomtatott latin betű egyrészt átvette a humanista minuszkulát, másrészt az előbb említett kapitálisokat.
Szenczi Molnár Albert latin nyelvről fordított műve: Discursus de Summo Bono, azaz Diskurzus (tárgyalás, beszéd) a legfőbb jóról. Kiadta Misztótfalusi Kis Miklós, 1701-ben, Kolozsváron.
6. Misztótfalusi Kis Miklós korának legfontosabb betűfejlődési eredményei
Az a korszak, amelyben Misztótfalusi élt és dolgozott, az olvasás és a könyv elterjedésének időszaka volt.
A toll használatának hagyományából alakul ki a nyomdászatban a vékony és a vastag szár. Tudni illik felfelé húzva a tollat vékony, lefelé húzva vastag vonalat kapunk.
A betűfejlődés összefüggésben volt a könyvek kiadásával.
A legszembetűnőbb változások a XVIII.-XIX. század folyamán zajlottak le.
- A hagyományos betűformáló jegyeket körzővel-vonalzóval szerkeszthető formák váltották fel.
- A kézírás és a tollvonásokból származó kezdő és befejező vonalak kiegyenesedtek. A ferde tengelyű kerek betűk függőleges szimmetriatengelyekre épültek.
- A lapidáris (kerekded) betűtalpakat egyenes vonalkák váltották fel.
-
A betűk vékony vonalai erősen elvékonyodtak, a vastagok jóval vastagabbakká váltak.
Misztótfalusi Kis Miklós kiadása, Werbőczi István: Tripartitumának, azaz Magyar és Erdélyországnak három részre osztott törvénykönyve, ki-nyomtattatott Kolozsváratt 1698-ban.
7. Misztótfalusi szakmai nagysága, újítása
A reneszánsz és a klasszicizmus között a barokk kor található. A folyamat az 1600-as években kezdődött és fokozatosan alakult át az 1700-as években.
Azt a betűtípust, ami már nem reneszánsz, de még nem klasszicista, a szakirodalom vagy késő reneszánsznak vagy barokknak, esetleg átmenetinek nevezi.
Misztótfalusi Kis Miklós ebben a korszakban tanult és alkotott, amikor Hollandiában a gazdaság növekedésével kulturális fejlődés is elindult.
Az ottani betűmetszők munkája nagy változáson esett át, így ezeket Európában hollandi betűkként is számon tartják.
Antwerpen, a régi "piac" tere.
A németalföldi nyomdászatnak komoly hagyományai voltak: a Plantin-ház működése Antwepenben. A XVII. századi gazdasági előretörés, a jólét békés és megbízható anyagi feltételeket teremtett a fejlődéshez.
A korabeli Hollandia legfontosabb jellemzője a gazdaságból kiinduló kulturális átalakulás volt. Továbbá ennek eredményeként a könyv a városi civilizáció részévé, tömegcikké vált, mivel mindenki olvasni akart, aki adott magára a polgárosodott társadalomban.
A másik híres család a Blaeu-ház volt, ahol Misztótfalusi Kis Miklós tanulta a nyomdászmesterséget. Betűmetsző mestereit nem ismerjük, feltételezések szerint a Blaeu-házzal kapcsolatban álló Voskens családból származtak.
A Blaeu-házat a hollandi (átmeneti) betűtípus megalkotásában nem emlegetik olyan gyakran, mint az Elzevireket. Azonban egyes, nem annyira ismert források mégis arra utalnak, hogy nekik is szerepük volt ebben a rendkívül fontos fejlődésben.
A hollandi betű harmadik típusa a tévesen Anton Jansonnak tulajdonított antikva. Ez a típus, amely később Lipcsébe került és az Ehrardt öntöde 1739. évi mintalapján maradt fenn, s valójában Misztótfalusi Kis Miklós munkáját dicséri.
Misztótfalusi Kis Miklós: Szent Biblia, magyar nyelvre fordíttatott Károli Gáspár által. Nyomtatott Amszterdamban, M.Tótfalusi Kis Miklós költségével és betűivel, 1685 esztendőben.
8. Misztótfalusi, az úgynevezett "Janson-antikva" mestere
A betűk aránya is megváltozott ebben az időszakban, egyes kisbetűk nyitottabbá váltak, a vékony vonal aránya a vastaghoz pedig a következőképpen változott: míg a Garamond 1:3-hoz volt, addig a Tótfalusi 1:4-hez, a Bodoni 1:6-hoz.
Az átmenet formáit a magyar betűmetsző alakította ki, munkájához más holland mesterek betűtípusainak formáit is felhasználta. Az ő betűje vált az átmeneti, hollandi betű prototípusává, csak sajnos sokáig úgy is ismerte a világ, mint Jansont.
Misztótfalusi Kis Miklósnak Mentsége mellyet az irigyek ellen, kik a közönséges jónak ezaránt meggátolói, írni kényszerített. Kolozsvár, 1698.
