Kedves olvasó, te tisztában vagy vele, hogy amikor nyomtatott könyvet foghatsz a kezedben, akkor azt kinek köszönheted?
Gutenberg 42 soros bibliája.
Kedves olvasó, te tisztában vagy vele, hogy amikor nyomtatott könyvet foghatsz a kezedben, akkor azt kinek köszönheted?
Gutenberg 42 soros bibliája.
A könyv mindig jobb, mint a film, de néha úgy fordul az élet, hogy pont egy jó film rángat ki egy írót az alkotói válságból. Inspiráló, elgondolkodtató filmek következnek olyan írókról, akiknek a történetéből erőt meríthet az alkotáshoz mindenki, aki belevág egy könyv írásába.
Furcsán hangozhat a cím, hiszen mi az, hogy hétszer kell az olvasók elé tolnunk a könyv hirdetését, ha azt szeretnénk, hogy észre is vegyék. Sőt akár meg is vásárolják. Márpedig a profi marketingesek szerint ez a hetes az a bűvös szám, ami kell ahhoz, hogy a vásárlóban rögzüljön a könyv létezése és vágy ébredjen benne a vásárlásra.

Az írók nem csak arra képesek, hogy világokat és karaktereket teremtsenek, de könnyedén el is tehetik őket láb alól. Néha jó döntést hoznak, és a karakter elvesztése felpezsdíti a történetet, de néha beleesnek néhány csapdába.

Örömmel látjuk, hogy jó tudni betűtörténeti sorozatunkban szeretitek a könyvekről, régi írásokról, kódexekről szóló cikkeket. Az előzményekért kattintsatok a 17 érdekesség a kínai írásról, a 7 érdekesség a kódexektől Aldus Manutiusig, vagy a Hogyan írtak elődeink? 1. A Képes Krónika című cikkekre. Hogyan írtak elődaink? 2. A Thúróczy Krónika írásra.

Mátyás király Corvináinak egyik pompás darabja.
Tudtad, hogy Virginia Woolf független szerző volt, aki 1915-től szerzői kiadásban jelentette meg a könyveit? A férjével, Leonarddal együtt létrehozták a Hogarth Press kiadót elsősorban azért, hogy Virginia könyvei olyan formában jelenhessenek meg, ahogy ő azt elképzelte. Nem akartak meghajolni a kiadók szigorú szabályai előtt, nem voltak hajlandók arra, hogy a kreativitását korlátok közé passzírozzák, ezért döntöttek úgy, hogy saját kiadásban jelentetik meg a könyveket. Nem mellesleg pedig még azért is akartak függetlenek lenni, hogy a saját elképzeléseik szerinti, gyönyörű borítókat készíthessenek.

Te, aki ezt a cikket olvasod, nyilvánvalóan az irodalom szerelmese vagy. Biztos vagyok benne, hogy hevesebben dobog a szíved, ha híres könyvtárakba van lehetőséged bepillantani. Állni a több száz éves polcok tövében, tátott szájjal bámulni, beszippantani a jellegzetes illatot, és azokon a köveken lépkedni, amin régi korok irodalmárai és történelmi személyiségei! Vagy épp ellenkezőleg: lenyűgözően modern, new wave vagy minimál közegben felhalmozott, kézzel fogható és digitális tudásanyagot olvasgatni, könyvritkaságokra és egyedi példányokra bukkanni! Ugye, hogy gyorsabban ver a szíved? Álljon itt az én toplistám – néhányat már sikerült kipipálni - hátha kedved kapsz valamelyikhez te is!

A XVIII. századi épület közel 70.000 kötete közt rengeteg felbecsülhetetlen értékű kéziratot (például a VIII. századból), valamint 1500 előtt nyomtatott könyveket őriznek. A lenyűgöző belső térben kutatni kell, hogy felismerjük a könyvgerincnek álcázott titkos ajtókat.
A legjobb tanítómester a tapasztalat, ezért becsüljük meg, ha valaki már járt előttünk azon az úton, amin elindultunk és megosztja velünk, mit tanult és hogyan vergődött át az akadályokon. A Blurb Stories blog egy ilyen csokornyi tapasztalatot nyújtott át a független szerzőknek, akik szerzői kiadásban gondolkodnak.

