Ma egy olyan krónikásról, nyomdászról és kiadóról olvashattok, akinek "modern" szemlélete, előremutató gondolatai és szakmai felkészültsége adta azt a hírnevet, amit mai napig is emlegetünk. Ő Heltai Gáspár a kolozsvári műfordító és író. Olvassatok ma arról, hogy milyen módszerek szerint dolgozott!
Egy 1617-ben készült színezett metszet, amely Kolozsvárt távlati képen ábrázolja, a várost körülvevő dombokról. A képen tisztán látható a várfal, amely körülveszi a várost és a korban már álló két legfontosabb templom. Az egyik a Főtéri Szent Mihály gótikus templom, a másik a Farkas utcai református, gótikus templom.
1. Előkészületek
Heltai Gáspár neve egybefonódik a magyar nyelvű könyvkiadással és tevékenysége Kolozsvárhoz kötődik, ahol Mátyás király született. A nagy király 1490-ben halt meg. Az 1473-es Hess András által alapított és rövid ideig működő budai, valamint a Sárvár-Újszigeti magyar nyelvű nyomda után hosszú ideig nem alakult új, a történelmi viszonyok miatt.
Heltai-Hoffgreff nyomda fametszetes címlap keretei és a város Kolozsvár címere és három fő tornya.
Heltai Gáspár Nagydisznódon született, 1510 körül és Kolozsváron halt meg 1574-ben. Úgy tartjuk számon, mint lelkészt, reformátort, nyomdászt, műfordítót, szépírót, az európai színvonalú magyar széppróza egyik megteremtőjét.
Annak utána Hunyadon egy igen szép várat építe. És az Gerébek nemzetségéből hoza feleséget magának, az Erzsébet asszont, az nagy Szilágyi Mihálynak ides szép hugát. Abból kedig két fiat nemze. Hunyadon szülé az Erzsébet asszony a nagyobbikat, az Hunyadi Lászlót, ki annak utána az uraknak árultatásából Budán méltatlan és kegyetlenül elvesze. Egynihány esztendő mulva úgy szülé a'küssebiket, az Mátyást, ki annak utána felséges, sőt legfelségesb magyari király lőn. Szülé kedig ezt a Mátyást Kolozsvárott Erdélben, mikoron írának Krisztus Urunknak születése után 1443, Böjt második havának huszonhetedik napján, reggel három órakort.
Heltai Gáspár: Tündérország, 1541-1571 közötti elbeszélések, Franklin Társulat.
2. Szakmai felkészülés
Eredetileg nem csupán Heltai Gáspár nyomdai működéséről volt szó, de Hoffgreff Györgyéről is, aki a kolozsvári kiadót alapította. Ő 1542-ben tavasszal a wittenberi egyetemre iratkozott be azzal a Valentin Wagnerrel, aki a brassói Honterus nyomda későbbi vezetője lett. A nyomdaalapítás, vezetés előtt fontosak voltak az alapozó tanulmányok.
Heltai Gáspár Chronicájának címlapja.
Hoffgreff György 1547-ben Nürnbergben járt kifejezetten azért, hogy megalapíthassa a nyomdát, amihez Kolozsvár város vezetésétől engedélyt is kapott. V. Ecsedy Judit kutató szerint.
1549-ben tért vissza a kincses városba. Fél évbe tellett, hogy papírt szerezzenek a könyvekhez, betűket öntsenek és a megfelelő embereket felvegyék. Nagyjából 1550-ben indulhatott el a kolozsvári nyomda.
3. Együttműködés
Heltai Gáspár, mint magánvállalkozó kapcsolódott be a nyomda működésébe 1550-ben. Anyagilag és a munka szempontjából is támogatta Hoffgreff Györgyöt, ő maga szintén a wittenbergi egyetemen tanult és a refomáció tanait hirdette, mint sokan abban a korban.
Heltai Gáspár vízjele, ami a könyveiben volt.
Miben is működött együtt Heltai Gáspár és Hoffgreff György?
Heltai Gáspár nagyon sok közös kiadványhoz fordított idegen nyelvekből, vagy írásokat dolgozott át, amit magyar nyelven jelentettek meg.
1552-től Heltai Gáspár maga vezette a nyomdát egyedül, majd 1553 és 1558 között Hoffgreff György. Ő adta ki Tinódi Lantos Sebestyén Chronicáját és a Hoffgreff féle énekes könyvet.
A Hoffgreff-Heltai nyomda csodálatos iniciáléi.
4. Hírnév
Hoffgreff György 1559-es halálával Heltai Gáspár tulajdonába került a nyomda, a kiadó.
