Örömmel látjuk, hogy jó tudni betűtörténeti sorozatunkban szeretitek a könyvekről, régi írásokról, kódexekről szóló cikkeket. Az előzményekért kattintsatok a 17 érdekesség a kínai írásról, a 7 érdekesség a kódexektől Aldus Manutiusig, vagy a Hogyan írtak elődeink? 1. A Képes Krónika című cikkekre. Hogyan írtak elődaink? 2. A Thúróczy Krónika írásra.
1. Mikor uralkodott, miért voltak itáliai hatások Mátyás udvarában?
Mátyás király Corvináinak egyik pompás darabja.
Mátyás király 1458-1490 között uralkodott. Az udvari kultúránkban is meghonosodott az olasz reneszánsz. Mátyás, Luxemburgi Zsigmond uralkodása után huszonegy évvel került az ország élére. Az itáliai reneszánsz nagyon korai, más európai országoknál hamarabb történő kialakulásához több minden hozzájárult. A XV. században, de már korábban is dinasztikus, politikai és kulturális kapcsolataink voltak Itáliával.
2. Milyen is volt Mátyás király könyvtára?
Mátyás király számos más műgyűjteménye mellett, az egyik legfontosabb volt a könyvtára. Itt nagyon gazdag, különleges és változatos kódexgyűjtemény állt rendelkezésre az olvasáshoz, művelődéshez. A kortársak szemében is nagyra becsült, híres gyűjteményről volt szó, annak tudományos tartalma, érdekes, változatos témái miatt és azért, mert a képanyaga, díszei messze földön híresek voltak.
Gian Christoforo Romano: Beatrix királyné és Mátyás király. 1490 előtt. Magyar Nemzeti Galéria.
Mátyás király, akinek második felesége Beatrix itáliai származású volt, házassága révén nem csupán az olasz városállamok leghíresebb fejedelmeivel került kapcsolatba, de a kódexfestéshez a legkiválóbb szakembereket tudta felkérni. Különösen Firenzéből, ahol a reneszánsz ekkoriban virágzott. A kódexek miniátorai, festői közül a leghíresebbek a következők voltak: Francesco del Cherico, az Attavante műhely, Gherardo.
3. Mely uralkodókkal állt kapcsolatban Mátyás király?
Az olasz művészeket már a XIV. századtól Budán megtelepedett itáliai kereskedő kolónia is segítette. Ismertek Mátyás király itáliai uralkodókkal és egyházi személyekkel, az úgynevezett Legával való kitűnő kapcsolatai.
Mátyás király kapcsolatban állt e szövetség szerint, IV. Sixtus pápával, Aragóniai Ferdinánd, Nápoly királyával, Lorenzo de’Medici, Firenze urával, Federigo da Montefeltro, Urbino hercegéval és Ercole d’Este, Ferrara hercegével.
Mátyás 1476-ban vette feleségül Aragóniai Beatrixot, a nápolyi királylányt és ezzel tagja lett, annak a főúri köteléknek, társaságnak, akik a kor legkeresettebb művészeit foglalkoztatták. Beatrixnak köszönhetően sok értékes és pompás kiállítású kötet került a magyar királyi udvarba.
4. Mátyás királyon kívül, kik hívtak könyvkészítőket Budára?
Hogy a kódexkészítés, festés tovább virágozzon megalakult a budai könyvfestő és másoló műhely is, amelynek vezetői, irányítói szintén olaszok voltak. Olyanok, mint a dalmáciai származású Felix Ragusanus, a lombardiai Franciscus da Castello Ithalico de Mediolano, a firenzei származású Franceso Roselli.
A budai könyvfestő műhely nem csupán a királyi igényeket látta el, hanem dolgoztak olyan főpapoknak, akik ugyanúgy fontosnak tartották a humanizmus eszményét, a kézzel készült, szép köteteket. A műhely tovább működött még II. Ulászló király idejében is. Stílusában elsősorban a lombard hatások érvényesültek, de más hatások is közrejátszottak és 1526-ig a mohácsi vészig fennmaradt.
A Hieronymus Corvina címlapja. Gherardo del Monte műve. 1488. Országos Széchényi Könyvtár.
Ezen művészek patrónusai közül a legfontosabb Ozorai Pipot emlegetik, aki eredeti nevén Filippo Scolari volt. Ő Zsigmond király hűséges embere és hadvezére volt. Ozorai Pipo, Masolino da Panicale-t, a festőt 1426-ban hívta hazánkba és neki dolgozott. Vagyis már Mátyás uralkodását megelőzően.
Andrea del Castagno festménye, a híres emberek sorozatban Ozorai Pipo hadvezérről, azaz Filippo Scolariról.
Magas hivatali funkciókat betöltő és Magyarországon dolgozó itáliai emberek, mint Filippo Scolari és Andrea Scolari, olyan alkotókat hívtak hazánkba, akik jól ismerték a korabeli firenzei reneszánsz művészet kísérleti jellegét. Ezek Manetto Ammanatini, Masolino da Panicale eredeti nevén: Tommaso di Cristoforo Fini, 1383- 1447 voltak hazánkban.
Masolino da Panicale: Angyali üdvözlet.
5. Ki tanította a könyvek szeretetére Mátyás királyt?
Vitéz János.
