Tudtad, hogy Virginia Woolf független szerző volt, aki 1915-től szerzői kiadásban jelentette meg a könyveit? A férjével, Leonarddal együtt létrehozták a Hogarth Press kiadót elsősorban azért, hogy Virginia könyvei olyan formában jelenhessenek meg, ahogy ő azt elképzelte. Nem akartak meghajolni a kiadók szigorú szabályai előtt, nem voltak hajlandók arra, hogy a kreativitását korlátok közé passzírozzák, ezért döntöttek úgy, hogy saját kiadásban jelentetik meg a könyveket. Nem mellesleg pedig még azért is akartak függetlenek lenni, hogy a saját elképzeléseik szerinti, gyönyörű borítókat készíthessenek.

 Te, aki ezt a cikket olvasod, nyilvánvalóan az irodalom szerelmese vagy. Biztos vagyok benne, hogy hevesebben dobog a szíved, ha híres könyvtárakba van lehetőséged bepillantani. Állni a több száz éves polcok tövében, tátott szájjal bámulni, beszippantani a jellegzetes illatot, és azokon a köveken lépkedni, amin régi korok irodalmárai és történelmi személyiségei! Vagy épp ellenkezőleg: lenyűgözően modern, new wave vagy minimál közegben felhalmozott, kézzel fogható és digitális tudásanyagot olvasgatni, könyvritkaságokra és egyedi példányokra bukkanni! Ugye, hogy gyorsabban ver a szíved? Álljon itt az én toplistám – néhányat már sikerült kipipálni - hátha kedved kapsz valamelyikhez te is!

1. Az admonti Apátság Könyvtára, Ausztria

A XVIII. századi épület közel 70.000 kötete közt rengeteg felbecsülhetetlen értékű kéziratot (például a VIII. századból), valamint 1500 előtt nyomtatott könyveket őriznek. A lenyűgöző belső térben kutatni kell, hogy felismerjük a könyvgerincnek álcázott titkos ajtókat.

A legjobb tanítómester a tapasztalat, ezért becsüljük meg, ha valaki már járt előttünk azon az úton, amin elindultunk és megosztja velünk, mit tanult és hogyan vergődött át az akadályokon. A Blurb Stories blog egy ilyen csokornyi tapasztalatot nyújtott át a független szerzőknek, akik szerzői kiadásban gondolkodnak.

Ha szeretitek a betűtörténet sorozatomat, akkor olvassátok el az előző részeket is: Miért hált bikával Minosz felesége?, 17 érdekesség a kínai írásról és 7 érdekesség a kódexektől Aldus Manutiusig 

1. Luxemburgi Zsigmond

Luxemburgi Zsigmond magyar, német, cseh király és német-római császár portréja. Pisanello olasz festő műve 1433 körül.

Luxemburgi Zsigmond magyar király, 1368. február 14-én született Prágában és 1437. december 9-én halt meg Znaimban. 1387-1437 között uralkodott. Prágában született magyar, német, cseh király és német-római császár volt. Európa legtekintélyesebb uralkodója volt a maga korában. 

Ő szervezte meg az összeurópai keresztes hadjáratot 1396-ban, ő szüntette meg a nyugati egyházszakadást 1417-ben. Az ő idejében vesztette el a magyar királyság Dalmáciát, de kiépítette a végvárrendszert. Törvényei és a jobbágyokkal kapcsolatos előremutató intézkedései miatt is fennmaradt a neve.  

Luxemburgi Zsigmond udvarában sokrétű művészi tevékenység folyt. Nevéhez köthető Buda és Visegrád nyugati szintű kiépítése. Az ő általa kiépített budai palotarendszer, ahol fejedelmeket, királyokat és császárokat is tudott fogadni méltán volt világhírű. Mindenki a csodájára járt.

Albrecht Dürer festménye Luxemburgi Zsigmondról. 

A német birodalmi gyűlést pedig Pozsonyban hívta össze. 

