A legjobb helyen vagy, ha érdekel a betűtörténet, főleg ha a hieroglifák, mert ebben a részben erről is lesz szó. Beszéltünk már a tipográfia alapjairól, volt kisokos és áttekintettük a barlangrajzokat is. Múltkor a bonyolultnak tűnő mezopotámiai ékírással ismerkedtünk meg, amellyel olyan irodalmi alkotások maradtak fenn, mint a Gilgames eposz. 

Hórusz istenség, II. Ramszesz fáraó, Anubisz kutya ábrázolás. Az ókori egyiptomi felfogás szerint Anubisz a holtak oltalmazója, a holttest balzsamozás istene is a későbbiekben. Mielőtt Ozirisz kultusza elterjedt volna ő vezette át a holtakat az alvilágba. Vadkutya, sakál, kutya, vagy sakálfejű emberként ábrázolták. 

Olvasni ajándék és inspiráció. Kikapcsolódás, utazás, katarzis, magány és társaság egyben. Így volt ez mindig, de úgy érzed, mostanában mégis kevesebbet olvasol? Sok a munka, gyerek mellett nehézkes időt szakítani rá vagy már nem szeretsz könyvekkel éjszakázni…pedig az érdeklődési köröd egyre szélesebb, igaz? Mindenevő lettél. Jöhet krimi, romantika, dokumentum, fikció, bármi. De mi lehet az oka, hogy leteszel egy könyvet, és nem folytatod?

Egyre nagyobb teret hódítanak az Ismerd meg a karaktered - féle bejegyzések, amelyek lényegesen megkönnyítik a dolgodat. A karakterek adják a történeted velejét, a lényegi részt. A szereplőid alakítják a mesét, tőlük függ, hogyan zajlanak az események, hisz őket befolyásolják.

A karaktered fejlődik a történeted során, minden csak róla szól, hozzá vezethető vissza. Egy korábbi cikkemben is említettem már a főhősöd személyének kérdését, és ez a bejegyzés szintén a karaktered megismerését veszi alapul, csak egy picit másabb szemszögből.

Az ember sok mindennek a művésze. Elsősorban a halogatásnak. A legmókásabb szerintem az, hogy a jó dolgokat halogatjuk. Nem ám a „rosszakat”. Azokat elodázni szoktuk.

Na de a jókat! „Majd jövőre nekiállok!”, „Most tél van, túl hideg.”, „Most nyár van, túl meleg.” „Majd mikor rendbe jönnek a dolgok.”, „Majd ha nyugodt leszek, majd ha több időm lesz…”.

Nem-nem. :) Fordítva szoktunk néha gondolkodni, hozzáállni a világhoz. Pedig láthatjuk, hogy a világ a feje tetejére állt manapság. Hát akkor mi lenne, ha esetleg a gondolkodásunkon fordítanánk egyet, és akkor egálban lennénk a világgal.

 Napjainkban, amikor sokunknak teljesen természetes az, hogy írni-olvasni tanulunk az iskolában, kezdetben ceruzával papírra, később tollal. Megtanuljuk az írott és a nyomtatott betűk formáit, alakjait, megismerjük a könyveket. Később, vagy a mai fiatal generációknak már idejekorán a kezébe kerül az okos technika, akkor el sem tudjuk képzelni, hogy ennek a kultúrának az őse már több ezer évvel ezelőtt létezett. 

Pedig igen.

Mezopotámai ékírásos pecsét. 

Dan Abnett brit képregény, novella és forgatókönyvírót mindig is a science-fiction foglalkoztatta leginkább. Ezek közül a legismertebbek a Warhammer 40k témájában íródott könyvei melyek közül a „Gaunt szellemei” című mű érte el a legnagyobb sikert. A Marvel berkeiben is aktívan tevékenykedő szerző több számítógépes játék, és mozifilm történetéért, forgatókönyvéért is felelős. Ezek közt az a közös, hogy mind már egy korábban megálmodott világban játszódnak, vagyis nem használhatta teljes mértékben írói kreativitását, azonban a Rácsatlakozva című regényében teljes mértékben az ő érdeme minden. Lássuk mi is sülhet ki egy egyedi ötletből, egy talán kicsit már ismerős, kissé utópisztikus világban!

