Szerelem és halál Egyiptomban?

A legjobb helyen vagy, ha érdekel a betűtörténet, főleg ha a hieroglifák, mert ebben a részben erről is lesz szó. Beszéltünk már a tipográfia alapjairól, volt kisokos és áttekintettük a barlangrajzokat is. Múltkor a bonyolultnak tűnő mezopotámiai ékírással ismerkedtünk meg, amellyel olyan irodalmi alkotások maradtak fenn, mint a Gilgames eposz. 

Hórusz istenség, II. Ramszesz fáraó, Anubisz kutya ábrázolás. Az ókori egyiptomi felfogás szerint Anubisz a holtak oltalmazója, a holttest balzsamozás istene is a későbbiekben. Mielőtt Ozirisz kultusza elterjedt volna ő vezette át a holtakat az alvilágba. Vadkutya, sakál, kutya, vagy sakálfejű emberként ábrázolták. 

Melyek voltak Egyiptom legfontosabb kulturális építményei, ahol írások maradtak fenn?

Egyiptomot a fáraók irányították, a főpapok közvetlen segítségével. Az uralkodók isteni eredetűnek számítottak, és az ő akaratuk az isteni akarat végrehajtása volt. Legreprezentánsabb épületeik a piramisok voltak, amelyek közül a leghíresebbek a Kheopsz, Kr. e. 2600-2500 körül, IV. dinasztia, a Kheprén, más néven Hafré Kr. e. 2600, IV. dinasztia, 143, 5 méter magas és Mykerinosz.  Ez utóbbit Menkauré építette a IV. dinasztia idejében, Kr. e.2532 és 2504 között.  Az uralkodó, aki ezt emeltette huszonnyolc évig volt trónon. A Szfinx műemlék, ami szintén Kr. e. a IV. dinasztiában épült és Gizában található a piramisok mellett.

A híres egyiptomi, gizai piramisok. Kheopsz, Kheprén, Mykerinosz. 

A felsoroltakon kívül tudomásunk van még sok más, a fáraóknak épített piramisról, amelyek Memphistől északra, vele egy vonalban és délre, a Nílus deltája és termékeny területe mellett helyezkednek el.

A legfontosabbak: Dzsószer szakkarai lépcsős piramisa a III. dinasztia korából, Szehemhet szintén lépcsős piramisa, Első és Második Pepi piramisai és még délebbre a Sznofrunak épült Vörös Piramis és a Tört Piramis. Csupa érdekes és izgalmas építmény, síremlék, írások forrásai. A kutatók „aranybányái”.

Piramis felülnézeti képe, mellette elhelyezkedő "úgynevezett" szatellit piramisokkal. 

A piramisok gúla alakú építmények voltak, melyeket a négy égtájhoz igazítottak. Funkciójuk a temetkezés volt. A piramishoz tulajdonképpen egy épület együttes csatlakozott, mint főpiramis a fáraó sírkamrájával és szarkofágjával, azt megelőzően egy halotti templom állt, a szertartások elvégzéséhez.  

A halotti templom előtti nyitott oszlopcsarnokot szobrokkal díszítették. A felvezető út, ahol a fáraók holttestét felvitték. A völgytemplomban jelképesen az élők birodalmából átment a túlvilágba. Az épület a hajókikötővel volt összeköttetésben. Itt végezték el a halotti szertartáshoz tartozó mumifikálást, illetve hajón szállították ide, az építkezéshez szükséges mészkő és gránittömböket.

Fő piramis hozzá tartozó építményekkel.  Jobboldalt a királynő satellite piramisa, középen a felvonulási útvonal, szentély, nyitott udvar, bejárati csarnok és a pilonok, amik valójában a templomok bejáratánál kétoldalt emelt, csonka gúla alakú, nagy tömegű kaputornyok.

Milyen volt az egyiptomi írás? Mik voltak a hordozók?

Az El - Rashidnál talált, úgynevezett rosette-i kő, amelyen ugyanaz a szöveg háromféle módon volt leírva, egyiptomi hieroglifákkal, démotikus írással és ógörögül. British Museum. 

Az 1790-es években Napóleon Bonaparte hadjáratot indított Egyiptom ellen. Erre az útjára kutatókat és rajzolókat is vitt magával, hogy mindent feltárjanak. El – Rashidnál találtak egy érdekes nyelvi emléket, amit a francia mérnökök fedeztek fel. Ezt a tudósok Kr. e. 196-ra teszik, amin a fáraó által rendelt véset található.

Hieroglifák, mélydomborművön, úgynevezett baso-reliefen. 

A rosette-i kövön három nyelven van rajta a szöveg görögül, démotikus írással, az írástudó egyiptomiak hétköznapi írásával és hieroglif írással, ami az uralkodó fáraóké volt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy a három különböző írásnak ugyanaz a jelentése, ezért meg tudták fejteni a szöveget. A hieroglifák írása az egyiptomi festészettel volt rokon. Hogy miért? Mert a hieroglifák nem elsősorban csak vésetek, de a fennmaradt építmények, piramisok sírkamráinak falait festve is díszítették.

Hieroglifák és azok jelentései. 

Nelson admirális az angol hadseregből csapatával legyőzte a francia hadiflottát. 1801-ben az alexandriai szerződés aláírásával, a Napóleon által zsákmányolt hadi kincsek mind az angolokhoz kerültek. A British Múzeumba szállították a híres rosette-i kő nevezetű műtárgyat.