A végvárrendszerek kiépítése, törvények megszilárdítása gazdasági értelemben, szobrászat, festészet és könyvművészet köthető a nevéhez. Fényűző udvartartás vette körül, amelyet nagy pompa, ünnepélyesség és tekintély jellemzett.  

2. Milyen volt a budai könyvtár Luxemburgi Zsigmond idejében? 

Mint az előző betűtörténeti cikkben, Hogyan írtak elődeink? 1. A Képes Krónika-ban is írtam a magyar a könyvkészítés mellett, a festészet egyik jelentős emléke ez a kódex, ami Budához, a budai művészethez kötődik. 

Luxembrugi Zsigmond idejében bővült Budán a királyi illumináló, azaz könyvfestő műhely könyvekkel és erre alkalmazott emberekkel. A király ezen felül bővítette könyvtárát, bátyja Vencel pompás és értékes könyveivel is. 

Zsigmond király imádságos könyve, XV. század első fele. Az őrzés helyszíne: Bécs, Nationalbibliothek. A királyt udvarában, emberei körében láthatjuk. 

A külföldről is származó könyvfestők között, egy Martinus Optifex nevű embert is felsorolnak, akiről nem tudjuk, hogy milyen nemzetiségű volt. Munkásságának hatását Mátyás király udvarában készült Corvinák között is felfedezték.

Ez a mester tisztában volt a felső-rajnai, a burgundi és a kelet-francia művészet újításaival és ő készítette Zsigmond király számára a breviáriumot. Azt az imádságos könyvet a XV. század első felében, amit jelenleg Bécsben a Nationalbibliothekben, azaz a Nemzeti Könyvtárban őriznek.  

Mátyás király ábrázolása a Thúróczy Krónikában. 

3. A Thúróczy Krónika, Chronica Hungarorum

A nem egyházi, tehát világi kiadású könyvek, kevésbé gazdag illusztrációs anyaggal rendelkeznek, mint a kódexek.

Volt azonban egy kivétel. A nagyon gazdagon díszített, úgynevezett: Thúróczy Krónika. 

A Thúróczy Krónika szövegének egy részlete. 

A Thúróczy Krónika szerzője Thúróczy János, Túróc vármegye nemese, birtokosa volt. Túróc vármegye a Magyar Királyság északi részén, a Felvidéken volt. Utolsó székhelye Túrócszentmárton volt, a mai Szlovákiában. 

A Thúróczy Krónika tatárjárást ábrázoló jelenete. 

Thúróczy János nemes, országbíró és történetíró is volt. Az 1480-as években kezdte el írni a művet, amit kiegészített II. Kis Károly történetével, saját átírásában, amely eredetileg Lorenzo dei Monaci verses költeméye volt.

A hunok és a szkíták történetét, amelynek alapja a XIV. századi Képes Krónika és Budai Krónika szöveges hagyománya volt, kiegészítette és átdolgozta. Ehhez Aeneas Sylvius Piccolomini és Antonius firenzei püspökök írásait használta. Küküllei János, királyi alkancellár és küküllői főesperes I. Lajos életrajzával egészítette ki még a művet.

A Thúróczy Krónika első lapja. 

Thúróczy János saját maga dolgozta fel az 1386-1470 közötti eseményeket, amelyeket ezért a legértékesebb résznek tekintenek a kutatók a krónikában. 

A krónikához illusztrációként Konrad Stahel és Matthias Preinlein metszeteit használták fel, harminchat darab fametszet-dúccal, de valójában negyvenegy királyt ábrázoltak vele, vagyis bizonyos dúcokkal több királyt is bemutattak. 

     A Thúróczy Krónika hét vezért ábrázoló jelenete. 

4. Chronica Hungarorum 

A Thúróczy Krónika második kiadása volt a Chronica Hungarorum, amelyet 1488. március 20-án jelentettek meg Brünnben és Augsburgban, a Budai Krónika után ez a második nyomtatásban megjelentetett történeti könyv.