Ha szeretitek a betűtörténet sorozatomat, akkor olvassátok el az előző részeket is: Miért hált bikával Minosz felesége?, 17 érdekesség a kínai írásról és 7 érdekesség a kódexektől Aldus Manutiusig

Luxemburgi Zsigmond magyar, német, cseh király és német-római császár portréja. Pisanello olasz festő műve 1433 körül.
Luxemburgi Zsigmond magyar király, 1368. február 14-én született Prágában és 1437. december 9-én halt meg Znaimban. 1387-1437 között uralkodott. Prágában született magyar, német, cseh király és német-római császár volt. Európa legtekintélyesebb uralkodója volt a maga korában.
Ő szervezte meg az összeurópai keresztes hadjáratot 1396-ban, ő szüntette meg a nyugati egyházszakadást 1417-ben. Az ő idejében vesztette el a magyar királyság Dalmáciát, de kiépítette a végvárrendszert. Törvényei és a jobbágyokkal kapcsolatos előremutató intézkedései miatt is fennmaradt a neve.
Luxemburgi Zsigmond udvarában sokrétű művészi tevékenység folyt. Nevéhez köthető Buda és Visegrád nyugati szintű kiépítése. Az ő általa kiépített budai palotarendszer, ahol fejedelmeket, királyokat és császárokat is tudott fogadni méltán volt világhírű. Mindenki a csodájára járt.

Albrecht Dürer festménye Luxemburgi Zsigmondról.
A német birodalmi gyűlést pedig Pozsonyban hívta össze.
A végvárrendszerek kiépítése, törvények megszilárdítása gazdasági értelemben, szobrászat, festészet és könyvművészet köthető a nevéhez. Fényűző udvartartás vette körül, amelyet nagy pompa, ünnepélyesség és tekintély jellemzett.
Mint az előző betűtörténeti cikkben, Hogyan írtak elődeink? 1. A Képes Krónika-ban is írtam a magyar a könyvkészítés mellett, a festészet egyik jelentős emléke ez a kódex, ami Budához, a budai művészethez kötődik.
Luxembrugi Zsigmond idejében bővült Budán a királyi illumináló, azaz könyvfestő műhely könyvekkel és erre alkalmazott emberekkel. A király ezen felül bővítette könyvtárát, bátyja Vencel pompás és értékes könyveivel is.

Zsigmond király imádságos könyve, XV. század első fele. Az őrzés helyszíne: Bécs, Nationalbibliothek. A királyt udvarában, emberei körében láthatjuk.
A külföldről is származó könyvfestők között, egy Martinus Optifex nevű embert is felsorolnak, akiről nem tudjuk, hogy milyen nemzetiségű volt. Munkásságának hatását Mátyás király udvarában készült Corvinák között is felfedezték.
Ez a mester tisztában volt a felső-rajnai, a burgundi és a kelet-francia művészet újításaival és ő készítette Zsigmond király számára a breviáriumot. Azt az imádságos könyvet a XV. század első felében, amit jelenleg Bécsben a Nationalbibliothekben, azaz a Nemzeti Könyvtárban őriznek.

Mátyás király ábrázolása a Thúróczy Krónikában.
A nem egyházi, tehát világi kiadású könyvek, kevésbé gazdag illusztrációs anyaggal rendelkeznek, mint a kódexek.
Volt azonban egy kivétel. A nagyon gazdagon díszített, úgynevezett: Thúróczy Krónika.

A Thúróczy Krónika szövegének egy részlete.
A Thúróczy Krónika szerzője Thúróczy János, Túróc vármegye nemese, birtokosa volt. Túróc vármegye a Magyar Királyság északi részén, a Felvidéken volt. Utolsó székhelye Túrócszentmárton volt, a mai Szlovákiában.
A Thúróczy Krónika tatárjárást ábrázoló jelenete.
Thúróczy János nemes, országbíró és történetíró is volt. Az 1480-as években kezdte el írni a művet, amit kiegészített II. Kis Károly történetével, saját átírásában, amely eredetileg Lorenzo dei Monaci verses költeméye volt.
A hunok és a szkíták történetét, amelynek alapja a XIV. századi Képes Krónika és Budai Krónika szöveges hagyománya volt, kiegészítette és átdolgozta. Ehhez Aeneas Sylvius Piccolomini és Antonius firenzei püspökök írásait használta. Küküllei János, királyi alkancellár és küküllői főesperes I. Lajos életrajzával egészítette ki még a művet.