Heltai Gáspár a mai értelemben vett modern, de reneszánsz kori üzletember volt.
Miért? Mivel tudta megalapozni a hírnevét?
a. Tisztában volt olvasói érdeklődésével.
b. Könyveit úgy készítette el, hogy felkeltsék a figyelmet, szép volt a kiadványok külalakja.
c. Vállalkozása fejlesztése érdekében nagyobb pénz befektetéstől sem riadt vissza.
A Hoffgreff-Heltai nyomda záródíszei, nyomdai cifrái.
5. Alapanyagok
A könyvek alapanyaga a papír volt. Ennek az előkészítésére Kolozsmonostoron létrehozott egy papírmalmot. 
Kolozsmonostor, ötvenes évekbeli, felülnézeti kép. A Bencés apátság látható a kis dombon és azok a házak, amelyek eredetileg is övezték. Itt létesült a Hoffgreff-Heltai nyomda papírmalma, amely biztosította az alapanyagot a könyvekhez.
6. Miket adott ki Heltai Gáspár?
Heltai Gáspár abban a korban élt, amikor megerősödtek a protestantizmus eszméi ezt kívánta alátámasztani a könyvkiadással. Nyomtatott bibliákat, históriás énekeket, történeti írásokat és elbeszéléseket.
A Hoffgreff-Heltai nyomda betűkészlete.
7. Mi történt a nyomdával halála után?
Egy ideig fel kellett függeszteni a nyomda működését. Majd Heltai Gáspárné vette át a férje halála után a kiadó vezetését. Anyagi források híján inkább a közönségkedvenc népszerű művek kiadásához folyamodott.
Ebben az időszakban ugyanis Báthory István erdélyi fejedelem tiltotta a hitvitákat tartalmazó írások kiadását.
Báthory István erdélyi fejedelem. Uralkodási ideje:litván nagyfejedelem 1575. december 14 - 1586. december 12., erdélyi nagyfejedelem 1571. május 25.- 1586. december 12., házastársa: Jagello Anna, nyugszik: Waweli székesegyház, Krakkó, Lengyelország.
8. Heltai Gáspárné kiadványai
Idegen nyelvekből lefordított széphistóriák magyar fordításai, magyar históriás énekek. A tipográfia és a tervezés már nem volt olyan magasrangú, mint Heltai Gáspár idejében.
Herbárium, nyomtatott Colosvárat Heltai Gáspárné Műhelyében, 1578. Esztendőben.
9. Ifjabb Heltai Gáspár működése
Később kettejük fia, ifjabb Heltai Gáspár örökölte meg a nyomdát. Továbbra is kiadott históriás énekeket és szépirodalmi műveket, de értékes tudományos könyveket, hittel kapcsolatos kiadványokat és korabeli tankönyveket is. Itt ismét visszatért az igényesebb külső a könyvek tervezésében.
A kolozsvári nyomda iniciáléi, Jacobus Lucius fametszetei.
10. A képek, könyvek kivitelezője Jacobus Lucius
Mint minden komolyabb kiadónak a grafikusa manapság, úgy volt Hoffgreff Heltai nyomdának is. A szakembert, aki nagyszerű fametszetes képeket és iniciálékat készített a könyvekben, Jacobus Luciusnak hívták.
A kiadó három iniciálé készlettel is rendelkezett, amellyel a sorokat, bekezdéseket lehetett kezdeni a szövegekben, az egyik ilyen egy nagyon nagyméretű. Azaz 42X43 mm-es.
Szövegrészlet és betűtípusok. Hoffgreff-Heltai nyomda.
Mitől voltak érdekesek ezek az iniciálék?
Nem csupán díszes betűk voltak fából kimetszve és könyvekbe nyomtatva, de megbújtak az betűszárak között kis gyermek alakok, stilizált delfinek, virág és levélmotívumok. Fantasztikus szörnyek, sárkányfejen lovagoló puttók, vagyis mindaz, ami a középkor emberét foglalkoztatta, de még a reneszánszban is kedvelt volt.
Az ábrázolás, stilizálás szintjén érdekes lehetett a korabeli olvasó, néző számára.
Kapcsolódó betű és könyvtörténeti cikkek, amelyek még érdekelhetnek: Mátyás királyról és könyvtáráról a Corvinákról olvass itt, a Mátyás király uralkodása idejében működő Hess András budai nyomdájáról olvass itt, Heltai Gáspár kortársáról a küzdelmes életű nyomdász Huszár Gálról itt olvashatsz, a szintén kalandos életű Bornemisza Péterről, nyomdászról, reformátorról itt, az első magyar nyelvű Bibliáról, a Vizsolyi Bibliáról itt olvashatsz.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.