Vitéz János, Mátyás király nevelője tanította latinul. Ő hívta fel a figyelmét, az ókori uralkodók nagy tetteire, Traianusra, Nagy Sándorra és Julius Caesarra. Vitéz Jánosnak abban is fontos szerepe volt, hogy mivel a könyvgyűjtés a szenvedélyei közé tartozott, felhívta Mátyás figyelmét erre a humanista tevékenységre.
Mátyás király trónusán Beatrix királynéval az egyház képviselőit fogadja.
1470 körül alapította Mátyás a híres Corvina Könyvtárát, a Bibliotheca Corvinianát, amely fénykorában mintegy kétezer kötettel büszkélkedhetett. Ehhez Janus Pannonius költő is csatlakozott támogatva a munkát.
A könyvtár részeivé váltak, Vitéz János egy évtizeddel korábbi Itáliából rendelt, pompás miniatúrákkal és képanyaggal gazdag, kézzel festett és írt kódexei, amelyek az alábbi műhelyekből, vagy miniátoroktól származtak: Attavante műhely, Gherardo, Francesco del Cherico.
A Mátyás Graduálé címképe.
A Corvina könyvkészítő műhelyekben számtalan nemesi család számára készítettek adományleveleket. Például a lindvai Bánffy Miklós-nak 1481-ben. Ezeket az adományleveleket Francesco del Castello festette ki. A Corvina Könyvtár nevét a család címerében szereplő hollóról, latinul corvus, kapta. A könyvtár létrehozása megfelelt a humanista ideálnak, ráadásul a kötetek száma és kiválósága megelőzte még Lorenzo il Magnifico, firenzei mecénás gyűjteményét is.
6. Hogyan kötötték be a Corvinákat, mivel díszítették kívül és belül? Mi volt a témájuk?
A budai könyvkötő műhelyben készültek a bőrkötések, a híres Corvina Könyvtár számára, többek között a Lucretius kódexhez, 1481-ben. Ezen felül a köteteket boríthatták még bársonnyal, vagy selyemmel, zománcozott ezüst részekkel és egyéb díszekkel, csatokkal.
A belsejében olyan rajzolt motívumok találhatóak, amik a későbbi magyar nyomdászat során is folyton fel-feltűnő jellegzetességek, de ott már fametszetek formájában. Ilyenek lehettek a lapokat keretező pompás, aranyozott virágdíszek, ismert és ismeretlen személyek kisebb-nagyobb képei keretbe foglalva.
A Corvina kötések bélyegzői.
Továbbá díszként feltűntek arabeszkek, amik indaszerűen fonják körbe a rajzos-szöveges kompozíciót és a festészetben is előforduló reneszánsz építészeti részletek, oszlopok, kapuk.
Mátyás király maga is sokszor ábrázolt személy, hol önmagában jellegzetes profil portréjával, hol Beatrixxal, amint papokat fogadnak. Vagy egy iniciáléba foglalva, ahol a lap alját a családi hollós címer díszíti.
A Corvinák témái, feladata elsősorban a humanista ideált tükröző, ókori görög szerzők műveinek bemutatása. Ezek a kötetek a könyvtár harminchárom százalékát alkották. Felbecsülhetetlen értéket képviseltek. Egyúttal latin egyházatyák írásait is megjelentették, latin nyelven. Olyan kérdéseket is taglaltak, feldolgoztak, amelyek Mátyás királyt érdekelhették, mint történelem, építészet, irodalom, orvostudomány, természettudósok írásai és jog.
7. Mi lett a Corvinák sorsa?
Mátyás király 1490. április 6-i halálával, nemcsak az igazság lett oda, hanem sajnos a munka is leállt a könyvkészítő műhelyben. A trónon őt követő Ulászló nagyvonalúan elajándékozgatta a köteteteket. Nem tudta értékelni ugyanis, a benne rejlő páratlan szellemi örökséget és esztétikai minőséget.
Beatrix királyné jó néhány Corvinát elküldött Nápolyba. Habsburg Mária, aki II. Lajos felesége és V. Károly húga volt, néhány példányt magával vitt Brüsszelbe.
A törökök Budára való betörésével és elfoglalásával a Corvina Könyvtár meg is szűnt. A Corvinákkal együtt hatszázötven értékes antik kéziratot is elvittek. Néhány kötet azonban megmaradt.
A törökök tisztában voltak a Corvinák felbecsülhetetlen értékével ezért ezek a szultáni gyűjteménybe kerültek, amikkel évszázadokon át a követeket ajándékozták. Számos Corvina így került Oxfordba, Lipcsébe vagy a lengyel Torunba.
A Ransanus-kódex például Mátyás király halála után készült el és úgy került Magyarországra, hogy Bakócz Tamás püspök ajándékba kapta. Hosszas hányattatás után Jankovich Miklós ajándékozásának köszönhetően a Széchényi Könyvtárba jutott.
Mátyás király pecsétes oklevele, 1469 Kolozsvár.
Huszonhat kötetet Ferenc Józsefnek ajándékoztak 1869-ben, amiből négy I. Abdul Aziz szultán nagyvonalúságának köszönhetően, a Topkapi Szeráj Könyvtárából került a császárhoz. Ezeket Ferenc József császár a Magyar Nemzeti Múzeumnak adta, ami a Széchényi Könyvtár elő-intézményeként fogható fel.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.