Zachary Petit évtizedes szerkesztői és írói múlttal a háta mögött fogalmazta meg, mi az a 8 dolog, amit egy írónak át kell gondolnia, mielőtt tollat - vagy inkább billentyűzetet - ragad.

Az írás néha átfordul megszállottságba, átveszi a hatalmat az életed felett, attól függ, hogy érzed magad a bőrödben, hogy jól haladsz a könyveddel vagy nem. Csakhogy ez megkeseríthet, és amellett, hogy lelkileg nincs jó hatással rád, még az írásodon is nyomot hagyhat.

Ki is volt ő? Mert, ha azt mondom Pierre Simon Fournier, akkor a név csak a betűművészet iránt rajongók, a tipográfusok, grafikusok, művészettörténészek, nyomdászok, könyvkiadók és maga a Napkirály fülében cseng ismerősen. 

Napkirály, azaz XIV. Lajos Hyacinte Rigaud festményén, 1701-ben. Pierre Simon Fournier betűinek megrendelője. XIII. Lajosnak és Annának, a spanyol király (III. Fülöp) lányának a házasságából született. 1643-ban, öt éves korában került a trónra, felnőtt koráig édesanyja és Mazarin bíboros uralkodott helyette, aki Richelieu-t követte a miniszteri székben. Az ő idejében valósult meg az abszolutista monarchia és Franciaország nagyhatalommá vált. Állítólag lovaglóruhában, lovaglópálcával ment be a parlamentbe és ott kitépte a jegyzőkönyv neki nem tetsző részeit. Szállóigévé vált mondtata: "Uraim! Önök azt hitték, hogy az állam Önök. Tévedtek. Az állam én vagyok!" És valóban megvalósította az elképzeléseit, mert Franciaországot nemcsak nagyhatalommá formálta, de okos tanácsadói véleményére is sokat adott. Pénzügyekben és gazdasági kérdésekben tanácsadója Colbert volt. Imádta a nőket és támogatta a művészetet. Az ő idejében épültek olyan nagyszerű kastélyok, mint a Versailles, Fontainebleu, és a számunkra tragikus emlékű Trianon. Az írók közül támogatta Moliere-t a drámaírót, Corneille-t és Racine-t. Descartes matematikust és Pascalt viszont nem. Több, mint hetven évig uralkodott. 

Megszokhattátok, hogy hétről-hétre érdekes betűtörténeti cikkekkel jelentkezünk itt a blogon, a múlt héten Jean Jannon nyomdász életművében és a párizsi betűtörténeti tikokban merülhetett el az, aki követi az eseményeket. Most folytatjuk. 

John Steinbeck irodalmi Nobel-díjas és Pulitzer-díjas író, élete során 25 könyvet írt, a legendás Egerek és emberek vagy az Érik a gyümölcs című könyvei ikonikussá váltak. A Nobel-díj indoklásában ez állt:  „...realisztikus és nagy képzelőerejű írásaiért, melyek szimpatizáló humorral és éles társadalmi meglátással párosulnak.” Ám Steinbeck nem érezte jogosnak a megtiszteltetést és a díj átvevésénél ezt mondta: "… Az író arra van hivatva, hogy előremozdítsa az emberi szív és szellem nagyszerűségét, hogy képes legyen nagylelkűséget találni a vereségben, hogy megtalálja a bátorságot, az együttérzést, és a szeretetet. A gyengeség és a kétségbeesés véget nem érő harcában ezek a tulajdonságok a reménynek és a nehézségek leküzdésének fényes zászlajai. Az az író, aki nem hisz abban hogy az ember tökéletesíthető, nem szentelheti magát az írói hivatásnak, nem igényelhet magának helyet az irodalomban."

Bár a valóságban negatívként értékeljük, ha elszúrjuk a döntéseinket, íróként arra kell törekednünk, hogy a szereplők néha döntsenek rosszul, hiszen ezzel tesszük igazán csavarossá a történetet. Senki sem szereti a túl egyszerű karaktereket, a tökéletességet pedig még kevésbé.

Anthony Otero nemrég jelentette meg szerzői kiadással első könyvét Hanging Upside Down címmel. A kiadás során rengeteget tanult saját magáról és levont három olyan tanulságot, amit szerinte minden kezdő selfpublishernek tudnia kell.

“Amikor elárulom az embereknek, hogy self-publishinggel adtam ki a könyvem, mindig megkérdezik, hogy milyen tanácsot adnék, ha ők is neki akarnának kezdeni. Az én tanácsaim inkább praktikusak és arra fókuszálnak, hogy lelkileg jól legyél a saját könyved kiadása közben. Mert valljuk be, a self-publishing kifejezetten stresszes procedúra. Az én három legnagyobb tanulságom: támogatás, segítség elfogadása és hogy nem szabad semmit sem túlságosan magunkra venni.

Tudtad, hogy néhány ember úgy gondolja, Anglia szeretett költője valójában nem is létezett? Egy régi teória szerint a Shakespeare-nek tulajdonított irodalmi mesterműveket valójában Edward De Vere, Oxford grófja írta.
Tudj meg többet erről a hipotézisről, és fedezz fel még több érdekességet Shakespeare életéről és örökségéről! 

A tapasztalt és sikeres írók arra esküsznek, hogy egy könyv megírásához - az írói készségen túl - leginkább arra van szükség, hogy helyes szokásokat vezessünk be rutinszerűen az életünkben. A szakértők azt mondják, hogy egy szokás kialakításához 21 nap kell, úgyhogy érdemes az alább felsorolt tevékenységeket 21 napig minimum gyakorolni, hogy aztán egy remek könyv kerüljön ki a kezeink közül.

James Patterson talán a világ egyik legsikeresebb bestseller írója, aki 33 év alatt 71 könyvet írt és több mint 250millió példányt adott el belőlük világszerte. Ha valaki, akkor ő aztán tudja, hogyan kell olyan könyvet írni, ami megfogja az olvasók figyelmét.

A titka nem abban rejlik, hogy évente legalább három könyvet megír és nem is abban, hogy milyen témát választ magának. Inkább a pörgős, gördülékeny stílusa az, amivel megfogja az olvasókat. Az író megosztotta a nagyközönséggel a tapasztalatait, hogyan lehet letehetetlen könyveket írni.

Az európai betűtörténet kutatása számos titkot és felfedezésre váró részletet rejt. Semmi sem az, aminek elsőre látszik. Nézzük, hogy miért? 

 A párizsi Bibliothéque Mazarin.