Közel kétszáz évvel járunk a jelenünk után, az emberiség számtalan bolygót fedezett már fel, kolonizálta őket, és terjeszkedik tovább. Több szembenálló fél létezik, jó esetben versenytárs, de az Egyesült Államszövetség, és a Blokk örök haragosok.
Szóban forgó regényünk főhőse Lex Falk, ünnepelt újságíró, aki leginkább a „Hatvanas” bolygón történt konfliktus feltárásáért lett ismert. Főhősünk a negyvenes-ötvenes éveiben jár, szervezetét kikezdte a folyamatos utazás, mesterséges gravitációban eltöltött idő. Egy szaftos tényfeltáró/haditudósító cikk miatt érkezik a „Nyolcvanhatosra” ahol reményei szerint megírhatja élete nagy és talán utolsó cikkét, amivel végleg visszavonulhat a szakmából.  Persze a „Nyolcvanhatoson” sem minden olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Több cég és társaság verseng, bányászvállalatok, hadseregek, milíciák és sorolhatnám. Itt is minden a pénzről szól, és háttérbe szorulnak az emberi életek. Aztán egy „baleset” hirtelen felpörgeti az eseményeket.

Számos cikk szól arról, hogy mit kell tenned és mire kell figyelned íróként. Megosztják velünk, hogyan kezdjünk el egy történetet, hogyan zárjuk le azt, de arra már kevesebb cikk hívja fel a figyelmet, mit ne tegyünk, mire ne figyeljünk. Mi pedig leginkább azokból tanulunk, mások vagy saját magunk negatív tapasztalataiból, a tiltásokból. Így született meg ez a bejegyzés, melyben összefoglalom, mit ne tegyél, ha írással foglalkozol.

Túl vagyunk az alapokon, (az előző részek:  első rész, második rész, harmadik rész) az oldalunk aktív, vannak látogatóink és rendszeresen osztunk meg tartalmakat. Már gratulálhatunk magunknak, mert ez azt jelenti, hogy megtettük az első lépéseket, az elhatározásunk sziklaszilárd és megteszünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy a közösségi média erejét kihasználva sikeres írókká váljunk.

 Erre az egyszerű kérdésre a válaszom az, hogy igen, csak másképp, mint ahogy gondolnánk.

Az altamirai barlangrajzok, kompozíciós összkép.

Az írás kialakulása, nem ment egyik napról a másikra, ha a barlangrajzokat, mint az írás előzményeit számítjuk, több ezer vagy inkább több tízezer év kellett hozzá. A megmaradt írásos emlékek előtt, az ősember már jóval hamarabb rajzolt, mint írt. Ennek a legnagyszerűbb emlékei, a természetben talált anyagokkal, növényi és ásványi festékekkel készített munkák. Ezek a „feljegyzések” valójában barlangrajzok voltak, melyben a vadászatokat és varázsrituálékat örökítették meg Európa számos területén.

Őskori ábrázolások nem csak Európában maradtak fenn, bár igaz, hogy ezek ismertebbek. Találunk még ilyen ábrázolásokat az afrikai, közel-keleti, belső-ázsiai területeken, amelyek ma sajnos  háborús zónákban helyzekednek el. 

A barlangok helyszínei Spanyolországban.

Az írás előzményeinek rajzos emlékei mintegy harmincöt-harminchét ezer évvel ezelőtt készültek. Korábban, tipográfiai sorozatom bevezetőjében szó volt róla, hogy minden írás előtt voltak a rajzok és a rajzolt jelek. A legújabb feltételezések és kutatások szerint a barlangrajzok többségében nők munkái, akik a távol lévő, vadászó férfiakat örökítették meg, míg ők a tűzre és a gyermekekre vigyáztak.