I. László király ábrázolása a Chronica Hungarorumban. 

A Chronica Hungarorum, Thúróczy Krónika második kiadása Erhardt Radtolt augsburgi nyomdász kiadásában. Ebben már fametszéssel készült csatajelenetek is előfordulnak, negyvenegy vezér és királyok, mindössze huszonnégy dúccal. Átfaragták, vagy egyeseken előforduló részleteket más kompozíciókhoz is felhasználtak.

Buda ábrázolása egy a Thúróczy Krónikához hasonló kiadványban. H. Schedel: Liber Chronicarum, megjelent Nürnbergben, 1493-ban. Egyik oldalon a korabeli Mátyás templom, másik oldalon a Magdolna templom, amiből ma már csak a torony létezik. 

A Képes Krónika magyar művészének a képeit is felhasználták, a Szent László király és a kun harcos küzdelmének ábrázolásában. A második kiadást Mátyás királynak ajánlották, mely szöveg részlet arany betűkkel került a lapokra.

5. Misekönyvek, breviáriumok

A főként budai könyvkiadók költségén kiadott, magyarországi egyházi könyvek között voltak a misekönyvek és breviáriumok. Sok magyar vonatkozású és témájú fametszettel jelentek meg, ilyen volt az Esztergomi Missale. Leghíresebb illusztrációja: Szent István, Szent László és Szent Imre herceg és a felettük holdsarlón trónoló Patrona Hungariae. Ezt az ábrázolást valószínűleg német mester készítette. 

Velence ábrázolása egy a Thúróczy Krónikához hasonló kiadványban. H. Schedel: Liber Chronicarum, megjelent Nürnbergben, 1493-ban. Baloldalon a Dózse Palota látható. 

Magyarországi forgalomban, egyházi használatra voltak külföldön készült kötetek is. Ilyen volt például a Johannes Emericus és a Spira testvérek, velencei nyomdászok által készített misekönyvek. Ezekben iniciálé nagyságú bibliai képek fordultak elő.  

Az egyházi kötelékekben, szerzetesként, papokként szolgáló magyar fametszők munkáinak egy része elpusztult az egyházi könyvekkel együtt. Egyetlen szerzetesnek a nevét ismerjük, aki a XV. században Magyarországon volt fametsző, őt Antal szerzetesnek hívták.

Kocsis Nagy Noémi 

Felhasznált irodalom

Az írók — főleg a független szerzők — gyakran érzik úgy, hogy szükségük lenne egy testőrre, aki mellettük áll a nap minden percében és megkocogtatja a vállukat, hogy üljenek le írni. Érthető, hogy sok író időviharban van folyton, hiszen a könyv írása közben élni kell, gyereket nevelni, vacsorát készíteni, mosni és dolgozni, hogy legyen miből befizetni a csekkeket. Kelly McClymer független szerző tapasztalataival igyekszik segíteni másoknak kikeveredni az időhurokból.

Ne mondd, hogy idén még nem faragtál tököt! Lassan hozzánk is begyűrűzött ez a szokás. Én magam sosem tartoztam a kézműves kreatívok táborába, de minél több gyermekem született, annál nagyobb volt a nyomás a Halloween-tök faragására. Lelkes irodalmárként a szakbarbár persze felütötte a fejét, és felkínáltam, hogy faragjunk idén könyves karaktereket! Lássuk, miből meríthetünk inspirációt!

Ha érdekel a betűtörténet sorozat, akkor keress rá az előző részekre is: 17 érdekesség a kínai írásról, vagy a 7 érdekesség a kódexektől Aldus Manutiusig címűre.

Íródeák, kódexkészítő szerzetes rajza a Képes Krónikából. 

1. Nyugat-európai könyvkészítés 

Az egyetemek elterjedésével megnőtt a kereslet Európában a könyvek iránt. Mivel a könyvmásoló szerzetesek nem győzték munkával a kódex készítést, Párizsban és Bolognában, az egyetemi városokban könyvkészítő műhelyek jöttek létre. Ezek célja a könyvkiadás volt. A céhek voltak hivatottak ellátni a könyv iránt érdeklődő diákságot és művelődni kívánó embereket új kötetekkel. 

A Képes Krónika első oldala. 

