Azok a szokások, amiket érdemes magadévá tenni, ha te is szeretnél több könyvet befejezni és kiadni, mint eddig. A termékeny írók nem azért adnak ki évente akár több könyvet, mert jobbak bárkinél, még csak nem is azzal töltenek a 24 órából 20-at, hogy írnak, csak a napi rutinjukban és szokásaikban rendszerezettek, fókuszáltak, amivel nagyobb esélyt teremtenek maguknak a sikerre. Nem kell teljes állású írónak lenni ahhoz, hogy hatékony legyél, elég hozzá, ha a következő szokásokat bevezeted az életedben. 

Sokan töltenek azzal rengeteg időt, hogy az íráshoz ki akarják alakítani a leginspirálóbb, legmegfelelőbb környezetet. Nevezzük most dolgozószobának azt a sarkot is, ahol a számítógéped áll, amin írni szoktál. Sokszor aztán azon kapjuk magunkat, hogy egy kávézóban, lármában, kényelmetlen széken, miközben az asztal széle vágja az alkarunkat és megfájdul a nyakunk a rossz tartástól, hatékonyabban és gördülékenyebben megy az írás. Nem véletlenül van ez így.

Margaret Atwood az utóbbi idők egyik legelismertebb és legtermékenyebb regényírója, Neil Gaiman mellett őt is megkérdezte a The Guardian, hogy milyen tanácsokkal látná el a kezdő írókat. Íme Atwood tíz tippje az íráshoz, amit kellő iróniával kell olvasni.

A könyved első oldala a legfontosabb oldal az egész könyvben. Itt ragadod meg az olvasó figyelmét, aki épp csak beleolvas a könyvesboltban, és ha nem kelted fel a figyelmét az első oldalon, akkor szépen visszateszi a könyvet a polcra.

Ezért mutatunk most négy jellemző gyilkos kezdést, amitől óvd meg magad és a könyved.

Jellemzően az a sztereotípia terjedt el az írókról, hogy maguknak valók és bonyolultak, pedig igazából belőlük válhat a világon a legjobb barát, ha jobban megismered őket. Eláruljuk, hogy miért.

Heidi Priebe 5 könyvet írt eddig, úgyhogy mondhatjuk, hogy tapasztalatot már bőven gyűjtött az írásról. Összeírta pár pontban, hogy mik a legfontosabb tanulságok számára az elmúlt két évből, amikor minden áldott nap leültette magát írni.

Hatalmas lehetőség, hogy könyved a megjelenés után megkapja a kellő támogatást és figyelmet.

Te, aki ezt a cikket olvasod valószínűleg ugyanannyira rajongsz a betű és könyvtörténetért, mint mi itt a blogon. 

Úgy tűnik ez a hét a nagy magyarokra visszaemlékezés jegyében telik.

Csütörtökön Arany János költő születésének 200. évfordulójáról emlékeztünk meg. A mai napon az egyik legnagyobb betűtervezőről, Misztótfalusi Kis Miklósról fogunk.

Ő az a nyomdász, kiadó, aki Erdélyben született, Hollandiában tanult, a betűtervezés átmeneti korszakának egyik legkiemelkedőbb mestere, az úgynevezett hollandi típusok megteremtésével.

Misztótfalusi Kis Miklós, Muhi Sándor grafikáján. Alsó-Misztótfalu, Erdély 1650- Kolozsvár, 1702. március 20. 

Christina Lee ifjúsági regényeket ír és mellett tanácsokat ad íróknak, hogy hogyan lehetnek sokkal hatékonyabbak. A tippjei nemcsak íráshoz, hanem az élet minden területéhez felhasználhatók, ahol úgy érezzük, sosem érünk a feladataink végére vagy ahol megrekedve érezzük magunkat.

“A megrekedt író mintaképe voltam sokáig. Az egyik kéziratomra már előleget kaptam, a másik a fiókban várta, hogy elolvassa a szerkesztőm és elő kellett állnom rövid határidőn belül három új könyvötlettel. Ez önmagában még nem lett volna probléma, mert ötlet az van, inkább csak azt nem tudtam, hogyan folytatnám bármelyiket pár oldal után.

Arany János balladáit mindig magam mellett tartom és gyakran beleolvasok. Művei mindig fontos útravalóul szolgálnak, különösen a mai napon.

Ma kétszáz éve született Arany János, a nemzet költője (Nagyszalonta, 1817. március 2. - Budapest, 1882. október 22.). Elszegényedett református, nemesi családba született, késői gyermekként. Nemességüket még Bocskai István erdélyi fejedelemtől kapták, címerüket pedig I. Rákóczi Györgytől 1634-ben.

Arany János költő portréja, Barabás Miklós litográfiája (kőnyomat). 1848.