                                                                         Az altamirai barlang bika ábrázolása.        

A leghíresebbek az Altamira-barlang, Spanyolországban ezt Marcelina di Santuola fedezte fel és a Lascaux-i barlang, Franciaországban. Szabadtérben lebegő, naiv, de jó megfigyelésű ábrázolások. Ezekből a rajzolásokból alakult ki az írás. A rajzolás, a karcolás, metszés és festmény, vagyis a kreatív gondolatok rögzítése az előfeltétele az írásnak. 

A franciaországi Lascaux barlangot négy fiú: Ravidat, Marsal, Coencas és Agnel fedezték fel 1940. szeptember 12-én, akik a périgord-i Montignacban csatangoltak a kutyájukkal, amelyik eltűnt a környék hegyének egyik üregében. A fiúk a kutya keresésére indultak és mivel első nap csak egy-két barlangrészletet fedeztek fel gyufáik fényénél, az elkövetkező napokban lámpáikkal visszatérve kutattak át alaposan mindent.

Lascaux, Franciaország, lóábrázolások?

Az úgynevezett Nagy Csarnokban barna, vörös, sárga és fekete kőszáli kecskék rajzait találták vésve és festve nagy összevisszaságban. Ezután a szenzációs felfedezés után Ravidat és Marsal barlangi vezetők is lettek. Kezdetben tanítójuk Laval nem akart hinni nekik, de miután megnézte a felfedezésüket, Breuil abbé a paleolitikum kimagasló tudósa szeptember 17-én a helyszínre utazott, hogy maga is megnézze azt. A barlangot szeptember 21-én megtekintette az abbéval együtt. Dr. Cheyner tudós és Bouyssonnie abbé megállapították, hogy a rajzok, festmények szépsége, a legismertebb őskori barlangokéhoz hasonló. Vagyis, őskori történeteket találunk rajzi ábrázolás formájában „leírva”.

Lascaux-i bika ábrázolások.

A barlangrajzok rongálódásának elkerülése érdekében a napi látogatók számát ötszázra korlátozzák. A villanyvilágításnál a rajzok fakóbbnak tűnnek a valódi színeiknél és kevésbé misztikus a látvány, mint az első felfedezéskor volt, de attól még nagyon vonzó és különleges. Mi ebben az érdekes és hogyan kapcsolódik ez az íráshoz? Hogy ezeket a műalkotásokat könyvekként értékelhetjük. Első rajzolt, festett, megörökített történetek a „valódi írás” megjelenése előtt. Mert mi az írás, mi az író feladata, ha nem a mindennapok, a körülöttünk lévő világ eseményeinek megörökítése?

Európában a legnagyobb kiterjedésben, a Pireneusokban és a kantábriai hegyekben találtak rajzokat Észak-Spanyolországban és a francia-spanyol határon. Spanyol területen fekszik a híres Altamira, elsőként fedezték fel, valamint a Pindall, La Pasiega és Castillo barlangok. Ezek Andalúziáig tartanak. Valamint Malaga tartományban Dél-Spanyolországban találunk még hasonlókat.

1905 körül Itáliában is találtak érdekességeket, mégpedig a Romanelli barlangban, Otrantoban, Dél-Olaszország, aminek a későbbi években lefolytatott tanulmányozása arra az eredményre juttatta a kutatókat, hogy kapcsolatban állnak a franko-kantabriai művészettel, azaz átjárás volt a spanyol, franciaországi és az itáliai emlékek között ebben a tekintetben. Levanzo szigetén, Szicíliától pár mérföldre talált barlangrajzok pedig a kapcsolatot jelentik a dél-itáliai Romanelli és a Rhộne völgyének barlangjai között. Otranto-ban Dél-Itáliában és Catarro-ban a mai Horvátország területén egy hal karcolt rajzára leltek a kutatók.  

                                                          Lascaux egyik méltán híres ábrázolása a futó állatokról.