2. Papírgyártás

Az írnokok korábban pergament használtak, ez egy borjúbőrből készült nagyon drága alapanyag volt, ezért át kellett térni az olcsóbb papírgyártásra. A papír hamar elterjedt, közkedvelté vált és könnyebb volt előállítani, mint a pergamen lapokat. Létrehozták a papírfeldolgozó üzemeket, amihez fát ledarálták, áztattatták és speciális anyagokkal előkészítették. A papírgyártás feltalálása keletről, Kínából ered. A keleti Han-dinasztiában, Ho császár uralkodása idején, 89-105, Caj Lung rongyot és halászhálót használt, hogy papírt készíthessen belőle. 

A Képes Krónika címképe, Nagy Lajos királlyal. 

3. Magyar könyvemlékek a kora reneszánszban, a Képes Krónika 

Abban az időben, amikor Angliában a nagy katedrálisok kódexkészítői dolgoztak, a kultúra szempontjából máshol is fontos alkotások jöttek létre, többek között a magyar királyi udvarban. Nagy Lajos király, 1342-1382 udvarának, a XIV. századi luxuskódexe a Képes Krónika, Chronicum pictum volt, ami latin nyelven íródott.

Szövegét Kálti Márk másolta, vagy szerezte és feltételezhetően 1360 előtt díszítették. A szöveg egy kéz kalligrafikus írása az elejétől a végéig, minden kétséget kizáróan magyar másoló kézírása.

Egy díszes, p iniciálé ábrázolása a Képes Krónikából. 

4. Rövid, összefoglaló története, mai helyzete

Jelenleg az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik Budapesten, jelzete Clmae 404. 

1458 és 1490 között Mátyás király udvarában őrizték, majd innen Franciaországba, később Brankovics György szerb depotához került. 

Szent László ábrázolása. 

A XVI. században került az osztrák, bécsi udvari, majd Osztrák Nemzeti Könyvtárba, ezért sokáig a neve bécsi Képes Krónika volt, Chronicon pictum Vindobonense. 

1932-ben kulturális egyezményt kötöttek Velencében, ennek köszönhetően 1934-ben visszakerült Magyarországra ez a páratlan értékű műkincs. 

Attila vezér Leó pápa előtt. 

5. Miről szól a Képes Krónika? 

A képanyagban a magyarországi viszonyok, nemzetségek, történelmi hagyományok, legendák jelennek meg. A képek művészi fejlettsége jóval magasabb, mint a krónika szövege. Feltételezik, hogy Nagy Lajos király kedvenc festője, Hertul fia Miklós készítette a képeket.

Hertul fia Miklós gazdagon díszítette az iniciálékat, vagyis a kezdőbetűket. Bőségesen ellátta ornamentális díszítéssel, vezér és uralkodóportrékkal, azok címerével és korabeli viseletével. Az iniciálékba rejtett kis jelenetek témái: koronázás, a nemesek közötti párbeszéd. Valamint a XIV. századi divat szerint öltözött karcsú figurák. A lovagi eszmény tükröződik a Képes Krónika oldalain.

Szent László király koronázása. 

Egyúttal úgy is tekintünk rá, mint a középkori művészet, történelem és kultúrtörténet egyik legfontosabb forrására. Törzsanyagában hetvenöt kiló fólió pergament tartalmaz, kötése XVI. századi papírtáblás fehér bőr, amit vaknyomás díszít. Első pergamenlapja üres, a második a címlap. A szöveg beosztása kéthasábos, a teljes szövegtükör esetén harminchárom soros.