A Thúróczy Krónika első lapja.
Thúróczy János saját maga dolgozta fel az 1386-1470 közötti eseményeket, amelyeket ezért a legértékesebb résznek tekintenek a kutatók a krónikában.
A krónikához illusztrációként Konrad Stahel és Matthias Preinlein metszeteit használták fel, harminchat darab fametszet-dúccal, de valójában negyvenegy királyt ábrázoltak vele, vagyis bizonyos dúcokkal több királyt is bemutattak.
A Thúróczy Krónika hét vezért ábrázoló jelenete.
A Thúróczy Krónika második kiadása volt a Chronica Hungarorum, amelyet 1488. március 20-án jelentettek meg Brünnben és Augsburgban, a Budai Krónika után ez a második nyomtatásban megjelentetett történeti könyv.

I. László király ábrázolása a Chronica Hungarorumban.
A Chronica Hungarorum, Thúróczy Krónika második kiadása Erhardt Radtolt augsburgi nyomdász kiadásában. Ebben már fametszéssel készült csatajelenetek is előfordulnak, negyvenegy vezér és királyok, mindössze huszonnégy dúccal. Átfaragták, vagy egyeseken előforduló részleteket más kompozíciókhoz is felhasználtak.

Buda ábrázolása egy a Thúróczy Krónikához hasonló kiadványban. H. Schedel: Liber Chronicarum, megjelent Nürnbergben, 1493-ban. Egyik oldalon a korabeli Mátyás templom, másik oldalon a Magdolna templom, amiből ma már csak a torony létezik.
A Képes Krónika magyar művészének a képeit is felhasználták, a Szent László király és a kun harcos küzdelmének ábrázolásában. A második kiadást Mátyás királynak ajánlották, mely szöveg részlet arany betűkkel került a lapokra.
A főként budai könyvkiadók költségén kiadott, magyarországi egyházi könyvek között voltak a misekönyvek és breviáriumok. Sok magyar vonatkozású és témájú fametszettel jelentek meg, ilyen volt az Esztergomi Missale. Leghíresebb illusztrációja: Szent István, Szent László és Szent Imre herceg és a felettük holdsarlón trónoló Patrona Hungariae. Ezt az ábrázolást valószínűleg német mester készítette.

Velence ábrázolása egy a Thúróczy Krónikához hasonló kiadványban. H. Schedel: Liber Chronicarum, megjelent Nürnbergben, 1493-ban. Baloldalon a Dózse Palota látható.
Magyarországi forgalomban, egyházi használatra voltak külföldön készült kötetek is. Ilyen volt például a Johannes Emericus és a Spira testvérek, velencei nyomdászok által készített misekönyvek. Ezekben iniciálé nagyságú bibliai képek fordultak elő.
Az egyházi kötelékekben, szerzetesként, papokként szolgáló magyar fametszők munkáinak egy része elpusztult az egyházi könyvekkel együtt. Egyetlen szerzetesnek a nevét ismerjük, aki a XV. században Magyarországon volt fametsző, őt Antal szerzetesnek hívták.
Az írók — főleg a független szerzők — gyakran érzik úgy, hogy szükségük lenne egy testőrre, aki mellettük áll a nap minden percében és megkocogtatja a vállukat, hogy üljenek le írni. Érthető, hogy sok író időviharban van folyton, hiszen a könyv írása közben élni kell, gyereket nevelni, vacsorát készíteni, mosni és dolgozni, hogy legyen miből befizetni a csekkeket. Kelly McClymer független szerző tapasztalataival igyekszik segíteni másoknak kikeveredni az időhurokból.