Az átmeneti kurzív, ami az antikvánál sokkal több elemet tartalmaz, teljes mértékben Misztótfalusi Kis Miklós alkotásának tekinthető. Voltak ugyan előzményei, de az ő valódi érdeme, hogy a kurzív elérte azt a fejlődést, ami az önálló, sajátos formavilágot őrző kalligrafikus betűből, az antikva család részévé tette, mint a kiemelések fontos betűtípusát.
A kurzív betűtípusok folt és vonalrendszerét összességében hozzáhangolta az antikvához.
Vonalvastagsága és vonal arányai, ritmusa, egyenletes dőlésszöge olyan változásokon ment át általa, amik száz év múlva, a klasszicizmus idején, teljes mértékben összehangolt antikva-kurzív betű-testvércsaládok kialakítását tették lehetővé.
Misztótfalusi Kis Miklós munkásságának zsenialitása abban rejlett, hogy hollandi antikvájának harminckét fokozatát, olyan mértékben össze tudta hangolni, amilyet a mai optikai, mechanikai, vagy akár számítógépes eszközökkel kiválóan felszerelt betűöntödék és nyomdák munkájában is ritkán találunk.
Betűinek karakteregysége abból is kitűnik, hogy az amszterdami Bibliát lapozva, az ott használt 7 pontos antikvája ugyanazt a tökéletes hollandi betűtípus benyomását kelti, mint amikor mintalapján a 24-30 pontos betűtípusokat vizsgáljuk.
Misztótfalusi.
9. A Jansonnak hitt Misztótfalusi nemzetközi rangja
A XIX. században, amikor a kézi szedést kezdték kiszorítani a technikai forradalom által feltalált gépek, egyes nyomdászok már az igényesebb, a korábbi évszázadok betűtípusai felé fordultak.
Németország nagy betűgyára a Stempel AG elkezdett kutatni korábbi betűk után és így találtak a lipcsei Drugulin nyomda által birtokolt holland antikva betűkre, amellyel a bibliofil és a luxuskiadványokat nyomtatták.
A Stempel gyár megvásárolta 1919-ben a Drugulin eredeti matricáit, tizenkét fokozatú antikváit, a kurzívokat és három kiskapitálist. A Drugulintól vásárolt betűtípusokat egy füzetbe foglalták Klasszikus fraktúr és antikva betűk a tizenhatodik és tizenhetedik századból címmel. A fraktúrák után tizenkét oldalon keresztül Misztótfalusi Kis Miklós betűit Janson antikva és kurzív címmel ismertették, a betű rövid történetét mellékelve hozzá.
A XX. században ekkor írtak a Stempelnél először Misztófalusi betűiről, de ez a félreértés sok találgatásra adott okot. Írtak hozzá egy ismertető szöveget, amiben a Jansonnak hitt, de valójában Misztófalusi betűtípust az egekig dicsérték:
Janson antikvánk a XVII. századi eredeti matricák alapján készült, melyek a mi birtokunkban vannak. Ezek a matricák, a híres holland Anton Janson betűöntödéjéből származnak és a legjobb rézmetsző műhely jeleit viselik magukon: erős talp és finom hajszálvonalak. A Janson antikva a ragyogó reprezentáció betűje. Ezekből az élesen metszett betűkből készült nyomdatermékek úgy hatnak, mint a barokk kor rézmetszetein lévő írások: ünnepélyesek és elmések. Mint a menüettben a táncpartnerek, úgy áll egymással szemben az antikva és a kurzív. A Janson antikva egy magas társadalmi kultúra megszemélyesítése.
A betűtípust az amerikai Episzkopális Egyház alkalmazta, a The Book of Common Prayer című híres könyvében. A Misztótfalusi betűk legnagyobb kutatói, akik még Jansonként tarották számon, az angol A. F. Johson és a Times New Roman betűk alkotója, Stanley Morison. Morison ezeket a betűket a modern betűtípusok előfutárának nevezte.
Misztótfalusi Kis Miklós síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben.
10. Misztótfalusi Kis Miklós legfontosabb művei
A Szent Biblia, amit még Amszterdamban adott ki 1685-ban.
Psalterium, 1683.
Hymnarium , 1685-ben került kiadásra.
A Szent Biblia, ami már Debrecenben jelent meg, 1695-ben.
Haller János: Hármas Istoria, kiadás éve: 1695.
A genevai szent gyülekezetnek Katechismusa, fordítás, megjelent Kolozsváron, 1695-ben.
Szent Dávid királynak soltári, 1686.
Újtestamentom, 1687.
Retractatio, Kolozsvár, 1698.
Szakácsmesterségnek könyvetskéje, 1698, az első nyomtatásban megjelent magyar nyelvű receptgyűjtemény.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.