6. Szent László és a kun

Az egyik legeredetibb képecske, az Árpád-kori templomok falain is gyakran megörökített ábrázolás a Szent László és a kun. A Képes Krónika szövegírója a következőképpen írja le a történetet: 

"Meglátott végül Szent László herceg egy pogányt, aki egy szép magyar lányt vitt lova hátán, Szent László herceg pedig úgy gondolván, hogy az a váradi püspök lánya, s noha súlyosan meg volt sebesülve, tüstént üldözni kezdte lovával, melyet Szögnek nevezett. Amikor pedig már elérte volna őt, hogy lándzsájával ledöfje, semmiképpen sem volt erre képes, mivel sem az ő lova nem futott gyorsabban, sem amannak a lova nem maradt le semennyire sem, hanem mindegyre kartávolság volt a lándzsa és a kun háta között. Így kiáltott és szólt Szent László herceg a lányhoz: »Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél és vessed magad a földre!« Meg is tette ezt. Amidőn pedig Szent László herceg a földön fekvőt közelről lándzsával ledöfte volna, ugyanis meg akarta őt ölni, a lány nagyon kérte, hogy ne ölje meg azt, hanem engedje el. Ebből is látszik, hogy nincs hűség az asszonyokban, mivel fajtalan szerelemből kívánta őt megszabadítani. A szent herceg pedig sokáig viaskodott vele, s miután inát elvágta, megölte őt. De az a lány nem a püspök lánya volt." 

Szent László és a kun ábrázolása a Képes Krónikában. 

A legjelentősebb oldalak a műben, a nagyobb méretű keretezett képek, amelyek szép tájain, háborús jeleneteket, csatákat láthatunk. Harcoló lovagok, sziklák között elbújó csapatok, földön heverő holttestek. Ezek az ábrázolások arra utalnak, hogy a mű festője jól ismerte, a nagy francia krónikák XIV. századi képciklusait, illetve az egyházi zsoltároskönyvek ábrázolásait.

Egyik kedvelt ábrázolás a Szent László kultusz révén meghonosodott "Szent László harca a kunnal" képtípus, ami nem csak itt, de számos magyarországi templom freskóján is fennmaradt. Lényege a kereszténység diadala.

A Képes krónika 21. lapja. A felső nagy miniatúra a magyarok bejövetelét Pannóniába, a "D" iniciálé bizonytalan, hogy Elődöt, vagy Árpádot, az "A" iniciálé szintén bizonytalan, hogy Álmost, vagy Árpádot ábrázolja.

7. Nagy Lajos és a Szent László kultusz

A Szent László kultusz kialakulásához az járult hozzá, hogy az 1095-ben elhunyt László királyt, III. Béla a pápa jóváhagyásával 1192-ben szentté avatta. Innen számítjuk azt a csodálatos középkori lovagi kultúrát, ami a Képes Krónikában is megjelenik. Leginkább Károly Róbert és I. Lajos hódoltak ennek a kultusznak. Nagy Lajos még aranyforintja hátoldalára is az ő képét verette. 

Hasonló hatásokra utal, a szerényebb kivitelezésű, Arisztotelész írásait tartalmazó és Nagy Sándornak írott, szintén Nagy Lajos udvarában és neki készült Secretum Secretorum. 

Kocsis Nagy Noémi

Felhasznált irodalom

Dr. Helen Karának már szerzői és kiadói kiadásban is jelentek meg könyvei, határozottan a profik közé tartozik, akire érdemes hallgatni, ha írásra adod a fejed. Összegyűjtött pár olyan mítoszt, ami körüllengi az írást, írókat, és amik egyáltalán nem igazak, úgyhogy nem szabad hallgatni arra, aki ilyeneket mond neked.

Amikor self-publishinggel, azaz szerzői kiadással adod ki a könyved, akkor az azt is jelenti, hogy a könyv népszerűsítését, marketingjét is te magad végzed. Ma a közösségi médiában rengeteg lehetőség rejlik, amit csak jól kell használni, hogy minél több emberhez eljuttasd a könyved hírét. Lorna Sixsmith író, közösségi média szakértő például az Instagramot használja előszeretettel, mert ott vizuálisan könnyen megragadható az emberek figyelme. Az ő tippjei közvetkeznek, hogy minél jobban ki tudd használni az Instagram nyújtotta lehetőségeket.

Ok, rendben van a cím egy kicsit sántít. Nem kiadjuk, hanem értékesítjük. De bárhogy is hívjuk a lehetőség most akkor is adott arra, hogy a könyvedet jutalék és kiadói szerződés nélkül értékesítjük.