Ezen a hétköznapi írás, a démotikus, rendkívül leegyszerűsödött jeleket használt, ami az olvashatóságot már-már akadályozta. A hieroglifákat a középkorban nem vették komolyan, nem tartották írásnak, csak onnantól kezdve, hogy a napóleoni háborúk idején megtalálták a rosette-i követ, amely három nyelven tartalmazta ugyanazt a szöveget.

Krisztus előtt 3400-ban már használtak kurzív hieroglifákat, de Kr.e. 3000-ben még a hagyományosat. Mi volt ennek az oka?

Az, hogy az egyiptomi papok konzervatív gondolkodásúak voltak. Az egyszerűbb hétköznapi írást sokáig a felsőbb körök nem akarták elfogadni. Az áttörés végül csak Kr.e. VII. században következett be. Ekkor az egyiptomi vallási könyveket is ezzel írták, ebből lett a hieratikus írás kifejezés. 

Dr. Kákosy László (Budapest, 1932. augusztus 5. - Budapest, 2003. január 9.) Széchenyi díjas egyiptológus, az MTA tagja, egyetemi tanár által feltárt egyik műemlék, dombormű egy darabja. Hieratikus írás. 

A felsőbb egyiptomi körök hieroglifáival írtak, míg a hétköznapi ember démotikus írással és göröggel. A démotikus írás megjelenése Kr. e. a VIII. századra tehető. Az írás iránya a vízszintes sorokban jobbról balra történt, de találunk olyan feliratokat is, ahol függőleges sorokban felülről lefelé helyezték el az információt.

Hieratikus írás, hordozó: papirusz tekercs, vagy vászon. Tintával írtak rá. 

Fontos feliratos kőből készült emlék még a Szenemnut és Noferuré hercegnő szobra, a XVIII. dinasztiából, Kr. e. a XV. sz. első feléből. A gránit szobrot Karnakban találták meg az Amon templomban, ahol az egyiptomi birodalom egyik legnagyobb szoborgyűjteménye rejtőzött. 1903-ban fedezte fel mindezt a Gaston Maspero mellett dolgozó Georges Legrain, akinek leletei után az elkövetkező években még körülbelül húszezer szobrot és más tárgyakat találtak. 

Hatshepsut  fáraónő temploma, Deir-el-Baharinál Egyiptomban, tervezte Szenemnut építész, avagy az építkezések előljárója.

A Szenemnut és Noferuré hercegnő szobra Legrain leletei közé tartoznak. Szenemnut a XVIII. dinasztia építésze és hivatalnoka volt. Ő tervezte Hatsepszut fáraónő Deir-el-Bahari (Dzseszer-Dzseszeru: Szentek szentje) templomát és feltételezések szerint a fáraónő szerelme, kegyence volt. Szenemnut az egyiptomi történelem egyik legjelentősebb alakja. Az egyiptomi vezetőknél fontos szempont volt a rátermettség. Pályáját katonaként kezdte, hivatalnokként folytatta. Főbb címei az Amon-templom birtokigazgatója, az Amon templom előljárója. 

Az építész sírját 1935 és 1936 között találták meg a régészek. Hatsepszut uralkodása előtt már említették a nevét, mint a fáraónő kislányának, a kis Noferuré hercegnő nevelőjét, akkor kezdte a szakmai életét hivatalnokként. Több szobron is megörökítették.

Szenemnut Noferuréval. Az egyiptomi újbirodalom Kr. e.1675-1080, azon belül is a XVIII. dinasztia építész előljárójának szobra, "ölében" a fáraónő kislányával, a kis Noferuréval. Az erősen frontális nézőpontra beállított egyiptomi szobor lábazatán hieroglifák találhatóak. Berlin, Pergamon Múzeum, egyiptomi gyűjtemény. 

A szobrot, amelyet egy gránittömbből faragtak ki frontális és kissé merev elrendezésű, de nagyon méltóságteljes, monumentális. Úgy ábrázolják, hogy az építész a kis hercegnőt ölében tartja, miközben ünnepélyesen guggol. A térdtől lefelé eső ruharészen gazdag hieroglif szöveg található. 

Az egyiptomi művészet egyik legfontosabb jellemzője a stilizálás volt, ezért a hieroglifák kialakításában is ez a gondolkodási mód játszotta a legfőbb szerepet.

Hieroglifák Egyiptomból, sávos elrendezésben. Őrzési hely: Louvre Múzeuma, Párizs. 

A jelekben növények, emberek, állatok, tárgyak jelképei bukkantak fel. Fontos növények voltak a papirusz és a lótusz, amelynek stilizációi, mint díszítő motívumok a leggyakrabban fordultak elő. Ugyanakkor a papirusznád volt az alapanyaga a papirusz tekercseknek is, amelyen az írott szövegek az utókorra fennmaradtak.

Egyiptom művészetének kronológiai felosztása

Óbirodalom: Kr.e. 2635-2155,

Átmeneti kor: Kr.e. 2155-2040, 

Középbirodalom: Kr.e. 2040-1785

Átmeneti kor: Kr.e. 1785-1552

Újbirodalom:Kr.e.1552- 1070,

Átmeneti kor:Kr. e. 1070-712, 

Kései kor: Kr.e. 712-332, 

Görög-római kor: Kr.e. 332 – Kr. u. 395.

Felhasznált szakirodalom