Általában az őskori barlangművészetről az mondható el, hogy mint az írás előfutárai, az itt hagyott emberi nyomok nagyon változatosak, találunk magas színvonalú véseteket, karcolatokat, ugyanúgy, mint szobrokat és festményeket. A vizuális élmény mellett tekintsünk úgy rájuk, mint az első képes olvasókönyvekre.

A vésetek lehetnek sekélyek, vagy durvábbak, lehetnek ujjal húzott körvonalúak, amelyek felületét festéssel töltötték ki. Míg a Les Trois Frḕres, A három testvér, barlangban finoman karcolt munkák, addig Lascaux-ban óriás bikákat bemutató freskók találhatóak. A korabeli művészek ábrázoltak: oroszlánokat, medvéket, orrszarvúkat, mammutokat, kecskéket, bölényeket, szarvasmarhákat és lovakat. Elsősorban olyan állatokat örökítettek meg, amikre vadásztak a húsuk miatt, vagy amelyek veszélyt jelentettek az életükre, vagyis ezekkel a művészeti emlékekkel üzennek az utókornak arról, hogy milyenek voltak a mindennapjaik.

A paleolitikumban élt ember festményei igen különleges megnyilvánulásai az alkotói tehetségnek, viszont sajnos nincs tudomásunk semmilyen kulturális rítusukról, nem ismerjük zenéjüket, táncaikat, énekeiket, hiedelmeiket, szertartásaikat. Az ábrázolások azonban harmóniáról, szépségről és magas szintű érzelmekről árulkodnak.

Lascaux, valószínűleg szénnel és más földfestékekkel készült állatábrázolások.

Még Lascaux és általában az aurignaci-périgord-i művészet Kr. e. 30.000-25.000 közötti időszakban, kialakulásuk előtt is több százezer év telt el az emberiség történetében, hogy ez a korban színvonalas és magas intelligenciára valló művészet kialakuljon. Egyébként a paleolit művészet a legnagyobb kiterjedése idején Európát, a legkeletibb térségeket és Földközi-tenger környékét jelentette.

A barlangművészethez hasonló, vallási áhítatból és a világmindenséget átfogó gondolatisággal készült művészeti alkotásokat Európában legközelebb a középkorban találunk, a bazilikákban és a kriptákban, de arról már írásos emlékekkel rendelkezünk. Még érdekesség az is, hogy a barlangban alkotó emberek gyakran rajzoltak, vagy véstek rá a másik művész alkotására, anélkül, hogy lefedték, vagy tönkretették volna a következőt, amiből az látszik, hogy tiszteletben tartották az előző ember alkotását és talán másolták is. A művészet és az írásbeliség kezdetét jelző barlangi művészet után, az emberiségnek komoly tudásra kellett szert tenni, hogy ezek az első írásjelek megjelenjenek. Addig a legfontosabb jelek a rajzokon túl azok a módszerek, amikkel a kezdetleges árucserékben, információ átadással kommunikáltak az: állati csontokba, kagylókba vésett jelek, fácskák, pálcikák rovátkolva és zsinórok, amire különböző csomókat kötöttek és ezeknek más-más jelentésük volt. 

Mai ismereteink birtokában, kialakulási sorrendben a különböző kultúrák emlékei a következőképpen követik egymást:  sumér piktogrammok kr.e 3500 körül készültek, ezek előzik meg az ékírást. A fogalomírás: a nagy folyók mentén kialakuló népeknél jelent meg először.

A folytatásban: 

Mit írtak és hogyan az ókori kultúrákban? 

Mezpotámia. 

Írta: Kocsis Nagy Noémi

Felhasznált szakirodalom

A cikk első felében, már szót ejtettem a karakterábrázolás fontosságáról, miért fontosak a különlegesebb jellemvonásokat, és milyen kliséket érdemes elkerülni. A ma cikkben további információkat olvashattok, hogyan varázsolhatjátok szereplőiteket élővé.