Esterházy Péter meghatározó alakjává vált a magyar irodalomnak, épp úgy fogják őt olvasni a dédunokáink később, mint mi most Kosztolányi Dezsőt vagy Ottlik Gézát. Könyveit 22 nyelvre lefordították, filmeket forgattak történeteiből és számtalan díjjal tüntették ki. Ironikus hangvételű, fanyar humorú könyveinek ott a helye a könyvespolcunkon, hogy újra és újra elolvassuk sorait.
Egy regény megírása elkötelezettséget jelent, úgyhogy mielőtt a következő évedet rááldoznád az életedből, természetes, hogy biztos akarsz lenni a dolgodban, hogy az ötletedben tényleg egy egész könyv fekszik.
Nem lehetsz persze 100 százalékig biztos, de azért ha megvizsgálod alaposan különböző szempontok alapján, akkor meghozhatod a legjobb döntést. Nincs azzal sem gond, ha olyan az ötlet, amiben nincs egy teljes könyv, ilykor fogni kell magad és tovább menni az úton az új ihlet felé.
A dilemma megoldásához segítségként hoztuk a következő szempontokat, amiket át kell gondolnod:
Itt a blogon rendszeresen megjelenő betűtörténeti sorozatunkban igyekszünk nem csak a történelem, a könyvkiadás, a tipográfusi életpályák és sorsok kacskaringós útvesztőiben kalauzolni benneteket, de évről-évre ismétlődő aktualitásokkal is megörvendeztetni, amilyeneket a régi kalendáriumok jeleztek.
Ilyen a március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódó Landerer és Heckenast nyomda is, amit a 1848/1849 -es szabadságharc emlékére szoktunk felidézni. Ma van a 169. évforduló.
Fontos tudni még, hogy Landerernél és Heckenastnál nyomtatták a Pesti Hírlapot is, ami több, egymástól független, magyarországi politikai hírlap címe is volt.
Az Irinyi József által megfogalmazott és a Landerer és Heckenast nyomdában kinyomtatott tizenkét pont.
Nagyon sok a tévhit a szerzői jogokról. Kit illetnek? Meddig illeti meg az írót? Hogyan lehet védeni? Tegyük helyre ezeket a főbb pontokat.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
Most mutatják be Dragomán György Fehér király című könyvéből készült filmet. Ennek apropóján összeszedtük a legjobb könyvadaptációkat. Lehet vitatkozni!:)
Azok a szokások, amiket érdemes magadévá tenni, ha te is szeretnél több könyvet befejezni és kiadni, mint eddig. A termékeny írók nem azért adnak ki évente akár több könyvet, mert jobbak bárkinél, még csak nem is azzal töltenek a 24 órából 20-at, hogy írnak, csak a napi rutinjukban és szokásaikban rendszerezettek, fókuszáltak, amivel nagyobb esélyt teremtenek maguknak a sikerre. Nem kell teljes állású írónak lenni ahhoz, hogy hatékony legyél, elég hozzá, ha a következő szokásokat bevezeted az életedben.
Sokan töltenek azzal rengeteg időt, hogy az íráshoz ki akarják alakítani a leginspirálóbb, legmegfelelőbb környezetet. Nevezzük most dolgozószobának azt a sarkot is, ahol a számítógéped áll, amin írni szoktál. Sokszor aztán azon kapjuk magunkat, hogy egy kávézóban, lármában, kényelmetlen széken, miközben az asztal széle vágja az alkarunkat és megfájdul a nyakunk a rossz tartástól, hatékonyabban és gördülékenyebben megy az írás. Nem véletlenül van ez így.
Margaret Atwood az utóbbi idők egyik legelismertebb és legtermékenyebb regényírója, Neil Gaiman mellett őt is megkérdezte a The Guardian, hogy milyen tanácsokkal látná el a kezdő írókat. Íme Atwood tíz tippje az íráshoz, amit kellő iróniával kell olvasni.
A könyved első oldala a legfontosabb oldal az egész könyvben. Itt ragadod meg az olvasó figyelmét, aki épp csak beleolvas a könyvesboltban, és ha nem kelted fel a figyelmét az első oldalon, akkor szépen visszateszi a könyvet a polcra.
Ezért mutatunk most négy jellemző gyilkos kezdést, amitől óvd meg magad és a könyved.
Jellemzően az a sztereotípia terjedt el az írókról, hogy maguknak valók és bonyolultak, pedig igazából belőlük válhat a világon a legjobb barát, ha jobban megismered őket. Eláruljuk, hogy miért.
